Váci Hirlap, 1923 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1923-10-21 / 43. szám
EL TUN T ALA KOK | XiH. A koma. . . . Deli legénynek, kivel nem rég ifjan Még együtt mulattam, tüzes színbort ittam ; Ki aztán egyszerre Eltűnt . . . hova? merre? . . . Íme, temetése vonul el ma erre. Kozma Andor. Ott született ő azon a tájon, az alföldi szép nagy rónaságon, abban a városban, melyben halhatatlan Petőfink ezt a szép dalát írta. Noha Félegyházán született, életének javát itt, a Duna kanyarulata mellett fekvő Naszálalji városunkban töltötte és itt hajtotta fejét örök nyugalomra. Még mint gyermek került Vácra, itt töltötte derűs ifjú korának gondtalan napjait anyai nagynénje Sörös Borcsa csillag-utcai házában, itt végezte iskoláit és itt tanította hosszas időn át két ízben városunk gimnáziumba járó ifjait. Magasabb becsvágy nem dagasztotta kebelét, a barátság és társasélet apró örömei teljesen kielégítették szerény szerzetesi lelkű- letét. Igazi piarista volt, aki sohasem hagyta ürítetle- nül a poharát és szerette tanítványait, akiknek erős kézzel verte fejébe a tudományok alapvető fogalmait. Az erős kezet a szó szoros értelmében kell venni az ő esetében. Erős kezének a nyomát barátai is megérezték. Hát még ellenségei, — ha voltak ! Lévai tanár korában egy székkel a kezében kiverte az egész társaságot a kávéházból. Becsmérlő nyilatkozatot merészeltek tenni papi mivoltára. Ő pedig nem azért volt okleveles vívómester, hogy öklének hatalmát ne éreztesse és meg ne torolja a sértést. Erőteljes tagbaszakadt férfiú volt és ugyancsak megropogtatta annak a kezét, aki az övét megszorította. Abban az időben, mikor még nem volt klauzura, de a zárórái sem ismerték, a költő szavait idézték: Kakas szólal, üt az óra, El kell válni virradóra. A társaság oszolni kezdett s így ő is útnak indult hazafelé. T. Jenő «barátjának a hajléka útba esett. Baráti szeretettel invitálta be agglegényi lakásába egy pohár szent Jánosra. Lehet-e az ilyen kedves meghívás elől kitérni? Egyik pohár a másik után ürült, a jó hangulat fokozódott. A koma kérkedni kezdett a nagy erejével: — Te katona vagy, én meg csak pap,’de azért kiállók veled és a földre teperlek. Gyere ki velem versenyre ! A föihívottnak egy csöpp kedve sem volt a mérkőzéshez. ! — Hagyjuk ezt másszorra, ha nem leszel berúgva — Mit én berúgva ? Hogy mered ezt nekem mondani? Azért, ha hadnagy is vagy, a földhöz váglak! — erre feltűrte az ingujját ésúgy odacsapta vendéglátó gazdáját ennek már megvetett ágyába, hogy csak úgy nyekkent. Mikor föltápászkodott, megismételte : — Látod, milyen erős vagyok? Kár volt velem kikezdened! — és harmadszor is fölemelte a levegőbe és újból bevágta az ágyába. — Ugyan nem én kezdtem, édes Jóskám, de elismerem nagy erősségedet. Hanem a birkózással mégis csak pazaroltad az erődet, pótoljuk hát! Összekoccintották poharaikat és kezükbe temették a fejüket. Igv ültek egymás mellett sokáig szótlanul az asztal mellett. Mikor aztán a házigazda meggyőződött róla, hogy nagyerejű barátja az igazak álmát alussza, lábujjhegyen kiosont a szobából, vette a kalapját és kabátját, aztán — szégyen a futás, de hasznos — sietett ki a vasúthoz, hogy elérje a Budapestre induló vonatot. Megszökött a saját házából. Mikor az első napsugár fölriasztotta édes szender- géséből a faképnél hagyott vendéget, ez nem tudta mire vélni a helyzetet? Majd sietve