Váci Hirlap, 1923 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1923-02-18 / 8. szám

8 SXáLTCb. isiéi síim ára 15 korona. 37-iH évfolyam. Vác, 1923 február 18. PolitÜial és társadalmi hetilap, megjeleni?! vasárnap Helyben negyedévre 1^0^Vid/ken negyedévre 200 K.| Felelős szerkesztő és laptulajdonos j Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csáky-ut 4 sz. (iparudvar) Egyes szám ára 15 korona. | De^rsénvi " | Telefon 17. Nyilt-tér sora 50 korona. Hirdetések mil­Elöfizetéseket csak negyedévre fogadunk el | " ' * ' a I méter sora 20 korona, hivatalos hirdetések 40 korona. A váci gyermekmentők szervezkedése Örömmel írjuk a sorokat. A Váci Hírlap hasábjain — az érdekesen eszméllető cik­keit hosszú sorozatával — indította úlnak Szenteyörgyi Guszláv sikeínérnainlézeti ta­nár közérdekű mozgalmát: javítsuk meg a gyermekerkölcsökef! A fóliái párhuzamo­san a szót, az időt s fáradtságot sem kí­mélte az agilis kezdeményező, ugv, hogy farsang hétfőjén délután már egy lelkes társaság adott találkozói a Városházán, hogy a megyés főpásztor s a vármegye főispán­jának védnöksége alatt szervezetét adjon a mozgalomnak. Éder Kálmán táblabiró, a Váci Patronás Egyesület elnöke iidvözie a megjelenteket, közöttük a megjelent ven­dégeket. Gyógypedagógiai Társaság kikül­dötteit : Roííenbiüer Fülöp h. államtitkát, Tóth* Zoltán és Baranyai/ Géza igazgatókat. El­nöknek Kestler István dr. p. preláíus kano­nokot ajánlta, a ki elfoglalta az elnöki szé­ket, majd ügyvezető elnöknek Szenígyörgyi Gusztávot választja meg a közgyűlés. Szent- gyöngyi szólalt fel, a ki — miután eddig főleg a kórra mutatott reá — most már az orvoslás módjairól szóit. El is sorolta, hogy mily célkitűzéssel, mily eszközökkel gondolja a gyermekerkölcsökeí megjavít- haíőknak. Rottenbilíer Fülöp h. államtitkár lépett az emelvényre és egy hosszú órán — a mely azonban röpke percnek tetszett — érdekesen, vonzóan, lebiiencselően szólott a gyermek jótékonyságról. Oly kimerítően ismertette a jótékonyságot, hogy előadása után mindenki feltalálni vélte a maga he­lyét, a szerepét, megtalálta a szivét is. /Vies í a magyar paíro.uázs ügynek ez a nagy em­bere a jóságot, a melegséget valósággal kisugározza, szuggeráija, mely a hideg, ér­zékiden sziveket is megtermékenyíteni képes. Bírjuk az ígéretéi, hogy máskor is szívesen jön Váera — a he] a megyés püs­pök vendégeként kellemes napot töltött — Hanauer István püspök, az egyesület vé­dőjének zárószavával ért véget a gyűlés. A megyés főpásztor további buzgóságra buzdította a tagokat s főként azok gond­jaiba ajánlotta a váci gyermekeket, a lük­nek első kötelességük s hivatásuk az: a szülők, a tariilók, a tanárok szeretőiébe. Köszönetét mondott Rottenbilíer államtit­kárnak, hogy eljött s mozgalmunkat támo­gatja, megköszönte a buzgólkodásáí Szent- györgyi tanárnak, a mozgalom kezdemé­nyezőjének. A váci apar,t®s*íá3ei február 25-én, du. 2 órakor az Ipartársulaf helyiségében, határozatképes tagol« meg nem jelenése esetén, következő vasárnap évi rendes közgyűlést tart. Adomány sn rendőrségnek Rózsahegyi Gyula kanonok a váci ren­dőri jóléti alap javára 1000 koronát ado­mányozóit. ¥áe tüntetés© a tssíitéképs© msilett A váci állami tanítóképző intézet Petőfi­ünnc-p keretében lépett először a nyilvá­nosság elé és Vác város intelligens közön­sége felhasználta tüntetőleg az alkalmat, hogy uj kultúrintézménye iráni ragaszko­dását, szeretetét megmutassa. A vármegye főispánjától, a város képviselőjétől kezdve ott voltak a főpapság, a tanári és tanítói kar képviselői, a társadalomnak mindazok a tagjai, kik kulíurmunkában mindenkor tevékenyen részt vesznek. A siketnéma in­tézet nagy díszterme talán még ennyi látó- • gáténak nem adott helyei!, zsúfolt voltak a széksorok, az állóhelyek. Szereltül: volna ott látni a közoktatásügyi kormány képvi­selőit, hogy ők viszont lássák azt a szép, inpozáns tüntetést, melyiyei Vác város tár­sadalma a tanítóképző mellett megnyilat­kozott. Ha még egy ilyen lelkes társadal­mai találnak az országban, úgy vigyék, ve­gyél« el a mi tanítóképzőnket, de ha nem és mégis megteszik, bűnt