Váci Hirlap, 1923 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1923-08-12 / 33. szám
2 ELTŰNT ALAKOK IX. Az udvarias ezredes. A háború dúlása alatt hunyta szemét örök álomra a váciak kedveit ezredese, Palkovics altábornagy, a nagyműveitségü vitéz és katona, városunk lelkes barátja. Egy évtizedes iítműködése alatt szerezte meg a polgárság őszinte szereíetét és osztatlan nagyrabecsü- ését leereszkedő nyájasságával és utolérhetlen udvariasságával. Eseményekben gazdag életének kimerítő adatait nem soroljuk fel ez alkalommal, csak azokat a kedves és vidám jeleneteket akarjuk felújítani, melyeknek részben tanúi voltunk, részben mert olyanok, melyek élesen rávilágítanak nemes jellemére. Palkovics Pozsonyban született 1834-ben. Hajlama már korán a katonai páiya felé vonzotta, 2852 január 12-én, mint hadapród vonult be a 14. sorgyalogezredhez. 1856-ig a bécsújhelyi akadémián működött, mint felügyelő őrmester. Mint hadnagyot 1859-ben a műszaki akadémiába helyeztek át. Miksa császár mexikói hadjáratában századosi rangban vett részt és aGuade- loppe lovagkeresztet kapta kitüntetésül. 1867-ben a 7. huszázezred főhadnagya, majd századosa lelt. 1873- ban polgári alkalmazásba lépett, (hivatalnok volt a kereskedelmi minisztériumban) hogy feleségül vehesse Brunner Eleonórát. Mikor a honvédséget felállították, próbaszolgáiatra jelemkezelt és előbb mint parancsőr- tiszt, majd mint vezérkari százados tényleges szolgálatot teljesített. 1882-ben a váci 6. honvédhuszárezred 2. osztályának, másfélév múlva pedig a váci 6. honvéd huszárezred parancsnoka lett. Tiz éven át időzött közöttünk, addig, fiiig Nyiírára nem vezényelték a 74-ik gyalogdandár parancsnokává. Kolozsvárt töltött tíz évet, mint az erdélyi kerület parancsnoka. Mikor nyugalomba vonult, Vácon szeretett volna megtelepedni, de nem tudott megfelelő lakást kapni es Budán vett szállást. De Vác iránt való szeretetét mindvégig, úgyszólván utolsó iehelletéig, megőrizte. Gyakran kereste fel váci barátait és sokszor tett kirándulást a Naszáira„ Azon a napon is, melyen — 1916 augusztus 22-én — a szivszélhüdés kioltotta nemes életét, fönt járt egyik unokájával a Naszál tetején. A milyen előzékeny és udvarias volt a civilekkel szemben, annyira szigorú és kérleihetlen volt a katonáival. különösen a tisztekkel szemben. De önmagát is erősen fegyelmezte. Kora reggeltől késő estig, sőt gyakran az éjjelbe mélyen belenyúlólag intézte hivatalos ügyeit a Gyiirky-házban volt ezredirodában. Nem gondolt ilyenkor az étkezéssel, de azzal sem törődött) hogy a másik szobában Tóth Emil, a segédtisztje, korgó gyomorral rajzolja róla a karrikaturákat. Fárasztó sétákat tett a közeli hegyekbe. A pincevölgyi gazdák gyakran láttak sötét árnyakat elsurranni az éji homályban, sokszor feltűnt a garabonciás deák rettegett alakja és Kisvác jámbor népe már az Orditóárok sárkányának feltámadásáról suttogott, pedig csak az ezredes úr botorkált úttalan utakon a Naszáí gerincén, hogy a saját és a lova szemét szoktassa a holdas est borongó fényéhez, vagy az éjszaka sötét homályához, Ő volt az első és az utolsó, a ki a Duna vizében megíiirdötí. Kitűnő úszó volt és remek fejeseket ugrott. Sajátos modora volt az úszásban is. jaz ugrásban is. Az uszoda ifjú közönsége mintául vette, de alig birta egyik másik a legnagyobb igyekezettel és hosszas gyakorlatozás után utána csinálni. A derecskéi jégpályán is ő volt a deáksereg mintaképe. A korcsolya felkötésénél sohasem fogadott el segítséget, még csak le sem ült. Álló helyzetben is mesés gyorsasággal csatolta fel korcsolyáit és egy-két ügyes rúgással a pálya egyik végéből a másikba siklott, majd olyan nyolcasokat vágott ki, hogy akármelyik