Váci Hirlap, 1923 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1923-10-07 / 41. szám

Egyes szára ára 200 korona 37-iR évfolyam. 41 a$á£Xj Vác. 1923 ohtóber 7. VÁCI HÍRLAP PoHiíhal és társadalmi hetilap, megjeieniíi vasárnap Előfizetési ár : Helyben negyedévre 2400 K. Vidéken negyedévre 2800 K. Egyes szám ára 200 korona. Előfizetéseket csak negyedévre fogadunk el Felelős szerkesztő és laptulajdonos Bercsényi Desső Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csáky-ut 4 ez. (iparudvar) Telefon 17. Wyilt-tér sora 1000 korona. Hirdetések mii­méter sora 1000 korona, hivatalos hirdetések 2000 korona. Ä váci szőlőhegyek alján Alessze menekültünk a/, élet zajától, Fölöttünk ragyog a csillagfényes sátor, Rovar, virág, madár álmodik már mélyen, Csak a csalogány van bús dalával ébren. Mintha hallatszanék a föld mély légzése, Kifáradt szivének csendes lüktetése; Izzó keble mintha hamú alatt lenne, Szeníjénos-bogárkák parázsianak benne. Szabadon szárnyal itt gondolat és léiéit, Nem félnek embertől, akik istent félnek, Szegény hazánk sorsán búsan elmerengünk, Fájó keserűség emészti a lelkünk . . . Ilyen boldogtalan nem volt még a magyar! Annak van jó sorsa, ki! a sirhaní takar, Az élőnek szeme téíován révedez, Nincs és nem is lehet bizalma senkihez. Viharzó tengerben kicsiny sziget vagyunk Vad huliámhegyekicl védelmezzük magunk; De hiába küzdünk, omlanak a partok, Fáradt, csüggedt az is, ki eddig kitartott A kícsinyhitöek már rég félreálltak, S az a kevés bátor hiába tart vállai. Kívül dühös hullám, belül vétkes közöny, Csoda-e, ha elnyel e rémes vízözön ? Adáskor is volt népünk borzasztó veszélyben, De erőnk nem omlott még így szerte, széjjel. Kongatták fölötte a lélekharangot; De élni akarón adott reá visszhangot. Rohant a veszélynek, vállat vállhoz vetve, S sírásóját mindig a földre teperíe. És most belenyugszunk a csúfos halálba ? A sors pusztulásra érettnek találna ? A harcok hevében, halált osztogatva, Rettentő ütéstől leroskadt a porba, Aludt vér torzítja hollófürtös fejét, De az éj csendjében kinyitja a szemét... Erőtlen testével fekszik a kórágyon, Nern tudja, itt van-e, vagy a másvilágon. Mint lázas betegé, olyan szava, tette; De a halálmadár nem vijjog felette! Nem, ezt nem engedi a jóságos isten! Lesz még igaz öröm s boldogság is itten, Érzitek erejét ez ősi szent rögnek? A mely ellenállott tatárnak, töröknek? E gyöngyöző nektárt esurgó derűs hegyek, Rónán ringatózó nagy kalásztengerek, Forrás, patak, folyam, erdő, szellő, avar, Mind csak azt kiáltják : Nem halt meg a magyar ! Andor Károly. A tűzrendészet köréből A vármegye alispánja Täuber Ferenc vá­rosi tanácsos, váci járási tűzrendészed fel­ügyelői állásáról való lemondását buzgó és leike» szolgálataiért kifejezett köszöneté melleit tudomásul vette és az ily módon megüresedett váci járási tűzrendészed fel­ügyelői állásra Győrffy Tihamér képesített Iűzolíólisztcf nevezte ki. IfáStozwak az adok . B „ De nem merjük folytatni, hogy benne az emberek is. Pedig a mellékelt példa mu­tatja. Évekkel ezelőtt vetette fel az eszmét a Váci Hírlap, hogy a Nemzeti Társaskör­nek vissza kell költöznie a régi, meghitt kaszinőotthonbn és a vendéglő jövedelme kifogja fizetni a Társaskör költségeit, nem lesz szükség újra és újra emelni a tagdí­jakat, melyeket ma már ötvenen sem akar­nak vállalni a négyszáz tagú körben. Mi­kor azután ennek az egészséges eszmé­nek szószólója akad? a Társaskör választ­mányában, a régi kaszinót bérlő keresz­tények nemcsak, legmerevebben ellene nyi­latkoztak, de újságjuk le is maria az önzet­len indítványozót. Maradt tehát minden a régiben, azaz a Társaskör feloszlatásáról kelleti volna már tanácskozni, mert utóbb kiszámították, hogy évi 32—36 ezer korona tagdíjai kellene fizetni, hogy az feníaríhaíó legyen s ettől már igazán mindenki meg­ijedi. Múlt vasárnap kellett volna megtar­tani & Társaskör közgyűlését s a Társas­kör sorsáról való tanácskozást. Szeren­csére elmaradt, mer! váratlanul maguk a keresztények jöttek azzal az indiíványnyai* hogy a régi kaszinóba költözzenek át . . . Alosí azután egy kigondoló bizolíság ült össze, hogyan lehet a Társaskörnek ezt az átköltöztetését megvalósítani és a mai közgyűlésnek teszoek erről jelentést. A Társaskör fennmaradása