Váci Hirlap, 1923 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1923-12-02 / 49. szám
2 EL TÖNT A LA KOK XVII. Legnagyobb tudósunk. Nagy kincs a tudomány s nem fér rabló keze hozzá. Vörösmarty. Katona Lajos tartalmas életpályájának fénysugara ragyogja be valamennyi kiváló váci elme tudományos működését. Ricdi Frigyes a budapesti egyetem jeles tanára a Philológiai Társaságban tartóit emlékbeszédjében azt mondja: Korai halála alkalmából fájdalmas büszkeséggel tekintünk vissza Katona Lajosra, ki a kutató tudós typusát íeijes jellemzetességében tünteti elénk, Hogy ki volt Katona Lajos? azt városunk művelt közönsége csak halála után tudta meg, amikor munkásságáról és ennek jelentőségéről a lapok méltóan megemlékeztek. Addig csak azt tudták róla, hogy egyetemi tanár és csak a Kath. Lycepmban tartott két unalmas és száraz, előadásából ismerték. Mi, akik közelebb férkőztünk szivéhez és megtisztelő barátságával dicsekedhettünk, tudtuk, hogy a Magyar Tudományos Akadémia nem érdemtelenül választotta egész ifjú korában tagjai közé, tudtuk, hogy kiváló férfiú, de a nagyszerénységű és igénytelen külsejű emberben nem láttuk a lelki nagyságot, nem tudtuk, hogy a magyar tudományos világ legnagyobbjai közül való. Széles látóköre, nagy nyelvismerete, búvárkodó szorgalma arra képesítette őt, hogy a folklore megalapítója és a mesekutatás összehasonlító tudományának leghívatot- tabb képviselője legyen. A tudomány táltos paripáján száguldottá keresztul-kasul a mesék zengö-bongó erdeit, — mondja nekrológ írója az Irodalomtörténeti Közlemények XX. évf. 380. lapján hogy örökre zsendülő gyümölcseit összegyűjtse és élesen látó és majdnem mindent látó szemével meghatározza nemét, faját, rokonságát. Sokszor vette üldözőbe a mesevilág láthatatlan Medeáít, hogy a szétdarabolt abszyrtószi tagokat összeszedje, egybeillessze, hogy midőn az utolsó ízecske is együtt volt, a tudomány életadó vizét hintse rájuk s akárcsak a ráolvasások szerint: csont ment a csonthoz, velő a velőhöz, ín az ínhez, ér az érhez, vér a vérhez s életre keltek a szétszórt tetemek. Ez alkalommal nincs helye annak, hogy tudományos működésével részletesen foglalkozzunk és sokat felölelő, mindennek a végére hatoló szellemét, céljaiban és eredményeiben egyaránt nagyarányú munkásságát kellően ismertessük, A lyceumban dr. Galcsek György, a múzeumban dr. Hermann Antal méltatták mint a hazai tudományosság ég ik kiválóságát. Most váci voltáról akarunk megememiékezni és néhány váci esetéi följegyezni. Életének külső kerete nem nyújt semmi rendkívülit. A szegény fegyőr korán árvaságra jutott nagytehetségű fiának fejlődési menetében érdekes az a pont, hogy papnak készült hogy kispap volt. Tanulságos megfigyelést nyújt, hogy szellemi kultúránk művelői közül az országos nevüek között a legtöbb ezen a pályán indult meg tudományos útjára, így Acsay István, Alpáry Lajos, Schmidt József, Szűcs István sat. A szemináriumi nevelés befolyása és hatása, mint caracter inde- ie'oilis, eltörölhetlenül nyomot hagy az erköicsi és hazafias érzésben. A szellem kialakulására jelentős hatással van a szemináriumban eltöltött néhány esztendő. Azt mondják, hogy a magyar jogász nemzet, de a jogászi képzés az egyház emlőin táplálkozott. Az egyház egyszerű nevelésében megtanul az ifjú magasabb érdekeket követni és már korán ’ fegyelemhez szokik. A latin nyelv tanulása és tudása által egyenesen arra van