Váci Hirlap, 1923 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1923-06-24 / 26. szám

2

V A;C t HIRLA P

ELTŰNT ALAKOK

A ni agyarruhás szenátor.

írta: Dr. Zixdor János Vác város ny. polgármestere

Ezek után voltaképen már nem is kellene a szerző által felvetett kérdésre felelnem. Azért arra vonatkozólag lehető röviden csak annyit jegyzek meg, hogy a kipellengérezett tanácsost az ő társával, a nem kevésbé közismert Marci bácsival együtt, a ki amannak a Mefisztója és tulajdonképeni megrontója volt, minden hibájával és erényével, minden rossz- és jótulaj- denságával hivatali elődömtől örököltem; ő pedig szintén az elődjétől kapta jusba. Ne tessék elfeledni, hogy a csemetét és a fiatal fát lehet még nyesegetni, hajlítani és alakítani, de a megerősödött vastag törzsű fán már csak a legerősebb eszköz: a fejsze és a fűrész fog. Ezekhez az eszközökhöz azonban a polgármester nem nyúlhat, mert ezek a magasabb fórumok arzenáljában vannak elhelyezve. A városi fő- tisztviselők (a tanács tagjai) ki vannak a polgármester fegyelmi hatásköre alól véve, azok I. íokúiag a vái- megye alispánja alá tartoznak. Én kérdem most már a t. szerzőt, hogy mit tehet ilyen körülmények között az a polgármester azzal a tanácsossal ? 1 tidjuk jói> hogy elődöm, Gajáry Géza nemcsak erélyes, hanem ötletes polgármester is volt s ő megfogadta, hogy ráncbaszedi a két szenátort. Erre a célra igénybe is vett minden rendelkezésre álló eszközt s a mikor már egyikkel sem birt eredményt elérni, ahhoz az ötletes módszerhez nyúlt, hogy végigjárta napjában többször a hivatalos szobákat s a melyikben ott nem találta a tisztviselőt, annak az ajtaját bezárta és a kulcsot zsebrevágta, ő maga pedig várta, hogy mikor jönnek majd a hajléktalanná vált szenátorok a kulcsokért. Bizony azok nem jöttek. Várhatott volna rájuk akár a mai napig is, mert a „csavaros eszű“ szenátorok azt cselekedték, hogy elhivatták a legközelebbi- lakatost, az ajtót felnyittatták s délután már ott volt mindkettő zsebében a szobakulcs másodpéldánya; Géza barátunk pedig talán még ma is őrzi polgármesteri relíquiái között az elkonfiskált eredeti kulcsokat. Persze, hogy a polgármester nem hagyta annyiban a dolgot. Az íigy felkerült az alispán elé. A vármegyén óriásit kacagtak a furfangos szenátorok ötletes trükkjén s ezzel az ügy be is volt fejezve. A történeti igazság kedvéért megemlítem, hogy Gajáry Gézának 6 évi polgármestersége alatt mégis sikerült Pista barátunk ellen 1, szóval is egy darab 5 frt. rendbüntetésről szóló fegyelmi határozatot kicsikarni. Ez a felelet t. szerző úr az Ön kérdésére, nem pedig az, a mit Ön jónak látott életrajzocskájában a nagyközönség elé dobni.

Nem felel meg a valóságnak a szerző az az állítása sem, hogy a képviselőválasztások szálai csak úgy, mint a községieké mind dr. Franyó tanácsos kezében összpontosultak. A tény az, hogy a választásoknál kisebb, nagyobb eredménnyel tevékenykedett, serénykedett, mert hisz, a hol lábbal, vagy nyelvvel kellett dolgozni, onnan ő sohasem hiányzott; de hogy ottan fő, vagy döntő szerepet töltött volna be, arról szó sem lehet.

