Váci Hirlap, 1923 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1923-11-04 / 45. szám

45

ssám ára 33® korona

évfolyam.

V Ac,

. 923 november 4.

^oliiiliaä

és társadalmi hetilap, megjeleíiiE vasárnap

Előfizetési, ár :

Hely bein negyedévre 4090 K. Vidéken negyedévre 5000 K. Egyes szám ára 2Ö0 korona. Előfizetéseket csak negyedévse fogadunk eí

Felelős szerkesztő és iaptulajdonos jj Szerkesztőség és kiadóhivatal : Csáky-ut 4 sz. ('iparudvar)

I Telefon 17. Nyilt-tér sora 1000 korona. Hirdetések mil- Dercsényi Dez^o | méter sora 1Ö00 korona, hivatalos hirdetések 2009 korona*

Szepesség hazafisága

Szepessy Bódog előadása a szepesiek váci asztaltársaságban

Magyarország drágaköve, büszkesége volt a Szepesség. Természeti szépsége, gyermekeinek lelki gazdagsága páratlan. Fiait, leányait szivessen látták mindenütt az egész országban,, Munkájukat, kitartásukat, hűségüket, önzetlenségüket és tiszta erkölcseiket kívánta és kereste minden magyar. Magyarország közéletében szerepei játszanak. A zipser energiájával, munkabírásával, becsületességével megállja helyét mindenütt. A falusi zipser lányt keresik a magyar családok, a zipser mester- legényt a magyar iparosok. A tudomány csarnokaiban Hunfalvy Falok és Gener sichek oktatják a magyar nemzet reménységét: az ifjúságot. A politikai és állami élet küzdőterein eiöljárnak, vezetnek a zip serek.

Magyarország megismerte és értékelte a Szepesség természeti és leiki kincseit. Földjét virágzóvá telte (iskolák, ipar, gyártelepek, latrai fürdőtelepek, stb. létesítése). Lelki gazdagságát saját fellendülésére használta fel.

A Szepesséybe, az isteni alkotások e remekébe a magyar haza íelepiíetíe ie a szorgalmas szászokat történelmünk kezdetén. Magyarország kiváltságos helyzetet biztosított nekik és Magyarországnak, mint jó anyjuknak védőszárnyai alatt bontakoztak. ki a Szepesség gyermekeinek lelki szépségei és fejlődtek imponáló magasságig. Az anya, Magyarország nem pazarolta szereltté! hálátlanokra és hűtlenekre. A Szepesség gyermekei együtt küzdenek, áldoznak és ontják vérüket Magyarországgal, az anyjukkal együií. A szabadságharcok vilézeií befogadja Késmárk, Lőcse, Váralja városa. Váraik lengetik a szabadság zászlaját: Pro Deo et Libériáié . . . Istenért és Hazáért! Bethlen, Tökö>y, II. Rákóczi Szepességben rezideálnak és találnak menedékhelyet (II. Rákóczi a podo- lini piaristáknál)' és Késmárk most is kegyelettel őrzi Thököly Imre hamvait. Az 1838—49. legnagyobb vezére, Görgey Artúr, a szepesmegyei Toporcon látja meg először a napvilágot és fejlődik nemes, előrelátó, hős hadvezérré. A Branyiszkó hegy vitézei a Szepesség földjén ragadják ki az ellenség tüzéből a Megváltás szent jelvé nyéí, a keresztet és visszanyomják, megverik a túlsúlyban lévő ellenséget. A Bach- korszak alatt pedig együtt gyászol a megalázott anyával a Szepesség népe — és a szebb napok virradlával együií nyílik örömre szive. Kivállságaií a nerflzeli eszme térhódítása érdekében szívesen feláldozza. Gyermekeit magyar családokhoz cserébe küldi, hogy ők — a kik testben, lélekben magyarok, magyarabbak a magyarnál — nyelvileg is magyarokká nevelődjenek.

De jött a megpróbáltatás ideje. 1914-ben kitör a világháború. Az öí évig tarló pusztító orkán tönkretett mindent. A trianoni béke leszakítja durva kézzel a gyermeket édes anyja kebeléről és erőszakosan egy — a hűtlenség által felszínre került áruló cseh — gonosz mostohához láncolja. A gonoszság, igazságtalanság földönfutóvá tett sok-sok leiket, sokat megosztott, sokat pedig megnyomorított! Micsoda érzés, hogy van edes anyánk, édes atyánk, kik ott fenn élnek a Szepességben és nem gyönyörködhetünk vigasztalást sugárzó kék szemében és nem csókolhatjuk fárasztó munkában megkérgesedeít áldó kezét! Oil vannak lesi véreink, jóbarálaink, ismerőseink és nem élhetünk velük és köztük! Szülőföldünket elrabolták. Portánkon idegen grasszál! Sajátunkból kitaszítva csak höny- nyes szemmel gondolhatunk odahaza — cseh önkény alatt sínylődő — testvéreinkre és bízva a Mindenható örök igazságában, viseljük férfiasán keresztünket, a nagy látogatás idejét és készülünk a hajnaihasa- dásra.