praedestinálva, hogy a tudományoknak éljen. Erre legeklatánsabb példa az övé. Mivel itt Vácon abban az időben csak kisgimnázium volt, a VII. és Vili. osztályra Esztergomba ment. Mikor ott 1878 őszén megjelent, jöttét már megelőzte jó hírneve és az osztály legjobb tanulói féltették tőle elsőbbségüket. (Befejezése a következő számunkban). j ismes'eitsi'jesztő előadások A kai. legényegylet vezetősége az iíjú- ság művelésére és szórakoztatására vetített képes előadásokat rendez az egylet Attila utcai helyiségében. Az első előadást ma, vasárnap délután 5 órakor Media Endre polg. isk. Igazgató taríja. Az. előadásokra a nagyközönségei i > szívesen látják. Belépődíj nincs, de a kiadások fedezésére s az egylet céljaira adományt elfogadnak. Előadások az egész téli idény alatt minden második vasárnap lesznek. VÁCI HÍRLAP & üegoajalbSj saűé 8 nap alatt fizetendő A népjóléti miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőén a városokhoz intézett leiratban megengedte^ hogy a léi nyomora enyhítésének fedezésére égy évre terjedő érvénnyel inségadót vethessenek ki a jövedelemadó alapjául szolgáló jövdelemre és ennek az adónak a mértékéi a városok maguk állapíthatják meg. Ez az adó rendeltetésének csakis abban az esetben felelhet meg, ha azt minél rövidebb idő alatt, minél kevesebb költséggel és minél kevesebb adminisztrációval tudja a város beszndni. Min!hogy ez a rendelet Vác városához is megjött és valószínűleg a főváros mintájára fogjak kivetni, ilt közöljük Budapest tervezetét: A fővaros tanácsa előterjesztést tesz a közgyűlésnek, hogy az inségadó alapjául az 1923 évi valóságos jövedelem szolgáljon és az adó kirovása az 1924 évi jövedelmi adó kirovásával együttesen történjék. Ez az összeg az 1923 évi jövedelmi adónak 2% a, a mely összeg az 1924 évi inségadóból levonandó lesz. Azoknak előlegét, a kik ezt az összeget a felszólítástól számitól! nyolc napon belül befizetik, kedvezményesen fogják: beszámítani az 1924 évi inségadöba, a kik pedig ez! a felszólítástól számított tizenöt napon belül nem fizetik meg, késedelmi kamat címén 10% pótlékot tartoznak fizetni. A miniszteri leirat felhatalmazza a városokat, hogy ezt az adót a kormányhatóság jóváhagyásának bevárása néíküi szedhessék. Hallás&& estély Advent kezdetével, december 2-án d. u. fél öí órakor az előző évek szokásához híven, ez idén is megkezdik az ev. templomban az egyház hívei által már megkedveli vallásos estéket. Az első adventi vasárnap előadója Gaudi László budapesti vallás tanár lesz és Szalay Berta egyházi éneket fog énekelni. Érdeklődőket szívesen látnak. Zsúfolt sséasotér1 s Szeratgyopgf'B srvíesé! A város mozgóssinházában talán még soha sem voltak annyian, mint szerdán este. Egy szélien talán ketten is ültek, még a sorközökben is egymás hátán zsibongott a sok gyéréit: Szenígyörgyi Gusztáv, az ő lelkes, kitartó páírónusuk gyűjtötte őket össze. Nem sablonos mesedéluíání Ígért és valóban az is volt. Művésztársával, Füzessy Árpáddal, a kiváló rajzolóval kipróbálták már a csonka ország számos városában s csak mikor meggyőződtek arról, hogy mindenütt tetszik, hozták haza. Szeni- györgyi egy intésére megszűnik az éktelen zsibongás s a hogy mesélni kezd, társa már óriási papírra, színes krétákkal, boszorkányos ügyességgel veti le Kandi Kiára szomorú históriáját. Persze, a min! igy a mesét megelevenedni látja a gyermeksereg, hatalmas kacagás íöiíi meg a termei, ez a két