Váci Hirlap, 1923 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1923-07-29 / 31. szám

V Á C í H IR L A P gat clsloigatva, mintha soha jobb munkát nem végzett volna. A harmadik rozsét szed és éled már a tábortűz. Falevél se rezdüi, a fák közti! kidugja orcáját a sápadt hold és zöldes fénybe vonja a tábori. OH ülünk mind a tűz körül és vig, szomorú ének járja. Senki sem tud annyi szép dalt, mint a cserkész. Talán az a legszebb, a mely azt mondja, hogy most veti meg ágyamat a jóanyám és imádkozva borul rá . . . Aztán egy fiú felpattan és a csillagos éjszakába verset mond a magyar dicsőségről. Szorgalmasan rakják a tüzet, megint egy kurucdai. Most a parancsnok beszél: — Holnap elmegy a tábor, de engem még messzebbre hiv a kötelesség. Azt akarom, most hallgassatok, ne éljenezze­tek. En a ielkeíelcet vizsgálom. Tudjátok, hogy a szivem fele veletek marad, eljövök hozzátok és kérdőre vonlak benneteket: megőriztétek-e a cserkész-erkölcsöket ? Semmi nem szebb, mini a becsületes, tiszta magyar lélek, erről nekem számoltok, ha el is megyek főietek, de tudjátok, a lelkem veletek marad. Fiúk, az Isten áldjon . . . ... A tábortűz mintha összeesett volna. Ejnye Bandi, megfeledkeztél kötelességed­ről, pedig tizennyolc naponjjte voliál a tűz­mester. Fiúk, hát miért nem énekeltek oiy szépen, mint máskor? Ej nem megy ma sehogysem, jójcakátl Egy kis negyedóra. Trombita szól, a zsongás elül és a tábor fölött a néma csönd birodalma terjeszkedik. Csak az őrök, kiket, meri oiy sok a jelentkező és óránkint váltanak, figyelnek ébren és dob­nak néha rozséi a pislákoló tábortűzre . .. # Isíenke nem segített, ném adott zuhogó esők Reggel tiz órára már nyoma sem volt a tábornak, mindent elpakollak. -Még az árkokat is kirakták fűtégléval, még a pa­pírokat is összeszedték. Mikor az árbocról utoljára lekúszoít a lobogó, mintha a tisz­telgő kis cserkészeink szemében megcsil­lant volna a könny . . . & wá©5 r. f. bemutatkozása A püspöki uradalom és az egyházme­gyei takarékpénztár alapítása : A váci agyag- ipar rí. a nyilvánosság elé lépett. Közel környéken két hasonló vállalkozás is ala­kult, de a váci gyártmányokat már előre lefoglalták a budapesti nagykereskedők. Szerdán délutánra nagy társaságot gyűj­töttek g kőkert átalakított épületeibe az alapítók, kiknek nevében a vállalkozás ve­zetője, Mimii igazgató adott szakszerű ma­gyarázatot attól a perelő!, hogy az elha­gyatott patakmederből beérkezik az agyag és művészi kéz munkáján át a háztartás szép bögréjétől a faketekávés csészéig for­mál kap. Ma már sok szakmunkásnak ad kenyeret az uj vállalat, pedig a piacon csak most jelenik meg gyártmányaival, de már is bővítésen dolgoznak: az öszszel meg­épül a káiyhagyáríó műhely és 22 színre a festékgyár. A vendégek sok kedve! per­cet töltöttek el és gyönyörködtek a gyár­tás titkaiban. Bizonyos, hogyha női társa­ságot hívlak volna össze, az nagyobb rek­lámot tud csinálni a legújabb váci vállalat szép gyártmányainak, melyek nemsokára messze földön fogják hirdetni a helyes üz­leti vállalkozás minden háztartásban be­szédes sikerét. 