Váci Hirlap, 1923 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1923-05-20 / 21. szám

Vác, 1923 május 20,

Hai számunk fest ®IdaS, ára 35 korona

37-iÜ évfolyam' 21 ^se&ino.

PolitiRai és társadalmi heiiiap, megjeleníti vasárnap

Helyben negyedévre «Őrvidéken negyedévre 500 K. Felelős szerkesztő és laptulajdonos Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csáky-ut 4 sz. (íparudvar) Egyes szára ára 55 korona. ^ j Bercsényi BeZSŐ ! Telefon 17. Nyilt-tér sora 100 korona. Hirdetések aulElőfizetésekeí csak negyedévre fogadunk el ~'w‘ ^ ^ < ~ ‘ ' | méter sora 20 korona, hivatalos hirdetések 40 korona.

uu i, ff ar

UJ ARCOK Ä KÖZGYŰLÉSÉN

Mi á

TÁRGYALT Ä KEPV3SELOTESTULET ?

KISGAZDÁK ELŐNYOMULÁSA

örvény megváltoztatta a \ vetették ki — úgymond — rá a hozzájaA buzavaluíás város képviselőtestületének arculatát. A főidért búzában keil az adót fizetni, a búza áru pedig nagy, nagy összegnek számit tehát az adó, igy hát 8—10 holdas gazdák már virilisták lettek, ellenben egy főutcai nagy, talán emeletes ház gazdája kimaradt a közgyűlésből.

Az uj arcok dacára sem változott a helyzet: gyorsan peregtek le az ügyek, sőt, minthogy azokat az előadókon kivid talán senki sem ismeri, de hogy mert volna az uj városatya hozzászólni. Majd talán intrá- dára elárulja tájékozatlanságát!

J EMteaspe^lássó

azonban mégis csak volt, mint máskor. Krakker Kálmánhoz, mint nemzetgyűlési képviselőnkhöz fordultak a gazdák, hogy az egykor oly dűs szénatermésű Gombáspatak környéke teljesen elpusztul, meri a medret nem tisztítják. Kéri, hogy a polgár- mesíerNógrádmegyével lépjen érintkezésbe, Négrád, Pestmegyék és a város fogjanak össze, hogy a nagy nemzed vagyon ne pusztuljon el.

Csányi polgármester válaszol, hogy csak a pénzügyi viszonyok romlásán mult a j patak tisztítása, de Krakker képviselő jó- j akaratú támogatásával a gazdák jogos ki- í vánságát mielőbb teljesíti.

Hegedűs Pál azt mondja, hogy a váciak | fogjanak a munkához, Zádor János pedig j azt magyarázza, hogy nem kell Nógrád- megye hozzájárulása, a mi alispánunk elrendelheti a medertisztítást, a tanács elvégezteti és minden parttulajdonos fizeti a ráeső költséget.

Miután mindannyian egy nézeten voltak, hogy a munka sürgős, el is határozták és most Füle Kálmán áll fel kérdezősködni, hogy miért drágul napról, napra a városnál a rézgáiic? Miitényi tanácsos megmagyarázta. hogy 6 kidoboltatía, kinek kell rézgáiic 360 koronás áron. Akkor vagy 12 mázsát a szőlősgazdák jegyeztek is, ki is osztották. Mosi, hogy jön a szőlőpermete- zés, mind többen jelentkeznek, de az uj gálic már 692 koronájába van a városnak, érlheíc, hogy 700 koronán alul nem adhatják.

Szíízbeszéd

Morlin főügyész szabadságon, helyét a polgármester felkérésére uj képviselő: Meiszner János foglalja el és kezdődik a tárgysorozat tárgyalása.

Kláráfnáza gazdája, Zsoldos Károly meg- felebbezte a 130 ezer koronás Horthy-ak- cióhoz való hozzájárulását. A tanács véleménye az, hogy a nagyon is elkóself a felebbezéssel. hát utasítsák el. De olt volt az uj képviselő és Zsoldos formás beszédben védelmezte a maga igazát. Buzaalapon

rulásí, a mi adója 48 százalékát teszi ki. Ma a mezőgazdaság válságban van, az oláh megszállás nem a városi lakosságot pusztítóba, hanem a közei vidéki birtokosokat, fizetni ily váratlan, újabb adót nem lehet. A polgármester az? magyarázta, hogy Zsoldos Károly az egyetlen feiebbező a Horthy- akció ellen, de ezzel is hónapokat késeit. Mindenki befizette már hozzájárulását, a nagy terveket végrehajtották, befejezték, most már Zsoldos sem maradhat ki a fizetők közül.

Híj íSsxihJBSeSS

A városi hordóhitelesifés megszűnt, leltári tárgyait a vármegyei hordójelző hivatalnak adják át. Bár sok szőlősgazda volt a teremben, egynek sem jutott eszébe megkérdezni : Hát ezentúl hol fogják a hordóinkat hitelesíteni ?

