Váci Hirlap, 1924 (38. évfolyam, 1-53. szám)
1924-07-27 / 32. szám
Ára 1500 korona 38-íÜ éTfoSyam. VÁCI HÍRLAP PolitiKai és társadalmi hetilap, megjelenlK vasárnap Előfizetési ár : Helyben egy hóra 7000 K. Vidéken egy hóra 9000 K Egyes szám ára 1500 korona. Előfizetéseket csak egy hónapra fogadunk el Felelős szerkesztő és laptulajdonos Dercsényl Dezső Szerkesztőség és kiadóhivatal': Csáky-ut 4 sz. (iparudvar) Telefon 17. Hirdetések és nyilttér milliméter soronkint díjszabás szerint. Molnár Géza Meghalt egy váci iparos. Robusztus alakja eltűnik a végtelen íi'okzalosságba, levetkőzi mindazt, a mi emberi volt, elenyészik a mi gyarlóságot felfedezett benne — rajta a kartárs és idők múltával nőnek szemünkben azok a szép tulajdonságok, melyeket soha sem tehettek rideg sírba a kihűlt testtei. Lássuk a szépet, nemesei: ezért díszítjük első helyéi ma újságunknak nevével. Magyarország régi iparosviiágának megteremtése nem a Széchényiek, Kossuthok szellemében történi. Nagy, tanult, képzelt iparosgárdáí gondoltak el, mely a külföld termékeit képes lesz kiszorítani, pótolni s munkájukkal a nemzeti vagyont növelni. Semmiből kellett a magyar ipart megteremteni és a gyors munka csak egyes j iparágakban adoíí elsőrendű!, mely világhírre is tett szert, de nagy általánosságban megküzdeni az erőssé vált külföldi iparral nem tudott, ezért külkereskedelmi mérlegünk mindig passzív maradt. A megújhodás kora nem iöbb egy negyedszázadnál. Akkor kezdődött, mikor egyesek észrevették, hogy az ipari képesítés nem elég, inasból segéd, segédből mester még távolról sem az, a mit tőle a haladó élei követel. Kezdődött az iskolamulasztások pótlása. A munka után nem menekültek a munkától: a nappali érés fáradalmak után az éjfélig tartó önművelődés, a szakma újabb alkotásaiban való elmerülés következett. A kocsma és léha mulatozások helyett. Ennek a pici gárdának szívós katonáját láttuk Molnár Gézában. Hányszor csendesen elvonulva olvasóit, tanult, hogy az újabb tudását kamatoztassa. Hányszor iparkodott sötét estéken a vasúthoz, éjfélt is elütötte, mikor Budapestről megjött: tanfolyamról jött, mert érezte, hogy a magyar iparos messze van még attól a nivótól, melyiyel a régibb kultúrájú nyugati országok dicsekedhetnek. Meglehet számolni ujjainkon, hányán követték példáját, mert, sajnos, még olt tartunk, hogy a munkaKönyv egyúttal irtózást jeleni a foglalkozástól és egy kis dijnoki állás inkább boldoggá teszi iparosainkat, mini a függetlenség és a jó munka nyomán keletkező nagyobb jövedelem. Tanulni, tovább képezni, azt nem! Pedig az intelligens iparos nem irigy konkurensére. Mii látunk Vácon ? Pedig a műveli iparost megbecsülik az egész világon! A Molnár Gézáké a jövő, az eljövendő Nagymagyarország. A hivatalnoki pálya túlzsúfolt és jó, ha száraz kenyeret biztosit évtizedekig. A tanult magyar iparos lesz az egyik vértelen fegyver, mely először visz- szaszerzl a határokon túl piacainkat és a nemzeti vagyont szaporítja. A világháború megfogható közelségbe hozla Amerika demokratizmusát. Ez a szellem már el nem ( engedi az elvénhedí Európát; a ki többet, jobbat tud, a ki többet tanult s azt a nagy közönség javára jjadja, az jobban fog boldogulni. Iparostársam, a szegény Molnár Géza nyomdokán haladj, ha magad, utódaid és elárvult nemzetednek használni akarsz 1 Püspökünk .— Amsterdamban Megyés főpásztorunk múlt héten Roíí veszprémi püspökkel Amsterdamba utazott a nemzetközi eucharisztikus kongresszusra. Püspökünk két hétig lesz távol székvárosától. Ugyancsak Amsterdamba utaztak Nagy Géza és Herhoff Mátyás karkáplánok is és részlvesznek a kongresszuson. Eífezöseink .ma Csőrben ras ér kos oieík Mindenki emlékezik még arra a szép, sikerdús háború előtti esztendőre, a mikor a váci evezősök a versenyevezés terén olyan nagyszerűen szerepeltek. Sok mindent, igy a váci evezős életet is tönkretette a háború. Lassan, célszerűen munkálnak a vizisporí lelkes emberei a váci evezős élet újjáépítésén. Ezidén augusztus 3-án a vidék meg a főváros evezőseinek részvételével országos evezős versenyt rendeznek a váci Dunán, a mi iránt