bajnoknak is díszére vált volna. Eredeti és sajátos volt a járása is. A kardját hóna alá kapta és szinte szaladt, útjában semmiféle akadályt nemijtürve. A külső kaszárnyából jövet, a vörösháztéri tavakat rendszerint átugrotta. Egyszer hallja, hogy a háta mögött nagy roppanás zaja támad. Az őt kisérö őrmester megkísérelte követni a példát, de vállalkozása balul ütött ki. Erre az ezredes visszaugrott, majd kétszer-háromszor újból átugrotta a nagy tócsát és oktatta az altisztet: — Nem jó, Páifi! így kell! Így kell! Rendkívüli udvariasságának számos esetben adia tanújelét. Egy alkalommal feketeruhás férfiú lép be az ezredirodába. Épen valami fontos dologban tárgyalt Valovic3 kezelőtiszt-főhadnaggyarl és ezért csak futólag fogadta a szalon öltözetű férfiú üdvözletét. — Azonnal kérem, tessek addig helyet foglalni! A megbeszélés tovább tartott és látja, hogy az újonan érkezett szerényen áll az ajtó mellett. Szétnéz és észreveszi, hogy szék sincs a közelben. Ekkor odaszól a segédtisztjének, Tóth Emil főhadnagynak: V Á;c i H IR LAP — Adjon a főhadnagy űr egy széket a tekintetes , úrnak. A iőhadnagy ismerte a vállalkozót és továbbra is állni hagyta. Mikor ezt Palkovics látja, haragosan ismétli meg parancsát: — Főimen agy úr, adjon széket a tekintetes úrnak. A főhadnagy méltatlankodva mondja : Dejtérem, ezredes úr, hisz ez Petyerák, a sintér, a ki a pöcegödröket akarja kitisztítani. Erre aztán Palkovics is megundorodik és kiköp: — Pfuj sintér! Pfuj pöcegödörtisztitó! (Befejező rész a jövő számunkban.) H főiskolai Si^iSgaték sí«8p|áss urnába gyűjtenek A magyar diáknyomorról megdöbbentő adaíok vannak. Tanulni és éhezni: ez most sóit száz, íöbbezer magyar diák és főiskolai hallgató sorsa. Ä külföld figyelme is feléje fordult már és .a műveli nyugat megértőén nyújtotta oda seuifő kezét. Most itthon akarják még erősebben megszervezni a segiíő akciót, hogy szeptemberre, az új tanév kezdetére tűrhető állapotokat teremtsenek a tanulni vágyóknak. A váci egyetemi és főiskolai hallgatók köre is ennek a tervnek megvalósítására áiiiija erőit s még e hónapban nagyobb programot ad céljai elérésére. Augusztus 15 én pedig kimennek. az utcára és urnákban gyűjtenek, hogy a diáknyomort enyhítsék. A magyar kultúráért a jólelkek áldozni is fognak. Há^i e’isaiés verseiig A Váci Sport Egyesület evezős osztálya e hő 20 án délután négy órai kezdettel házi evezős versenyt rendez, a melyre a nevezéseket legkésőbb 20 ön déli 12 óráig a személyenkénti 100 K nevezési díjjal a parii csónakházban kell leadni. A program ez: 1. Egy párevezős verseny kormányossal (laposfenekű hajók). 2. Egyes verseny (regatta hajók). 3. Két párevezős verseny kormányossal (lapos fenekű fix ülésű csónakok). 4. Két párevezős verseny (regatta doubiők). 5. Két párevezős verseny »‘ormányossal (mozgó ülésű, lapos fenekű csónakok). 6. Négy evezős verseny regaíia hajók részére. 7. Halászok csónakversenye. 8. Molnárok ladikversenye. A regatta csónakok versenyében 1000, az egyéb versenyszámokban pedig 500 m. a távolság. A győztesek éremdijazásf kapnak. Öí induló esetén a másodiknek beérkezői is díjazzák. Rákospalota sxept. 