Az 1911. (és nem 1912.) községi választás is egészen másképen folyt le, mint azt a szerző leiija. Ennek az előzménye az volt, hogy — miként arra az idősebb városatyák még igen jól emlékeznek — én 1911. év őszén súlyos betegségbe estem, mely a beállott komplikációk folytán olyan válságosra fordult, hogy napról- napra várták az elmúlásomat. Erre, a némelyeknek kedves hírre, megindult a kombináció és kortézia a megüresedő polgármesteri állásra és a mikor én, a mennyire-annyira magamat összeszedve, november 17-én üdülés végett délvidékre utaztam, megindult a szervezkedés és az év végére esedékes községi választásokra való készülődés. Ekkor szedette össze az ellenzék nagy sebtében „lovas embere“ által a szava- j zattal biró nők meghatalmazásait. A városházi párt nem mozdult, nyugodtan várta a hazatérésemet, mert tudta jól, hogy egészségem már annyira helyreállott, hogy visszatérésem után azonnal elfoglalom hivatalomat és hogy akkor a hosszú betegségem és távol- íétem alatt elszaporodott egerkék cincogása hamarosan meg fog szűnni. így is történt, december 20-án I értem haza, 22-én foglaltam el hivatalomat s még a karácsonyi ünnepek előtt jelentkeztem a főispánnál és alispánnál a vármegyén. Itt már vártak a küszöbön levő községi választások miatt. Az ügy már cl volt intézve, csak a választás határnapjának és a választási elnök nevének a helye volt a határozatban üresen hagyva. Miután 1895 óta minden községi választást én vezettem, természetes, hogy az utóbbi helyre az én nevem, az előbbire pedig — figyelemmel a közbeeső karácsonyra — mint lehető legrövidebb terminus január hó 3-ika lett beírva. Ez a választás előtt történt események hiteles története. Maga a választás pedig a

kitűzött napon a törvények és szabályok idevonatkozó rendelkezéseinek a legszigorúbb betartásával a legna- gyobii rendben folyt le, ellene senki észrevételt nem tett, óvást be nem jelentett és felebbezéssel nem éit. A szerzőnek az az állítása tehát, hogy az ellenzék meghatalmazásait azzal utasították el, hogy azok régebbi keletűek, valótlanság s miután a választás vezetőjét törvényellenes cselekmény elkövetésével vádolja, rágalom is. idáig már 6 községi választást vezettem; de tiszta lelkiismerettel állíthatom s mindazok, a kik a választásoknál velem együtt működtek és még életben vannak, bizonyítják, hogy meghatalmazást egyetlen egy esetben sem érvénytelenítettem más okból, mint, a mit a törvény világosan megjelöl. Nevezetesen : ha egy jogosult ugyanarra a választásra két, vagy több meghatalmazást áilitott ki, a mikor is az illetőnek valamennyi meghatalmazása érvénytelen, vagy ha a meghatalmazásról, valamely törvény által előirt kellék hiányzott. Az 191 i-íki kérdéses választásnál történt meg csupán, hogy más ok miatt is keilett épen az ellenzék részéről benyújtott meghatalmazások', közül néhányat érvénytelenítenem, meri hiteit érdemlőleg meg lett állapítva, hogy több írni tudónak meghatalmazásán a név helyett + vonás, több írni nem tudóén pedig a f vonás helyett sajátkezű aláírás szerepelt. Ezeket a meghatalmazásokat annakidején azzal a szándékkai tettem félre, hogy a büntetőbíróság áital meg- állapittatom, hogy mely jótékony tündérkék ajándékozták meg erre a választásra az Írni nem tudókat az iras művészetével és mply rosszakaratú manók fosztották meg az Írástudókat ettől a képességeiktől. Lezajlott a választás, elültek az izgalmak, lecsendesedtek a hullámok és helyreállctt a békés állapot. Ezt egy primitiv kortesfogás, meggondolatlan választási trükk miatt megbolygatni, igazán nem lett volna helyénvaló. Azért, hogy azok a furcsa meghatalmazások egyszer még valakinek, esetleg csupa véleílenségből sem üthessék meg a bokáját, máglyára rakattam őket és ezzel fátyoit borítottam az egész incidensre. Hogy ennek a fátyolnak az egyik csücskét kénytelen voltam most egész diszkréten egy picikét fellebbenteni, ugy-e bár, az nem az én bűnöm ? Elhunyt lisztviselötársam emlékét kellett vele tisztáznom, magamat pedig egy rosszakaratú rágalom ellen megvédenem.