köveinek el a magyarság ellen, iü a végváron! Három órás program gyönyörködtette a nagy kö­zönséget, mely mindvégig nagy lelki élve­zettel hallgatta Petőfi dicsőítését. Hallottuk a Gárdonyi-kör tagjait szavalni, az ifjúság énekkarát s megállapíthatjuk, hogy nem közönséges tehetségeket nevel az ország legifjabb tanítóképzője. Képessy Béla tanár mély gondolatokkal szántott Petőfi érteke­zése, Rónai Sándor igazgató a kultúrintéz­mény iráni szeretettel telített beszéde tel­jes megértésre talált. Végül Petőfi szülei c. kis darab hazafias szavai a tanítóképző növendékeinek ajkán lelkesedést keltei!. Kívánjuk, hogy a tanítóképző minél több­ször mutassa magát a nyilvánosság előtt, nekik m r a közönyt sem kell megtörni lent, — csak fönt. #1 iscesjsiB hangversenye A líceum visszanyerte azt a díszes kö­zönségét, mely a boldogemlékű Gaicsek György idején érdeklődött a népszerű in­tézmény előadásai s hangversenye iránt. A hétfői hangversenyen gyönyörű közön­ség adott találkozói, minden páholy, min­den szék elfoglalva. A buzgó rendezőség azonban nem számolt azzal, hogy a hall­gatóságnak jó része nem zeneértő, vagy ha az is, a klasszikusok nehezen érthetők. Igazi művészek álltak a pódiumra, sok taps­sal jutalmazták őket, de láíszoíí a termen, hogy könnyebb muzsikáért nagyobb lenne a lelkesedés. Hangverseny után tánc. Anyag! és erkölcsi siker nagy. Tüazegstkéi érőmet Üssgsott a Középmagyarország több mint 30 egylet közül az idén is, de már harmadszor kapta meg az MLSz által díjul kitűzött 12 drb. érmet a legfairabb játékáért. Gratulálunk nemcsak a játékosoknak, de a vezetőség­nek is, a kik ily szép eredményt tudtak elérni. Ä VÁCI JELINEK MORTON Nemcsal« a történelem ismétli meg ön­magát, de az élet csendes, vagy viharos napjai is. Csak a gvorsanélés, az ideges ember feíedékenysége megy el mellette s Ina főbe üti egyegy nagyobb baleset, vallja meg magának: — Oh én szegény, tanul­hattam volna, hisz volt már rá példa! Bolgár Tivadar esetére, ha a fővárosban történik, rögtön megtalálják a kaptafát, melyre húzzál«: — íme, itt van Jelinek Morton II, csak nagy elődjét kopizáita, bár kevesebb szerencsével, mert a milliókkal nem tudott megszökni! * Bolgár Tivadar! A hányszor ezt a nevet — e nagy izgalmakban, nagy érdeklődé­sekben — e héten kiejtették Vácon és kapcsolt részein s mindenki csak tiz ko­ronái lett volna le ugyanakkor — rég ki lenne fizetve a sok, sok millió, mivel meg­károsította hiszékeny üzletfeleit. Az egész város lázban, érdeklődésben éli e névvel kapcsolatban, melyből nem hiányzott — s ez már kisvárosi szokás — a jó adag kár­öröm is. Ez azonban nem tudta kiaknázni, a hogy stílszerűen mondjuk: teljes „hosszt“, mert a kárvallottak jó része mosolygós képet vágott a százezres, sőt milliós vesz­teséghez. Sőt Bolgár Tivadar is úgy beszél — valószinűleg ez is hozzátartozik a nagy stílű szélhámosok természetrajzához — teljes meggyőződés hangján, hogy hagyják békében, két hét alatt kifizet mindenkit, részvénynyel, pénzzel, kamatok kamatával!-/V Ki volt Bolgár Tivadar ? A helyi ids aknyomozó történelem, mely legalább bűnügyi krónikájában megörökíti majd nejét, megelégszik a nagyon közel napjaival és megállapítja hitelesen, hogy Bolgár Tivadar tiz éven belül még nagyon szegény ember voll. A háború előtt a pesti kereskedelmi bank tisztviselője, majd ka­tonának vonult be s mint főhadnagy Sábán megsebesüli és rokkant lett. Nem ment vissza régi intézetéhez, hanem haza jött Váera és talán a templom egere volt sze­gényebb nála. Nem tudjuk, mennyi benne a túlzás, de szegénységének jellemzésére ma emlegetik, hogy örült, ha háziasszonya egy kis főzelékhez juttatta,#sőt. mert nősü­lendő volt, jó szivek adták össze az eske- tési költségeket. A szegénység azonban nem törte meg szívósságát, először ids körben, később gazdag emberek közt hirdette, hogy a mai viszonyok közölt egyik napról a másikra többszörös milliomossá le et mindenki, kinek szive és pénze van a börzére! És sikerüli a hiszékenyek seregét, a mil­liókat maga köré gyűjteni rövid két esz­tendő alatt. Hogyan volt ez lehetséges, kérdi

Next

/
Thumbnails
Contents