2 _______ ____=_______= Foíballort voltä-m a Pokolban-Mondják, hogy pokoli gyönyörűség tuladunán egy mérkőzés. Nem a lábzsonglőrök ördöiigős munkája, hanem annál nagyobb: a hazatérés. Mindig izgatott a kalandos utazás, elgondoltam, itt az alkalom és va­sárnap délután a Fürgére szálltam. Azaz ... ne siessünk. A szerb hadjárat kivénhedi vizialkotmánya sem siet, íorró fedélzetén hely sincs, a kompon a révészek kiáltoznak: — Menjenek má, befelé, mert elülünk ! de a közönség csak tódul, mintha az éivezet ingyen volna: benyomnak a.kompba, fehér ruhám rögtön odaiaigad az alkotmányhoz. Szerencse» a közönség sem enged megmozdulni, Így nem a kompot okozom. Soh’se hittem, hogy a Duna túlsó fele olyan messze van! De kiszállunk és neki a festőién szép fotballpá- lyának. Utolsó gólokon dolgozik a Törekvés a VÁC kettővel, de hogy nem megy sehogysem, izzadtan le­vonulnak. De rögtön jön a várvavárt MTK, természe­tesen Kertész nélkül, mert már megrögzött szokásuk a budapestieknek, hogy a beígért primadonnáik lema­radnak. No de nem baj, csak szép játékot lássunk tő­lük, hogy tanuljunk, hogyan kel! Vácnak bajnoki csa­pattá fejlődni. Hát eme téren nincs tanulni valója a váci fiuknak, egyik, másik többet tud, csak az a kis ördöngős, görbeiábú ne lenne a pestiek közt, még góit is rúgnánk. Tetszik is, meg haragszunk is rá. Ellen­ben a mi fiaink ne illeíődjenek meg semmiféle álbaj­nok csapat hírére (mert. azok igazán nem voltak az MTK) és máskor szép eredmény lesz ! No, miután egy kis parázs verekedést is láttunk a t. publikum között, a miért nem fizettünk, gondolom jó lesz a mérkőzés befejezte előtt hazatérni, mert sokan vagyunk ideái. Ez a rejtett gondolat azonban, úgy látszik, hatszáz lelket izgatott, mert hatszázegye- diknek érkeztem a propellerhez. Este 7 óra. A csendőrtiszthelyettes, ki oiy fölé­nyesen elintézte előbb a verekedőket, nem bir már a tömeggel. Mondja is, hogy ilyen népet még nem látott, de senki se kiváncsi a véleményére és a Fürgére, kompjára törtet, zuhan be a társaság. Minden talpalatti, tyúkszemíölötti hely elfoglalva és mi a parton állunk már — nyoicszázan ! (Ezt a kivonási műveletet aján­lom számtanprofesszoraink szives megoldására: ha hatszázan kezdjük a rohamot, hogyan maradtunk nyolc- százán ?) — Induljunk! Ordít a tömeg. — Ezzel a szénnel?! Szól a kapitány úr megve­tően és egy marék port szór a Dunába és a szemekbe s egy helyes kis fiaskóból enyhíti szomját. Este 8 óra. A csendőrtiszthelyettes megtöriilve izzó homlokát már más véleménnyel van a váciakról: szép sort állunk egy óra óta, pedig a Fürge még csak a Duna közepén fütyürészik, hogy innen elment. Mikor jön még vissza! Angyalok ezek a nők, férfiak, ho gy ekkora türe­lemmel állanak sort. Egész a Pokolig ér a vége — no itt rend lesz, akár ki lássa! Csalódni fáj, túlpartra át nem jutni szintén: Megjött a Fürge, de a komp nincs a partnál, felbomlik a hosszú sor és a vizen át törtet a tömeg. Kis gyerekeket szorítanak bele a piszkos vízbe, fehércipős, ruhás hölgyek térdig gázol­nak, hogy csak elsők lehessenek. Egy úr a vízben ke­resi az óráját őt is most nyomták bele, de a kompra nem jutott. Nevetnek t. i. a komp és a part, a hol hatszázan várunk. — induljunk! ordítják, mire a kapitány űr fáradtan szól : — Nincs gőz!! No, ugye megmondtam, hogy annak a sok bécsi kivilágított hajónak ne fütyürésszen annyit a Duna közepén. Kifújta a gőzt. És a kapitány helyes nagy fiaskóból szivattyúzza a gőzt. Este 9 óra. A Fürge nem jön, de mi újra sort ál­lunk. Igaz, taktikát változtattunk, Nem a vizre merő­leges sor képződik, hanem végig a vízparton. Azok lesznek a szerencsések, a kik élőit a komp megáll. De haj, a komp nem az eiőre óvatosaknak állt meg, mert egy hatalmas rudat feszitettek ki a bejáratnál és oldalról zúdul be a tömeg. Tele van, kész, mehet! A Fürge újra gőzt fejleszt, áll, a komp azonban önállósította magát, úszik szépen lefelé. — Elszakadt a kötél — mondja a kapitány, mihelyt gőz lesz, megyünk a komp után és hatalmas fiaskó villan meg fülkéje ablakai közt. A komp a kiserdő alatt magától kiköt. A Fürge most inár utána, de nem tudja elhúzni, megfeneklett, annyian vannak rajta. Éjjel 10 óra. Irigylem a Fürgét. Odaát ül, felénk se fordítja szemeit. 