Ezzel válaszomat befejeztem, mert elmondottam mindent, a mit a történeti igazság helyreállítása érdekében a magyarruhás szenátor karikatúrájában foglaltakra vonatkozólag eznttal elmondani jónak véltem és szükségesnek tartottam. Tudom, hogy a szerző előtt ezzel csak öregbítettem azokat az érdemeimet, a melyekért anaakidején ő majd engem is gombostűre szúrva a letűnt alakok csarnokánál-: egyik legdíszesebb polcára fog állítani, jól van, ám tegye! De arra kérem és figyelmeztetem, hogy sem egyéni, sem hivatali tisztességemhez, korrektségemhez és becsületemhez, a melyet eddig mindig es mindenkor, lefelé és felfele egyaránt mindenkivel szemben megóvtam, sértő kezekkel ne nyúljon. Ha van e tekintetben velem tisztázni, valami elszámolni valója, tegye meg ezt addig, a inig egymással szemtől-szemben állhatunk, a mig védekezhetünk és bizonyíthatunk, a mig cselekedeteinkért felelhetünk és helytállhatunk. De ha már elmúltam, akkor hagyjon békében, csendesen pihenni! Ne háborítsa sirú nyugalmamat; ne dúlja fel családom békéjét; ne keserítse el ártatlan gyermekeim kedélyét s ne sértse s ne tépje szét azok szivében az atya iránti hálás kegyelet szent érzelmét! Mert bizony-bizony mondom Ginek, hogy úgy járhat Ön is velem, mint Szondy törökje a nagy hős síremlékével, a mikor bosszúból és kegyeletsértő szándékkal abba belelőtt és a márványról visszapattanó golyó a merénylőt leteritette.

mulatsága Wácow

A váci járási jegyzőegyleí Püspökhaívan- ban értekezletet tartott, melyen elhatározta, hogy augusztus 2-án nagy mulatságot rendez Vácon. Fővárosi művészek jönnek a hangverseny előadására, utána pedig reggelig tánc. A nagyszabású est védnökei gr. Károlyi Lászlóné, Preszly Elemérné és Wekerie Nándorné. Augusztus 2-ára az egész járás Vácon lesz és városunk közönségével Ihres jó mulatságon a jegyzői árvaház alapjára áldoz.

SL Kzaaxafölltóadö

Felhívja a városi adóhivatal mindazok ügyeiméi, a kik a buzaföldadóval hátrálék- ban vannak, hogy azl e hó folyamán még 140 koronával fizethetik kgr.-kint, julius 1 -löl azonban már 300 koronát fizetnek.

Nyilt=íér

CSacw, 5?én?ész í£e«’mja«síé úgy a maga, mint

gyermekei es az egész rokonság nevében fájda- lomteit szívvel jelenti, hogy feledhetetlen, drága, jó férj és apa

héwsiz mm

n^űg. svsáw. főraktárénak

folyó hó 10-én hosszas szenvedés után elhunyt.

Drága halottunkat f. 1:6 12-én kisértük örök nyugvóhelyére, a váci izr. temetőbe.

Vác, 1923 június 16.

LegsuEä-s köiniriyiís a főid a Eükat S2ienitfei§Giisi(äk.