hazagurult, megmosdott és átöltözött, aztán felült a katedrára. Az első padsorban ülő nebulók sugdosni, majd nevetni kezdtek. — No mi az? Min mulattok? — A tanár úrnak a bal lábán nagyobb a cipője és a jobbon van a bal. — Jó, hogy mondjátok, most legalább tudom, miért szorít — felelte flegmatikusán. Mert a flegma is hozzá tartozott egyéniségének karakteréhez. (Befejezése a következő számunkban). ü StefárűSai Siangwöpsetfaye A sikeínémaintézef dísztermében 27-én este fél 9 órakor a Stefánia anya- és cse- esemővédő szövetség javára hangversenyt rendeznek Rőih György gordonkaművész és Róth Miklós hegedűművész (Londonból), Rácz Lily zongoraművésznő, Szerdahelyi Löszló hegedűművész és Vadas György. □ n i ENNEK AZ INTÉZETNEK VOLT NÖVENDÉKE j MADÁCH IMRE, „AZ EMBER TRAGÉDIÁJÁÉNAK HALHATATLAN ÍRÓJA, 1830—1835-ÍG. SZÜLETÉSÉNEK SZÁZADIK ÉVFORDULÓJÁN, 1923-BAN KÉSZÍTTETTÉK A FŐGIMNÁZIUM TANÍTVÁNYAI. a n Ezekre a szavakra, melyeit vasárnap óta díszítik a főgimnázium öreg falát, minden váci ember büszke lehet. A világirodalom büszkesége, örökké fénylő csillaga váci intézet növendéke volt s ezt adtuk hírül ország-világnak, midőn az ízléses, szép, ragyogó emléktáblát lelepleztük. Eljött az ünnepélyre a kultuszminiszter képviselője Szűcs István min. tanácsos, püspökünk papságával, a főgimnázium volt tanítványai testületileg és mindenki, a kinek vonatkozása van és volt a mi régi kulturintéze- tünkhöz. A vásár dacára oly nagy és szép közönség előtt folyt íe az ünnepély, mely méltó volt Madáchemíékéhez. A tíz órai szentmisén a piaristák temploma zsúfolásig megtelt, utána a főút és a székesegyháztér sarkán feldíszített, de még lepel alatt álló emléktáblához vonultak az ünneplők. A főgimnázium énekkarának szereplése után Presziy Elemér főispán mondott dicsőítő beszédet Madách Imréről. Beszédben elmondott gyönyörű tanulmány volt ez, mely mindenkit meglepett és mindenki élvezettel hallgatta. A világirodalom gyöngyei mellé állította az Ember tragédiáját s megállapította, hogy ez gondolatainak nemességével azok közt is első helyen áll. Fejtegetéseivel lekötötte nagy hallgatósága figyelmét, élő képet festeti Madáchiról és költészetéről,, sok szép beszéde közt talán ez voi! a legszebb, méltó Madáchihoz. Diána Borsody Gyula, az OKH igazgatója a főgimnázium volt növendékei nevében adta át az emléktáblát a főgimnáziumnak. Nemesen áradozó szavakkal emlékezett meg a piarista-nevelésről, melynek egyik legszebb hajtása Madách Imre. Révai József igazgató meghatott boldogsággal köszönte meg mindenkinek, kinek része volt a gyönyörű ünnepélyben, részvétét és ígéretet tett az intézet nevében, hogy a Madách-emlékíáhláí büszkeséggel fogják megőrizni. Bruzda József hatásos szavallata, az énekkar újabb éneke fejezte be a magas szárnyalású ünnepélyt, meiy után a főgimnázium tanulótársainak szövetsége a főispán vezetése alatt a szövetség fővédőjénél, a megyés püspöknél tisztelgett. Délben a nagysörházban íársasebéd volt, melyen versenyre keltek a főgimnázium deres fejű növendékei, hogy volt ía- náraikréi, az intézet nemes szelleméről ki tud magaszíaiőbban szólani. Beszéltek: Korpás Ferenc fögimn. igazgató, Szűcs István dr. miniszteri tanácsos, a szövetség elnöke, Podhorányi József szemináriumi kormányzó, Borsody Gyula és mások. Révai igazgató hálás köszönettel válaszolt a nemes érzések kifejezéseire a rend és rendtársai