11a jön, megy csak komp nélkül. Igazán szép lehet a sétahajózás tükörsima Duaán, holdfény mellett! A parton ezer ember káromkodik. Felfedezzük: gyönyörű a mi Dunapartunk igy este a Nyilt-tér üöszISnetnyiíwánitás Megboldogult férjemnek eihunytával reánk mért csapásnak a fájdalmát részvétük megnyilatkozásá­val enyhíteni iparkodó ismerőseink és barátaink fogadják vokonérzésiikért hálás köszönetemet. Vác, 1923 juitus 23-án. Özv. Babanits Imréné szül. Szungyi Irén Pokolból, az áidóját, csak már odaát lennénk! A Pokol ime igazolja nevét. Pokoli kínok. Uj kereseti eshetőség: csónakok jelennek meg a partunknál. Egy úr, ki az utolsó vonatot nem akarja elkésni, ezer koronát igér. Rá se néznek. Voit vagy kétszáz pesti, mind a Dunaparton aludt ezen az éj­szakán. Nekem sikerült 11 óra tájon egy kis lélekvesztőu átjutni a váci oldalra. Mondják, hogy éjfélkor még vígan húzott a cigány odaát és ötszáz utas szidta a várost. Utotsó meaet: reggel félháromkor. Hétfőn a Fürge pihent. És méltán. Vakarták róla '/ azt a sok szitkot, mit vasárnap raktak rá a vOasasokV Egy nap alatt nem tudták levakarni. & tftsatfáfís-paransssnok jubileuma Esténkiní a szerd-háromság-tér érdekg#-' t képet mutál. Tűzoltóink gyűlnek olt össre ' s a villamos ivlámpa a!ati harsány vezény­szóra folyik a gyakorlatozás késő éjsza­káig. Ez a pihenőjük derék, munkás ipa­rosainknak, jutalmukat augusztus 19 én nyerik el, mikor itt lesznek a vármegye^ sőt több: az ország íűzoiióíestületeinek képviselői. Ezen a napon ugyanis disz- közgyűlést tartanak. Täuber Ferenc főpa­rancsnokukat negyedszázados szolgálatá­nak évfordulója alkalmából kívánták ünne­pelni, de az a férfiú, ki a váci tűzoltóságot fővárosi nívóra emelte, kit mind szeretve tisztelnek és becsülnek, nem hive a for­máknak és nem engedélyezte a jubileumot. Azt azonban nem tilthatta el, hogy dísz­közgyűlést ne hívjanak össze s arra a csonka-ország tűzoltó-képviselőit meg ne invitálják. Ezek előtt gyakorlataikkal mu­tatják be, hogy a VÖTT ma is első tűzol­tóság az országban, mint volt mindig Täu­ber főparancsnok vezetése alatt. Rendeznek társasebécleí, este kabarét a lóházban s ambiciózus tűzoltóink mindent felhasznál­nak. hogy szereltüknek és elismerésüknek kifejezést adjanak főparancsnokuk iránt. 1-000 k©ron® @ jsgyzöegytet snu&atsáyára a belépőjegy Jövő szombaton, augusztus 4-én zajlik le a lőházban a váci járási tisztviselők nyári mulatsága. Az előkészületekből Ítélve azon óriási közönség vesz részt, mely egyúttal jótékony célra is áldoz: a jegyzői árvaház alapját szolgálja a jövedelem. De óriási kiadásai is vannak már a kezdet kezdetén a rendező bizottságnak, eddig már közel félmilliót költött el és még ren­geteg költséget emészt fel a jó mulatság. Ezért a Váci Hírlap utján adják tudtuk hogy a meghívón jelzett belépőjegyek árait nem tarthatják, meri augusztus 4-én a lőházban 1000 koronát fognak kérni személyjegyért, 2500 koronát pedig családjegyért. A ki a zürichi jegyzést figyelemmel kiséri (és ki ne gondolna rá rettegéssel) megérti ezt a jóíékonycélt szolgáló „áremelést.“ ^ Törekvés kirándulása A Törekvés SE a Jóberát-asztaltársaság tagjaival ma rendezi kirándulását Visegrádra. Ingulás reggel a V^'órai vonaton. Délután Visegrádon mérkőzés lesz. SCnaggíSxó verseny A kát. legényegylet ma kuglizó versenyt rendez Atilla-utcai helyiségében. A verse­nyekre, melyekre szép dijakat tűztek ki, összes tagjait meghívja a vezetőség. (

Next

/
Thumbnails
Contents