Révész Adolf, Malvin, Hani és Dóra gyermekei. Salzberger Gyula, Kálmán Miksáné, Salzberger Sarolta, Glück .Árminná, Salzberger Szerén, Salzberger Regina testvérei. Kálmán Miksa és Glück Ármin sógorai

1

íl iiisísöBü© kiágBiiás mérlege

Valamivel fejlődőit ez év alatt a tanonc- oktatás és a lanonc-kiáliilás is. De csak valamivel. A múlt év 46 kiállítója után most 63 kiállítója voit a kiállításnak 75 db iárgy- gyal. Minőség tekintetében is egyes szakmáknál (cipész, csizmadia, kádár) szép haladás állapítható meg. A kiáliitó tanon- cok szakmán kint így oszlanak m eg : 18 cipész, 9 asztalos, 8 szabó, 7 csizmadia, 5 kádár, 4 lakatos, 2—2 hentes, pék, szobafestő, vasöntő, harisnyás, 1—1 kőműves, bádogos, kötele-«. Ez azonban kevés. A kiállított tárgyak értéke közei 800000 korona, de csalt 6000 K értékben vásárolt a ’Közönség. A kíálliíás megnyitásán Szarka József igazgató mondott b ,-zédeí. Két tanonc szavalata után Kveil Rudolf ipartestületi elnök tarlóit buzdító beszédei S7 ifjúsághoz, majd az ipartestül»?! által kiküldött bíráló bizottság olvasta fe! a jutalomra érdemes kiállító tanoncok névsorát. A tanoneók jutalmazásához adománnyal járultak: Jelinek Gusztáv 1000, dr. Sepácz Gyula 500, dr. Göndör Sándor 100, dr. Hornvánszky Zoltán 300, Traqor Károly 500, Kveli Rudolf 1350, Schotter Béla 300, Kálmán József 400, Maloveczky József 3000, Puszíay Sándor 100, jSzokoi József, Zsigmond István, Hol- czerlmre. Szényei Ferenc 200—200, Báder Ferenc 500, Heimicb Ferenc 500, Présén József 700, Skulka Sándor 800, Rubanicky Marion 200 Kovács Lajos !Ü0, Konrád János 200, Loch Pál 800, Pilz Pál 200, Schworez Pál 200, Lopos János 200, Jankovics Aladár 200, Leopold Sándor 300, Bernát András 500, dr. Derzsi Andor 200 koronával. Az adományokból az i partestüieí áital kiküldőit bíráló bizottság jutalomra érdemesítette a következő tanoncok munkáit Szűcs Ferenc, Deszposzí Lajos cipészeket. Kalocsay József lakatos 500—500,Lesinszky Adrás, Erdélyi József csizmadia, Molnár István szabó. Kovács Mihály kőműves, Szabó József asztalos 300—300, Meri József, Bátyi József Molnár Sándor cipészek, Jsloveezky Feres, csizmadia, Fazekas István cipész, Biró Gyula, Török Sándor lakatosok, Fábián Lajos csizmadia, Pászipr Mihály pintér, Szikora Péter asztalos, Zsigri József hentes 200—200, Stukovszky Ernő, Kalmár József cipészek. Molnár István csizmadia, Köb! János, Bartos Ferenc bádogosok, Klemen! Pál, Furulyás János szabók, Kisák György lakatos, Kövesdy István, Lengyel Mihály vasöntők, Paczolt Károly asztalos, Nieberí Nándor kádár. Mák János kádár, Paulusz Mihály sütő 100—100 K.

Jü SPats'onázs 4asii4ó|a

A vallás és közoktatásügyi miniszter Mihályi Károly áll. elemi iskolai tanítót a deákvári elemi iskolától a Váci Paironázs Egyesülethez helyezte szolgálattélelre.

a válogatott csapatban A Déli kerület a Középmagyarországi kerület válogatott csapatával f. hó 24-én mérkőzik Békéscsabán. Az utóbbi került- í csapatában Molnár József a Váci AC részéről és Bodnár József a Váci SE részéről játszik.