egymáshoz ülő mesélő fegkedvesebb jutalma. így megy ez két órán át s csak ez fáj a kicsinyeknek, hogy a sok, sok képből egyet sem tudnak, megkaparintani édes j emlékül. Szentgyörgyiék ma mennek Pá- j pára, Mikuláskor pedig Kecskeméten mesélnek. Fei©S«?ssá©©k sas: ujj ip©ff*t©K*vési$r0»í§l] j Az ipartestület elnöksége értesíti a váci iparosokat, hogy az uj iparíörvényről vasárnapokon délután 3— 4 közi felolvasások lesznek. Ny illatéi* t€©s2Öree$sB^si«£2 iraitá© Szereiéit jó fiam halálakor megnyilvánul} meleg részvétet hálásan köszönöm. Különösen fogadják részvevő jő szivükért az építőiparosok, szakiársai, a förekévés Sporiegylet, melynek lelkes tagja volt, a fuvózenekar s mindazok, kik szivem sajgó fájdalmat a terneiésen való megjelenésükkel enyhíteni óhajtották, köszönefem kifejezését. özv. Laczi Istvánná. Á kormányzó merénylőjét Paris közelében megtalálta a Pestvidéki Nyomda egy munkása Mé \ ez év elején a Pestvidéki Nyomda szedője volt Hochmann István. Mikor a kis ólomkatonák összerakását megtanulta és felszabadul!, tovább akart tanulni, hajtotta a vágya és bátran neki indult a világnak. Meg sem állott a győztes Párisin. A világ ragyogó központjában azonban rossz sors várt rá. Annyi a francia frankra vágyakozó, hogy- Paris tömve van idegen munkással és még talán akkor sem kapott volna munkái, ha beszél franciául. Hoch- mann erős akaratát azonban a balsiker : nem törte meg és addig vándorolt francia földön, míg végül Náu'ly-ben alkalmazták egy nyomdában. Azóta vasszorgalommal megtanult franciául és íisztesseges fizetési kap. A napokban irta mindezt haza, Vácon lakó apjának, Hochmann Mór nyug. mozdonyvezetőnek. A levélben azonban volt egy részlet, mely nemcsak Vácot, de az egész országéi is érdekli. Neully, melyei a világ a békeszerződés aláírása óta ismer, a franciák egyik féltett városa. Minden újságolvasó tudja, hogy Franciaországnak van ma a legnagyobb repülő parkja, nagyobb mini Angliáé és a gépek majd mindegyikéi Neuliyben gyártják, Óriási, hatalmas repü'őgépgyár dolgozik otíHochmann azt írja, hogy nyomdájuk tőszomszédságában van a repülőgyár s ebben dolgozik Mautner István, a váci fegy- házból megszökött hires fegyenc. Mautner István nevét még nem lehet elfelejteni. Künn, az életben mérnök volt és egy kis társasággal merényletet készített elő Magyarország kormányzója elien. Szerencsére a tervet felfedezték és Mauínert 12 évi fegyházbüntetésre Vácra szállították. A jóviseietű fegyenc itt nagy találmányon törte a fejét, a rabok szigetén több kísérteié! is végzett és Gedeon & igazgató talán három esetben engedélyt adott neki, hogy Balázs íöfegyőr kíséretében Budapestre utazzák a kísérletezéshez szükséges anya- j gok megvásárlására. A harmadik útban : Mautner megszökött — a gondatlan Balázst I fogházbüntetésre ítélték, Mauínerről mind- ■ ezideig pedig senki, semmit sem tudott. Hochmann levele most felfedte a hir- ! hedt mérnök sorsát. Azt írja, hogy Mauf- ; nerrel több Ízben találkozott, ki elmondotta, hogy szökését már jóelevs előkészítette és mikor a nyugatin leszállt, már autó várta, mely néhány óra alatt Bécsbe szállította — hamis útlevéllel. Az osztrák fővárosban nem volt már mitől tartani, de mégis Francia- országba utazott s mert franciául jól beszél, Neuiiybpn, a repüíőgyárban kapott alkalmazást. Ma a repülőgépgyár egy olyan osztályának a főnöke, a hol 15 mérnök és a munkások egész serege van a köze »laü.
