Váci Hirlap, 1923 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1923-11-11 / 46. szám

ELTŰNT ALAKOK XV. A Jó tanár. A föícl nekem nyugalmat ad, Beültetik virággal hantomat A hű felek; S bokrát a harmatos virágnak Kezök megtépi bokrétának . . . Azután elfelejtenek! Tompa. Hegyek között járva a magasabb csúcsok vonják magukra figyelmünket, a temető sórában is a maga­sabb síremlékeken akad meg tekintetünk ; de miként kevés fáradsággal megmászható hegyek is pompás kilátást nyújtanak csúcsaikról, azonkép a köznapi emberek igénytelen élete is sok tanulságot rejteget számunkra. Egy szerzetes tanárnak szokásos keretekben lefolyt élete sokak véleménye szerint nem nyújthat okulni valót. Tanít, bajlódik, vesződik a gyermekeink­kel, aztán re bene gesta leéli élete nyugalmas napjait. De ne feledjük, hogy a jó tanár, hacsak tanít és nevel, nagy kultúrmissziót végez, mert zajtalan munkássá­gával az ifjúság szívébe hintve az ismereteket és esz­méket, ezekkel együtt az eljövendő idők magvait is elülteti, ezek a magok fogják aztán megtermékenyíteni az új nemzedék egyéniségét, jellemét és szellemi ké­pességét. A jó tanár igazán a nemzet napszámosa, mert a közért fárad. Már egymagában ezért is méltó a hála és elismerésre. Fokozott mértékben érdemli elismerésünk hálaadóját, aki egész életét az ifjúság nevelésének áldozta. Ilyen nemes munkában eltöltött életet zár le Arányi Béla kedves emlékű barátunk ko porsója. Közel félszázadön át tanított teljes odaadás­sal és önzetlen szeretettel, egész generációkat nevelt fel erkölcsös és hazafias szellemben. A szeretet volt minden tevékenységének mozgató rugója, a szereted lángját gyújtotta fel tanítványai szívében. Soha senki1 sem szóval, sem cselekedettel nem büntetett, de talán nem is buktatott senkit. Az érdemnek jutalmazására azon­ban nem volt elég a két keze. Vezető állásokban működött már, amikor kő- zibénk került. Nagybecskereken, Trencsénbeti és Kecskeméten volt igazgató, meg házfőnök, mielőtt Vácra jött. 1894-től 1912-ig tanított gimnáziumunk­ban, azután nyugalomba vonult. Az ős zsidók faji ideálja; az oiajfa és a szőlő árnyékában való bé­kés élet volt. Ez után vonzotta őt is a lelke vágya- 1900-ban néhány pallag szőlőt vásárolt össze Öreg- cselőtén és ezeket beültette szőlőtőkékkel és gyümölcs­fákkal. Aki az ifjúság virágos kertjében oly nagy kedvteléssel nyesegette a csemetéket, a tulajdon kert­jében is jó gazdának bizonyult. Olyan kis mintagaz­daságot rendezett be, hogy a rokonai is idejöttek hozzá tanulni. A nyári kirándulások után idetelepítetíe őket, azok is itt vettek maguknak gazdaságot. De az ő gaz­dasága nem volt gazdagság forrása — az az ö jósága szívéből fakadt — mert annak hasznát barátai látták Ezeket látta el önköltségbe számított kitűnő boraival. Az élet apró kellemetlenségeit sztoikus ipegadással tűrte. Műveltsége és tudása szerénnyé tette. Hogy ezt az ő veleszületett nagy szerénységét még jobban ki­domborítsuk, szembeheiyezzük őt Csősz kollégájával, az egyetlen emberrel a világon, akivel az életben va­laha összekülönbözött. Csősz ismert jelszava ez volt: honor, cui honor, (magyarul: Ehre dem Ehre gebührt.) Ezt az öreg tanár önmagára alkalmazta a legszíve­sebben, összes kitüntetéseit és címeit feltüntette, mihelyt csak alkalom adódott rá. Egyetlen rendjelét, a Ferenc József lovagkereszíjét, minden ünnepi alkalommal fel­tűzte, piros szalagja pedig állandóan díszítette a mel- ett. Hiúságát legyezgette, ha lovagnak titulálták. Az jskolai értesítőkben, minősítési táblázatokban minden alkalommal olvashatók voltak hivalkodó és hangzatos címei: a Ferenc József rend lovagja, a