A nemzetek sorsának intézése a gondviselő Isten kezében van. Ezt hisszük. Így taniíja szent vallásunk. Bízzunk, rendületlenül, bízzunk, hogy a letörés után jön,... biztosan jön a feltámadás. Ezt annál rendületlenebből hisszük, minél nagyobb bennünk az akarat az élni akaráshoz, a tisztességes élni akarásra! Az „élni akarás“ összehozza a rokonleikekeí.Tömörülésben, testvéri egyetértésben, megfeszített munkában, önfeláldozó szerétéiben bízunk Isten szent áldásában, hisszük, hogy lesz még feltámadás! A feltámadás idejének gyorsasága a testvéri szerves munka bensőjétől függ. Minél jobban áthat valameny* nyiünket a szent vágy és a belőle fakadt erős akarat, hogy dolgozni fogunk és dolgozunk is, annál előbb kapjuk vissza Isten kegyelmét, hogy ismét feliélekzeni, felvirulni látjuk szegény szülőföldünket és szerencsében hazánkat.

Ilyen nemzetmentő munka előkészítésére vállalkoztunk mi, kik Vác és vidékén a Szepesség fiait és leányait és a velünk rokonszenvező nemes lelkeket egy testvéri körben összehoztuk. Tanítsuk meg egymást megérteni, megbecsülni, egymást a jóban segíteni, támogatni, egymás! vigasztalni, önmagunkban, testvéreinkben és másokban a reménység szent iüzét éleszteni, összetartásunkkal végül a turáni, fajmagya- rokat is egyetértésre' és vállvetetí termelő munkára bírni. Előbb teremtsünk rendet portánkon, aztán számoljunk le közösen a destrukcióval és majd ha ezt elvégeztük, akkor aztán nem bánom — ha veszekedni akarnak a turáni atyafiak — veszekedjenek hát, de előbb nem, mert ez hazaárulás. Leveleinkkel, Írásainkkal biztassuk mieinket. Egy-egy burkolt bátorító sző nem engedi őket elcsüggedni.

( Kitartó, nemes összetartásban reméljük 1 legszebb vágyunk teljesülését: a szent felszabadító ünnep bekövetkezését, édes hazánk talpraáliiíásáí, a tőle erőszakkal, ál- nok módon elszakított Szepesség szép földjének az áruló, istentelen cseh uralom alól való felszabadítását!

Ezt auarjuk, ezer! dolgozunk:, ezért imádkozunk és ezért élni, halni készek vagyunk. Munkánk szent és igazságos. Ezért bízunk a jó Istenben is, hogy megszenteli és győzelemre segiii.

Csak az hal meg, a ki gyáva és élni nem mer és nem akar. AM zipserek, nagy ősök ivadékai élni akarunk és Istenben bízva, élni is fogunk. Az igazság napja fel fog virradni, eljön a boldog nap, a mikor a magyar anya iámét keblére ölelheti — nyelvre ugyan különböző — de érzésben, lélekben vele egybeforrott fiait és leányait, a Szepesség gyermekeit és többé őket el néni veszíti soha. nem, nem, soha! fó &nu2£euni»@gy!et hédjoS'ása-ffUSjasSacSs Imre efiireBékéiíiek i A muzeúm-egylet vasárnap a városháza nagytermében tartott gyűlését az Ember tragédiája halihatatlan írója emlékének szentelte. Trayor Ignác dr. elnök „Váci vonatkozatok Madách életében“ hangya- szorgalommal összegyűjtött emlékezéseket » tárt fel előttünk. Szólt Madách szomszétí- I Ságban eltöltött gyermekéveiről, váci isko- I lázíatásáról, a vanyarci és váchartyáni nagy- I asszonyokkal való baráíkozásáről, majd ! pedig bemutatta Rudnay Józsefná Madách- \ relikviáit, kéziratát, fényképeit, melyek egy I részét Rudnay Józsefire a váci múzeum- j nak adományozta. Záborszky Árpádot régi j erejében láttuk tündökölni, mint Madách j költészetének kitűnő magyarázóját és apró ! költeményeinek lelkes szavalóját. Hallottuk j dr. Kisparti János tanárnak a muzeum I kiadásában már megjeleni Madách-mélta- I tásának egy súlyos részletét. A főgimná- ! zium énekkara Agárdi Gyula vezetése alatt I két szép énekszámával jól érvényesült a j rossz akusztikájú teremben.

& Stetfáesaa közgyűlése A Stefánia anya- és csecsemővédőegyesület váci fiókja a Váci Hírlap utján kéri fel összes tagjai!, hogy e hó 10-én, szombaton délután V25 órakor a városháza nagytermében tartandó évi közgyűlésen megjelenni szíveskedjenek'.

Mirotfenti'tl fizetik ss Szikéik ss közüzemi pétlélxot A november elsején életbelépett uj héz- bérrendeleí újítást hozott a vidékre. A rendelet szerint az 1923 augusztus elsejei lakbér hatszorosát kell a lakások bére gyanánt fizetni, rnig az üzletek után a nyolcszorost. Ennek az összegnek 25 százalékát kel! kincstári haszonrészesedés címén még fizetni. Ezek szerint a vidéken is lesz közüzemi pótdij és ezért a háztulajdonosnak kei! a kéményseprési dijat fizetni, szemetel kihordani.