nevében. Végezetül emlékezzünk meg arról a szerény piaristáról, ki Vácnak ezt a kulfurünnepet szerezte. Vincze László tanár, az önképzőkör vezetője kezdeményezésére állították az intézet tanítványai a halhatatlan tanítványnak az örök emléket. Köszönjük neki a gyönyörű M. dách-ünne- pélyt és a mindig beszédes emléktáblái! M üsmeplik iViadáckot A Vác és vidékén asztaltársaságba tömörüli szepesmegyeiek október 14 én délután a főgimnázium rajztermében Madách Imre emlékének áldoztak. — Az ünnepi gyűlést a magyar és zipser himnusz vezette be. A kör elnöke, Szepesi Bódog Madáchot, mint a küzdő és Istenben bizva-bizó hőst mutálta be. A főgimnázium IV. oszt. nemei szeminaristái pedig hazafias énekeket és Buger Sándor IV. oszt. tanuló Lampertii Géza : Dal a zászlóról c. költeményét adta elő nagy lelkesedéssel. A gyűlésen dr. Hayde Gyula min. tanácsos, az Országos Szepesi Szövetség elnöke buzdította társait további kitartó munkára és testvéri összetartásra, indítványára az asztaltársaság elhatározta. hogy több zipser fiú Vácon való nyaraitaíása érdekében mozgalmat indít. A módéira árvaház Schőnwald Kabos alapította Kertvárosban levő házában a Szilágyi Dezső-árva- házai, melynek két évvel ezelőtt, a nagy terület megvásárlása után, a varos lett a házi ura. Negyedik esztendeje lakják kiváló tehetségek e házat, de csali most lett igazi modern internátussá, midőn a legszükségesebb felszerelésekkel ellátták. Rassovszliy Kálmán igazgató előterjesztésére Szandtner miniszteri tanácsos megértőén sietett a kis árvák otthonát megfelelővé lenni s csupán a renoválásokra a népjóléti minisztérium most nem kevesebb mint tíz miliióí költött. Ezen kivüt a város polgármesterével történt megáliapodás után a minisztérium a honvédsorrői bevezettette a villamos világítás vonalait s ma már a Szilágyi-árvaház fényárban úszik esténkiiii. sőt az elszigeteli otthon telefont is kapott, melynek 43 a száma. Rassovszliy igazgató boldogan látja a modern, szép intézetéi, melyhez már csak egy hiányzik: a jó út. Szinte különösen hangzik, hogy a honnan naponta ötvennél is többen járnak a városba, oda sáríengeren át lehessen eljutni. De Rassovszliy Kálmán nem esiii kétségbe és a mint sikerült intézetét elsőrangúvá tenni, hiszi, hogyha a sportpálya a jövő tavaszon megépül az árvaház tövében, gondolni fognak arra, hogy a sjportközönség megépített útvonalon juthasson el a pályára és akkor végre a Szilágyi-árvaház lakói is száraz lábbal kerülhetnek be az iskolába. Páris ¥ácosi A gíégv Üssva&í — betiifották? Amerika hőskora Táviratstilusban: Arról a moziról van szó, a hol olyan páratlan sikerrel ment 3 napig „A kölyök“ A Városi Filmszínház szerezte meg Joe Alary Mia Mary (nevüket jól ismerjük a Cezarina és Hindu síremlék c. filmekről) legjobb filmjének, a „Páris grófnőjének“ kizárólagos játszási jogát Vácon. A négyrészes Rádius-film hatalmas eseménye a szezonnak. „A négy lovas“ c Orion-filmet a filmszezonra kétszer betiltották, mig azután harmadszorra mégis engedélyezték. így tehát egy kis késéssel jelenik meg a világháborúról szóló szenzációs attrakció, melyet csak januárban mutatnak be Vácon. „A' kölyök“ állandóan telt házaival fogja fölvenni a versenyt a 2 részes 12 főivonásból*álló filmöriás „Amerika hőskora“. November 3-án és 4-én kerül a film műsora, a mely érdekfeszilő és izgalmas mese keretében vonultatja föl az amerikai polgárháborút.