5»én wásasset Ali ni ismeretes, Rákospalota rendezett tanácsú várossá akar átalakulni. Ezt a tervet azonban főbben megfelebbezíék a vármegyéhez, mely legutóbbi törvényhatósági gyűlésén azt elutasította és most már nincs akadálya a rendezeti tanács felállításának. Agoraszíó alispán pályázatot is hirdet polgármesteri, tanácsosi és több más állásra, melyekért augusztus 25-ig kel! a kérvényeket benyújtani. A választást szeptember 5-ikére tűzte ki az alispán. Hir szerint dr. Cserba Elemér ügyvéd lesz Rákospalota első polgármestere. Rtssz tűzoltó szállítottál el a 3iir*es tűzoltó-képet Winkler Ignác, a néhai Műcsarnok-kávé- ház uj gazdája, a ki abból lak óházat csinál, mint megírtuk, Täuber tűzoltóparancsnok kérésére a kávéhá* óriási méretű tűzoltó-képét az önkéntes fűzolfófesfület nek ajándékozta. Tűzoltóink csütörtökön vitték át nagy diadallal a képet őrtanyájukra, a hol azt a szertár falán nyert most már elhelyezést. A hatalmas kepei húszán vitték és még a rámáját sem bontottál-: le. Nyilt“tér Felejlheieilen jó feleségem SCHAUB ISTVÁNNÉ szül. I1LÄVACSEK TÉRIKÉ folyó hó 6-án, hétfőn reggel éleiének 37-ik, boldog házasságának 16-ik évében a halotti szentségek ájtafos felvétele után visszaadta lelkét Teremíőjének Hüli teteméi folyó hó 7-én a római kath. anya- szentegyház szertartásai szerint szentelték be s 8-án délelőtt a liéikápolnából a családi sírboltban helyezték ei örök nyugalomra. Az^ engesztelő szentmise-áldozat Váchariyán- ban folyó hó 9-én mulattatott be az Urnák. Váchariyán, 1923 augusztus 6. Aidás és béke legyen drága porain! ICSsalSsietnyiitfánstáis Megboldogult férjemnek elhunytéval reánk mért | csapásnak a fájdalmát részvétük megnyilatkozása- i! vai enyhíteni iparkodó ismerőseink és barátaink \ fogadják rokonérzésükért hálás köszönetéinek Vác, 1923 augusztus 8-án. Özv. Szlovák Andrásáé. í GCöszogaatroVitaáisiiás Felejthetetlen jó feleségem, illetve édes anyánk | temetése alkalmából, annyi oldalról megnyilvánult ? nagy részvétet és a koszorúküldésekei csak ezen 3 az úton tudjuk megköszönni. Fogadják mindnyájan j hálánkat és köszöneiünkel. A főiiszfelendő kegyes- j rondi Tanár uraknak, a kik drága halottunk lelki- y üdvéért a ravatalnál szentmiséiket felajánlották, fő- í tisztelendő Irgalmasrendi uraknak, a Váchariyán 5 és környékieknek, a váci járás Főszolgabiróságá- ij nak és mindazoknak, a kik a nehéz órákban ve- i lünk éreztek és megjelenésükkel drága halottunk s emlékét megtisztelték s nekünk végtelen fájdal- 1 munkban enyhülést óhajtottak nyújtani, ezen az I úton mondunk el nem múló hálát és őszinte kö - I szönetet. Váchariyán, 1923 aug. 10. Gyászoló SchoMb-család | iCémkedö ? kövezni iárssá,t: A szívtelenségnek és a kegyetlenségnek mintaképe Kovács János kóspaüagí illetőségű csavargó, a ki rettenetes ierv végrehajtásával szerezte meg egy cseh legény néhány szokoljáf. Zakovi János Csehországból jött Magyarországra, Budapesten egyik hídnál talál kozott Kovács Jánossal és tótul kérdezte tőle, hogy merre a határ. Kovács észrevette, hogy a fiúnál pénz van, rögtön kész volt a tervével és ajánlkozott kísérőnek. Az országúton ballagtak s a hol kocsmát értek, betértek. Vácon is iiíak, Verőcén is, majd Kismarosra jutottak. Kocs- mázás után neki vágtak a hegynek s mikor egy mély szakadékhoz értek, Kovács beletaszitotfa társát. Azután köveket ragadott s addig dobálta a szerencsétlent, mig fején, testén több súlyos sebtől vérezve áléi tan össze nem rogyoit. Akkor leereszkedett a szakadékba és kiraboita társát. Zakovi nem tudja, hány napig feküdt ájul- ían a mélységben, a honnan csendőrök húzták ki és beszállították a váci városi kórházba. A legyek beköpték a sebeket, melyekből már nyűvek jöttek elő. A szegény cseheí ápolás alá vették, a csendőrök pedig nyomról nyomra haladva elfogták Kovácsot,kit megvasalva a gyarmati ügyészség fogházába vittek. Kovács azt áiiiíjat hogy Zakovi cseh kém és hogy Budapesten maradt a társa. Gyanús, hogy a cseh a világért sem mondja meg, honnan jött és mit keresett Magyarországon. ¥áoi Reménység Egyesület vezetősége ezúton is felkéri összes tagjait, hogy ma d. e. 10 órakor az egyesület helyiségében (csizmadia-társulat) fontos megbeszélésre valamennyien pontosan jelenjenek meg.