a békebeli evezős versenyekhez hasonlóan nagy érdeklődés nyilvánul meg. A nyolc számból álló verseny programmbóí négy számot a vidéki evezősök részére írtak ki, amelyekben a váciak is indítani fogják evezőseiket. Különösen érdekes lesz a 35 éven felüliek nyolcevezös versenye, a hol Vác régi ver- senyevezősei állanak fel a starthoz. Julius 27-én délután a győri Dunán próbálkoznak a váci fiúk, a hol a kettős párevezős versenyben a Pannónia, a győri pár, esztergomi evezősök, a négyes versenyben pedig a győrieken kivüi a szegediek lesznek az ellenfelek. Reméljük, hogy a mieink becsülettel s a régi sikerekhez méltóan fogják a váci színeket képviselni. §@0s©CÍ© koronát •füsessess a kutyájáért l Hát ©iyara JÓS őrzik a wárost 1 A városi tanács részéről azt a kérelmet kapta a Váci Hirlap, hogy a hírek rovatában közölje, miszerint minden kutyát tartó gazda tartozik nyolc nap alatt a házőrző után egy, vadászeb után négy, kedvtelésből tartott kutya után hat arany koronát a közpénztárba befizetni. A kinek egynél íöbb kutyája van, az mindegyik után a díj kétszeresét fizeti, A sérelem otl van, hogy a város belterületén levő házőrző kutyát a hivatalos felfogás lukszus-kuíyának minősül és százezer koronánál többet követel utána adóban. Hát, kérem, nem úgy őrzik a várost, hogy ezt a lukszust a lakosság megengedhesse magának. A kutyatartás ma drága, sok ház nem kedvtelésből kosztolja, tessék méltányosnak lenni és ne szedjenek löbbef egy arany koronánál! SV*3egh»3t egy jó $ani$ó A mikor egy ledőlt magyar helyébe kettőnek kellene lépnie : íöbb a halál, több a kimúlt, mint az uj élet,'a születés. A mikor kihalóban van a munkáját rendes kötelességén felül teljesítő, áldozatkész és önzetlen magyar, a mikor az ilyen egyre ritkuló magyar fajtának „jó bolond“ a neve, a fizetése és az elismerése, akkor kétszeresen, százszorosán fájdalmas, hogy Te is elhagytál bennünket, gyermekeinknek jó tanítója, jó-Somogyi Endre. De itt hagytad, árváiddal együtt, árván hagytad a tanítványaidat is, a váci gyermekeket. Itt hagytad az iskolás gyermekeket, a kik — az apró hálátlanok! — saját, vagy más hibájából-e de szomorú bizonyság, hogy el sem kisértek utolsó földi utadra. Nem becsüljük meg igaz érdeme szerint a jó tanitót, a ki az iskolán belül és iskolán kívül lelkes, fáradhatatlan harcosa volt a magyar kultúrának, a nevelés szent ügyének, a jobb jövendőnek. Nem becsültük meg eléggé, még ha koporsóját őszinte könyeink egész áradatával áztattuk is meg. Nem becsültük meg eléggé életében, a mit ez az áldásos, áldozatos élet, a mit ez a jó emlékű Somogyi Endre pedig méltán kiérdemelt. Jé tanító volt, egyházának is ép oly érdemes, buzgó hive és kántora s ha már életében mulasztottunk véle szemben, pótoljuk ki korai halála ulán : emlékével, családjával, három kis [árvájával szemben. Tiszteljük, becsüljük, ha kell segítsük, gyámolitsuk őket: szeretettel, a jó Somogyi Endréhez méltó áldozatkész, önzetlen lélekkel. és sa nm kézimunka a -aráéi kiáülifcáSQBs Az október 18-án megnyitó vác- és vác- vidéki kiállításnak kétségtelenül egyike a legérdekesebbeknek lesz az az osztály, mely városunk és vidékének házi iparát s a női kézimunkát fogja bemutatni. Igen sok tehetséges, szorgalmas, leleményes női és férfi kéz tölti ki igy szabad idejét s gyarapítja a magántulajdont a nemzeti vagyont. Sok jeles magyar tehetség szerénységből, egyesek talán álszeméremből elzárkóznak munkájukkal s értékes terme«« keikkel, már pedig nemzeti és helyi közérdek, hogy tehetségeinkről, termel vényeinkről minél tágafab körben adjunk bizonyítékot. A váci őszi kiállítás is egy ily legközelebb eső, költségnélküli alkalom erre s ezért ezúton is íelhivatnak az érdekeltek, hogy készüljenek a kiállításra s az osztály aiakulógyűiésre majd azok is jöjjenek el az osztályelnök, Hörl Péíerné, felhívására, a kik — miután munkálkodásukról nem tud — meghívót nem kapnának. A Petofiek közgyűlése Petőfi-aszíallársaság e hó 27-én, vasárnap d. u. 2 órakor tartja rendkívüli közgyűlését a Korona nagy termében, a melyre ez ufón kéri íagíainak megjelenését az elnökség.