budapesti m. kir. tudományegyetem hittudományi karának bekebe­lezett tagja, Rózsahegy város díszpolgára, a váci püs­pöki szentszék tb. ülnöke, a váci egyházmegye vigi- lancia-bizottságának, a m. kir. Természettudományi- és a m. kir. Történelmi-társulat, az Erdélyi r. k. iro­dalmi-társulat, a Budapesti Filozófiai-társaság, az ar- kádi, tibcri és római Akadémia tagja, a hittan, latin és görög nyelv képesített tanára, érdemesült főgim­náziumi igazgató és házfőnök, az X. osztály főnöke sat. sat. Ezzel szemben milyen nagy contrast volt a nagyon szerény Arányi névjegye: ARÁNYI BÉLA piarista. Olyan éles ellentét ez, mint az Eskorial sírboltjá­ban a 26 predikátumos neveket feltüntető síriratok között ez a puritán egyszerűségű: Hic jacei pulvis, cinis et nihil. A látogatók figyelmét ez vonja magára leginkább, sietnek is megkérdezni a vezetőtől, hogy VÁCI HÍRLAP I Spanyolország melyik nagy férfi árnak csontjai poria- dóznak a névtelen márványlap alatt. Csősz lovagnak sem voii szüksége a reklámra, ismerte mindenki kiváló kvalitásait, csakúgy, mint Arányi emberi értékét, tudá­sát, bárhogy is szerette volna véka alá rejteni. De hát: vanitatum vanitas, omnia vaniías. Arányi szerénységénél csak áldozatkészsége volt nagyobb. Szelíd humora rokonszenvessé tette a vele érintkezőket. Tudományát, szaktudását az a sok ideig használatban volt tankönyv dicséri, melynek ő volt a szerzője. Előkelő modorát grófi körökben, gazdag tapasztalatait külföldi utazásaiban szerezte. Ártatlan szórakozása volt, hogy a téli estéket a carroni aetast mélyen meghaladó menyecskék körében töltötte szo­lid kártyázással. Izmos termeién ülő feje erélyes tartásé volt, az álla alatt szakálat viseli. Orra kissé erős, homloka nyiit volt. Nagy szeme hű tükre volt szeretetreméltó kedélyének, mely alatt ennek az óriás olvasottságú, finom műveltségű, magas látókörű és emberismeretek- ben gazdag férfiúnak mélyen érző szíve rejlett. Jó tanár, jó pap, jó barát, jó ember volt. Mindenki* akivel csak összehozta a sorsa, áldja az emlékét, mert jóságos, gyöngéd leikéből a kedély melegsége áradt. UtföiSé bír* tsnitóképzö’-intézetsjraicr'öS November 3 an érkezett !e a közoktatás- ügyi miniszter rendeiete, mellyel Rónai Sándor, szervezőképességéről jól ismert igazgatót a kiskunfélegyházai állami tanító­képző-intézethez helyezte ál és e teljesen kifejlett, jól. felszerelt kultúrintézmény veze­tésével bízta meg. Mi, váciak örülünk Rónai igazgató munkásságának méltányolását látva, mert jól tudjuk, hogy sokat nyeri az az0intézeí és tanári testűiéi, melynek vezeté­sével megbízták. lij pend azok résacésee; kik útlevelet kér»nek Az államrendőrkapiíányság a következők közlését kérte: Az útlevelek körül előfor­duló visszaélések miatt a pestvidéki kér. főkapitányság elrendelte, hogy mindenki, a ki útlevelet akar^utazás céljából váltani, kérelmének a kapitányságnál való felvétele előtt felismerhető arcképével 2 példányban köteles személyesen annál az őrszobáná! d- e, 9—11 óráig és d. u. 2—3 óráig je­lentkezni, melynek keretébe lakása tarto­zik. A fényképek nem lehetnek külön lapra felragasztottak, azonkívül épeknek és hi­bátlanoknak keli lenniok. Az őrszobán tör­tént hitelesítés után a kérelmező a fény­képekkel együli a kapitányságra megy, hol kérelmét előterjeszti. & USE győzelme Értékes győzelmet aratott vasárnap a VSE foíbali-csapata a kerület egyik leg­jobb csapata, a Soroksári AC ellen. A ve­zető gólt Soroksár rúgta, de Stahl hama­rosan kiegyenlíteti, sőt ugyanő a győztes gólt is megszerezte csapatának. A VSE- ben különösen a közvetlen védelem ját­szott kitünően és biztosan verte vissza a