tehát biztosított­nak látszik, mai helyiségeit, hir szerint, az egyházmegyei takarékpénztár fogja elfog­lalni. Eijjögsfsés Majer László,'n Pesti Magyar Kereske­delmi Bank tisztviselője, eljegyezte Len- dáczky Mancit Zólyomból. ©sea'lkés^eisiket iSsöHtókraak képezik ki Főgimnáziumunk fiatal cserkészcsapata mindig azon volt, hogy minél több gyakor­lati ismeretben képezze ki tagjait, hogy majdan a társadalomnak hasznos tagjai lehessenek. Legújabban, úgy halljuk, meg­szervezték kebelükben az önkéntes tűzoltók csapatát. Szepesi Bódog vezetőjük felkéré­sére a cserkészeknek tűzoltókká való kikép­zéséi Täuber Ferenc városi tanácsos, a váci önkéntes tűzoltók érdemes főparancs­noka vállalta magára. Heíenkint szombaton délután 3 tói 5-ig fogja őket mind elméleti, mind gyakorlati oktatásban részesíteni. Derék cserkészeink lelkes munkáját iáivá a közönség, többen anyagi támogatásban is részesítik őket, hogy eserkészotthonukat praktikus könyvtárral, a szükséges szer­számokkal felszerelhessék és kiadásaikat is fedezhessék. Az új tanévtől kezdve a cserkészet céljaira adakoztak : Egy névtelen 20.000, Dr. Kemény 5000, Mericske Rezső 7000, Kubinyi Géza 3,500, Szalay László 1000 és egy hazafias erkölcsi testület 30.000 koronát. Jilw© vssárBtap Hesz m ^adácii-eBTiSéktáfels ÜeieisS'sa'ése Október 14 én ismét Vácon lesznek a váci főgimnázium volt diákjai, a kik, mint ismeretes, a váci iskolatársak szövetségé­ben tömörültek. Jövő vasárnap lesz ugyanis a főgimnázium Madách emléktáblájának le­leplezése, melyet a főbejárat melleit e hé­ten fognak elhelyezni. Az ünnepi beszédet Preszly Elemér, a szüvetség tiszíeieíbeii tagja mondja, az emléktáblát pedig, melyet a volt tanulótársak állíttatták a halhatatlan váci diák örök emlékezetére, Borsody Gyula az OKH aligazgatója adja át a főgimná­zium igazgatóságának. Délben a diákszö­vetség társas ebédet rendez, meiyre dr. Puilmann Károly rendőrfogalmazónái lehet a részvételt bejelentem B©s*§iái^ Sársdurgsé — Seises® Hüstis halálával városunk egy ideális lelkületű, nemesen érző és gondolkodó kulhirmun- kássai leit szegényebb.Emlékezzünk azokra a hangversenyekre, melyeket a háború évei alatt mindgyakrabhan megismételt a tüdő- bajos katonák javára és fáradhatatlan után­járással kiváló főváros; művészeket, írókat hozott városunkba. Kiválóan képzett mű­vésze volt a zongorának. A Nemzeti Zene­dében végzett, hol Rennebaum Auguszta tanítványa voll. Azé a Rennebaumé, ki mű­vészeti elveit egyenesen Liszt Ferenciéi vette át, mint annak egykori kedvenc tanít­ványa. A mikor Sebess Vilma a Nemzeti Zenedében végzett tanulmányaival, azonnal alkalmazták ott, mint segédtanárnő!. Ked­venc művésznője volt a Gobbi Antalnak is. Gobbi mester vezette a Nemzeti Zenede zenekari hangversenyeit s ily alkalmakkor a zongoraversenyeket Sebess Vilma ját­szotta. A mikor férjhez ment, Vácon is lö­vette részét az ifjúság zenei neveléséből. 1 Eleinte a Ságh-féie iskolában, majd magén- ! utón tanította, nevelte városunk ifjúságát a legszebbre — a zenére. A nyilvános zenei szerepléstől évekkel ezelőtt visszavonult, mert művészeténél csak szerénysége, lel­kének nemessége volt nagyobb. Tisztelői­nek és hálás tanítványainak imája kisérte utolsó útjára. Jls slsévápssi szüreti mulatságán jóiékorrycélra íeliilfizetiek: Kiss Lajos 500, N. N. 1000, Varsányi Páiné 100G, Máté Já­nos 600, Hegedűs Sándor 1500, Rótt József 1000, N. N. 1000, N. N. 1000, Csányi Sándor 500, Králik Mihály 500, N. N. 500, Móricz János 500, Bugyinszki józseí 500, Selmeczi József 500, Jakab Ferenc 1000, Kubi Ferenc 1000, Kiss M.hály 500, Kocsis József 1000, Kristóf József 500, Kertész József 1000. Rákóczi János 1000, Belovics Antal 1000, Kovi Pál 1000, N. N. 1000, Kozma Ferenc 1000, Mizser Jánosné 1500, Pajor Sán­dor 2500, Fekete Mátyás 10C0, Fekete István 2000, Neigand Károly 500, Forberger János 1000, Móry János 500, Madár János 1000, Varsányi Ferenc 1000, Lukács Ferenc 1000, Galambos János 500, a váci fuvózenekar összes tagjai 2000, N. N. 200, N. N. 200, N. N. 200, Urbán Ferenc 1000, Koncz Lajos 1000, Földvári István 1000, Szijjártó István 1000, Gccz József 1000, Pola- csek Károly 1000, Füle Kálmán 1000, Kurdi Béla 1000, Kurucz Lajos 500, Pajor János 1150 koronát.

Next

/
Thumbnails
Contents