„Eder Zoltán dr„ lemondásával megüresedett az első aljegyzői állá«. A polgármester indítványára éljenzések közt kimon- doíták, hogy Gurszky Rezső dr. láp a helyébe, ki rögtön ie is tette az esküt. Csányi László a városatyák előtt arra kérte, hogy azzal a lelkiismeretességgel- és buzgalommal, a mivel eddig dolgozott, vigye tovább nehéz tisztét. Ez a hivaíalfönök részéről jött elismerés, meg a képviselők éljenzése is csak öröm egy köztisztviselőnek.

Most arról volt szó, hogy a törvény szerint meg kell szabni, hányán foglalkozhatnak Vácon ingatlanok vételével és eladásával. Kimondották, hogy hatan.

— Kelten sem élhetnek meg belőle ! — mondta szűz közbeszólását László Fülöp, az uj városatya.

— Akkor négyen mondjanak le! vágott közbe csendesen Hörl Péter.

— Keresztény, vagy zsidó? kérdi László még csendesebben. De választ nem kapott.

& lakókat érdeMli

Bardócz Árpád megkapta a három havi szabadságot, néhányan nem kapták meg az illetőséget, régi szokás szerint. Schweng Ede dr. megkapta a Rákóczy-íéren a 87 ötét 87 ezer koronáért.

Öszíerreicher Jónás szerényen csak most kér fizetésemelést. Alert a kutyákat össze- íogdoslatja, tízezer helyett íizenötezret kap, ha négy hektó® hordóban az éjszaka rejtelmei közt kiszállítja a házak rejtelmeit, hátszáz koronát számíthat fel. A kéményseprői már gyakrabban szerepeltek a fehér teremben. Ezentúl havonta minden kémény tisztításáért 25 helyett 50 koronát kapnak. Mindezeket a lakók fizetik, de április elsejétől !

A kövezeívámot, a révátkelés dijait emelik. Gyönyörű tervet mutatóit be Nagy Sándor főszámvevő, mégis kifogásolta Krakker

Kálmán, hogy a propelleren — a terv szerint egy szénásszekér 200 koronái, egy utas 40 koronát fizessen. Az előbbi legalább a tízszeresét!

— Mire a miniszter jóváhagyja, se a kétszáz, se a negyven nem lesz elég! — válaszol a polgármester — mert két év is beletelik s a városatyák, újak, öregek mosolyogtak. Az utóbbiak miért ? Mert tudják hogy a dijakat — előbb szedni fogják.

BHÉb’

Bőday Aurái városi kiadó kommün bukása után lemondott állásáról s később nyugdiját kérte. A tanács akkor is arra az álláspontra helyezkedett, hogy fegyelmi esetén sem fosztották volna meg hivatalától, a nyugdíj jár neki, de Kvell Rudolf szén- vedehnes beszéde után a közgyűlés leszavazta a városi tanács javaslatát egy szótöbbséggel és még a nyugdijat is megtagadta Bódaytói. A vármegye érthetően megsemmisítette a határozatot és igy került az ügy újra a képviselőtestület elé. Kveíi Rudolf kimaradt a városi képviselők, közül, nem akadt tehát senki, a ki felszólaljon: egyhangúlag megadták, a nyugdijat & sokat szenvedett Bőday Aurélnak.

A $? csigás !* sin ester waiBatnipe kásássá2 £

Kiss főjeg^feő egy indítvány! olvas most, melyet, fontosságára való tekintette!, szó szerint kell közölnünk :

Tekintette! arra, hogy a város utcáinak kövezése nagyon elmaradott, — csatornázása nincs, — sok helyen a legszükségesebb esövizlevezeíő csatornák hiányoznak, -- a város közkórháza a legszégyenletesebb állapotban van, — járvány kórház nincs, bár évenkint vannak járványok, — egészséges ivóvíz az egész város területén nincs, — vízvezetéket építeni keli, ----- a városi tanács és a pénzügyi bizottság azt a javaslatát terjeszti elő a közgyűlésnek, hogy a városi tőrzsvagyonnak, úgymint az ingatlanoknak (szántók, rét, szőlő, házak stb) a villamos telepnek, a városi üzemeknek és hasznot hajló jogoknak (kövezetvám, helypénz stb) jövedelmét a fenti célok megvalósítására a képviselőtestület a további intézkedésig kösse le.

Mi ez ? Első hallásra meg sem értik a városatyák, tehát nem is „illik“ érdeklődni. Nérna csend — megszavazzák. Tudósítónk azonban nem nyugszik, érdeklődik és a polgármester kijelenti a közgyűlés után, hogy igen is, komoly elhatározással belekezd azoknak a nagy és nehéz céloknak megvalósításába, melyekről indítványa szól' Messe nektek, kereskedők !

Az őszi közgyűlésen igen megértőén beszélt Ottó József a kereskedők jogos kívánságáról. A szövetkezetek Vácon szaporodnak, de semmiféle adót nem fizetnek, a város közterherhez egy fillérrel sem járulnak hozzá, ellenben az adófizető kereskedőknek a legnagyobb konluirrenciát esi nálják. Csányi polgármester megígérte, hogy iparkodni fog e sérel nes helyzeten változtatni. A pénzügyigazgatóság válasza meg-