kerület legjobb csatársorával rendelkező Soroksár gyakori támadásait. Soroksár csapata sorra győzte le ellenfeleit, azonban a VSE lelkes csapata megakasztotta diaöaí- úíjában. Végeredmény 2 : i. Három miiíiótoa ls.eEtiáii!l a sportpálya A testnevelő bizottság szombaton gyűlést tartott Baintner ezredes elnöklete alatt, melyen Veress testnevelési előadó bejelen­tette, hogy a Szilágyi-árvaház előtt az új sportpálya rendezését megkezdték. Csupán a földmunkák három millió koronát emész­tenek meg. Felmerült az a terv, hogy mind­egyik sportegyesület saját költségén épít­tesse meg öltözőhelyiségei!, melyeknek ter­vét , Hübsch! főmérnök legközelebb el­készíti. Nyilt-tér IIICösiKÖnetnyilvánitás Szeretett férjem élhímytakor megnyilatkozott jóleső részvétei itt köszönöm meg. Fogadják mind- ?zok aJ° ismerősök, rokonok és az önkéntes iiiz­I oiíótesiülei tagjai, kik a végiisztességadáson meg­jelentek, őszinte bálámat. Vácon,$923 nov. 5. ___________ ____özv. Korpás Pálné I USE évzáró vacsorája A VSE labdarugó osztálya november 17-én, szombaton esie 8 órakor tartja év­záró vacsoráját saját helyiségeiben, a melyre az egyesület tagjait és barátjaif ezúton is meghívja az elnökség. Jelentkezni Ras- sovszky Istvánnál lehet a Hangyában folyó hó 15-ig. Ä fooBí'f®«j2fasztásij*0 ki lehet egyezeti A városi fogyasztási hivatal liberálisan kezeli az uj fogyasztási adótörvényt és többféle kedvezmény! biztosit a borterme­lőknek. így a törvény elrendeli, hogy saját bortermés után, ha a termelő fogyasztja, ötvenszázalékos adói kell fizetni. A fogyasz­tási hivatal még több kedvezményi ad és hajlandó átalányösszegben kiegyezni nem­csak a szőlősgazdák háztartásában elfo­gyasztott bor adójára, hanem a szőlősgazda munkásai és alkalmazottai által elfogyasz­tott bor adójára is. Jelentkezni a fogyasz­tási adóhivatalban kell a kiegyezésre. IUyara is megtörténhetik rendőrségen ? Adjuk a következő panaszos levelei: A napokban Gasparik-utcai lakásom ud­varán egy kocsival megjelent egy asszony és egy férfi és ellentmondás! nem tűrő hangon felszólítottak, hogy lakásomból köl­tözzek ki, mert ezt a lakáshivatal nekik adta. Minthogy én erről a tárgyalásról mit sem tudtam, arra meg sem idéztek, a szá- jaskodókkai nem állottam szóba, hanem siettem fel a rendőrségre és dr, Schweng rendőrkapitány úrtól védelmet kértem, ő azonban panaszomat félbeszakítva, nyer­sen rámszólt: — Hallgasson, a háziura nagyobb úr, mini maga, hagyja eí szobámat, különben kidobom! Elámulva hallgattam e szavakat. Hiszen a panaszt meg szokták hallgatni .és bárkit, nemcsak engem, védtelen özvegyet, meg­védelmeznek, iti pedig kidobással fenye­getnek! Ezt panaszolom e! most a nyil- | vánosság eiőtt és kijelentem, hogy a raj-* I íam esett mindkét sérelem miatt ügyvédem által keresek elégtételt. Siiésjes-a® első vásárja Diósjenő községben az első országos állat- és kirakodó vásár ez évi november '26-án fog megtartatni. Tása: Radon Derék önkéntes tűzoltóink az idei záró- I gyakorlat után a társasvacsorát ették, mikor | kelet felöl megvilágosodott az ég s nagy i tüzet sejtettek. Rögtön segítségre akartak j menni, de mire a kosdi kereszthez értek, j az ég vörössége enyhült. Rádon, Szarnék \ testvérek bérletén volt a tűz egy rozsszalma [ kazal égett íe és sok milliós kárt okozott I a tulajdonosoknak. A tűz keletkezésének okát nem ismerik, de^valószínűnek tartják, hogy most volt a béresválíozás és egyik elküldött béres boszúból gyújtotta íe.J a szalmát. Reménység köszöneté A Reménység hálás köszönetét tolmácsolja Nagy Béla piispökuradalmi számvevő úrnak egy köbméter tűzifa adományáért.

Next

/
Thumbnails
Contents