Váci Hirlap, 1919 (33. évfolyam, 1-56. szám)

1919-04-09 / 28. szám

2

V A 'C I HÍRLAP

Hége a tasűsstaSísn Péterek.

A városi direktórium állal elrendelt hústalan hét véget ért a hétfői nappal. A külföld már régen megszokta nem a hústalan hetet, de a hústalan hónapot is, nálunk ez volt az első, melyen két kényszervágás is volt. Természetesen nagy tülekedéssel. E helyen fel kell hívni a forradalmi kormányzó- tanács rendeletére a mészárosokat, hogy üszőket és nyolc éven aluli marhát ezentúl tilos levágni, mert különben súlyos büntetésnek teszik ki magukat.

iem szabad !

Földes István a belügyi népbiztos pestmegyei megbízottja valamennyi község munkástanácsának, munkás- katona* és szegény földművestanácsnak a következő hivatalos írást küldte: Tudomásomra jutott hogy néhány helyen felfegyverzett egyének járnak házról-házra, magukat a Vörös gárda tagjainak adják ki és önkényesen, vagy lakásokat, vagy élelmiszereket és egyéb árukat rekvirálnak. Miután ezek az emberek nem a vörös gárda tagjai — eljárásuk pedig közönséges rablásnál nem egyéb — felhívom, hogy a tanácsok tagjainak közreműködésével sürgősen hasson oda, hogy ezek az állapotok megszűnjenek. Figyelmeztesse a lakosságot, hogy a fosztogatók és rablók azonnal a forradalmi törvényszék elé fognak állítatni és halállal bűnhődni. Minden tudomásukra jutott ilyen esetet azonnal jelentsenek be.

P«3í*!agi-Piffítéa' ®si.

Ha az előjelek nem csalnak, zsúfolt ház fogja honorálni Pintér-Parlagi és kis gárdájának április 12 én tartandó egyetlen estélyét és ép úgy, mint tavaiy, szűknek fog bizonyulni a Kúria nagyterme. A műsor napról napra bővül és nem egy meglepetést tartogat közönségünk számára. A jegyek javarésze már elővételben elkelt. A még meglevő jegyeket a Drogériában árusítják.

ftfegaiakulH: a termeld szövetkezet.

A Váci Kerületi Termelő- Feldolgozó- és Értékesítő-szövetkezet szervező bizottsága április hó 5-én megalakult és 24 tagra egészítette ki magát, melyben a szocialista párt kiküldöttei is résztvesznek. Elnöke Gajáry Géza, jegyzője ifj. Ivánka Pál, a ki a mozgalmat megindította. Megválasztották, a nyolc tagú intézőbizottságot (direktórium) és megbízták, hogy járjon el az illetékes tényezőknél, készíttesse el a tervezetet, hogy a termelőszövetkezet minél előbb megalakuljon és megkezdje működését. A szervezőbizottság irodája a termelőszövetkezet megalakulásáig Eszterházy-ulca 10. 1. emelel, van.

M cseh EraiegszálBjÉí katonák is kom- más sí isták.

Vida Tivadar, a 60 dandár politikai megbízottja a hét elején künn volt az ipoíyi fronton és a védősereg egyes csapatait kereste fel. A frontról érdekes hírt hozott nekünk: a cseh katonaság között mind inkább terjed a kommunizmus, a minek látható jele, hogy mind több Vörös Újságot kérneií a magyaroktól. Legnagyobb érdeklődéssel viselteinek a magyarországi események. iránt és nem egy csapat kijelentette, hogy imperialista célokra nem engedi magát felhasználni. A cseh megszálló csapatokban már nem is bízik a vezetőség a mit az is mutat, hogy poszt mellet! még egy tiszt is áll.

Ne rejtsd el & pénzt!

Lengyel Gyula népbiztos-bankkormányzó nyilatkozik az Osztrák Magyar Bank átvételéről, a bankjegy ellátásról, pénzelrejtésről és a Pénzintézet Központról.

A forradalmi kormányzótanács a proletárdiktatúra életbeléptetése napján Lengyel Gyula volt kereskedelmi iskolai tanárt állította az Osztrák Magyar Bank budapesti főintézetének élére. Ez a kinevezés több volt annái a megbízásnál, a melyet az októberi forradalom adott Lengyel hivatali elődjének. ííí már nem arról volt szó, hogy valaki a bécsi anyainíézeííel „kellemessé“ tegye a viszonyt, hanem arról, hogy a legnagyobb gyorsasággal és energiával keresztülvigye a Magyar Tanácsköztársaság önálló bankjának felállítását és az osztrák függősétől való megszabadítását. A valóságban az a helyzet, hogy az önálló magyar bank, a melyről annyi hiábavaló szófe- cséríés folyt az úgynevezett magyar parlamentben, már meg is van, meri az Osztrák Magyar Bank budapesli főintézetének ilyen jellege a proletáríorradalom kitörésével teljesen megszűnt és csupán keretét adja az uj, teljesen önálló magyar jegybanknak.

Lengyel Gyula pénzügyi népbiztos ezekről a következőket mondotta:

— Az Osztrák Magyar Bank budapesti főiniézetét és az összes magyar, meg nem szállott területén levő fiókjait átvettem a magyar tanácsköztársaság tulajdonába anélkül, hogy ezzel az anyagi elszámolását kérdését elintézeítnek tekintenék. Az Osztrák Magyar Bank legfőbb intézőit állásuktól felmentettem, miután a banknak aiapszabályszerü szervezete a fentiek folytán megszűnt. így elmozdítottam a korábbi kormánybiztost a helyettes bankkormányzót és a magyar főtanács tagjait. A magyar területen levő osztrák magyar bank fiókjainak a közvetlen érintkezést Bécscsei megtiltottam. Eddig ugyanis az összes bankfiókok közvetlenül Bécscsei érintkeztek, úgy, hogy a budapesti főintézet a fiókok ügyeiről semmit se tudott.

A bank átvételekor az intézet működéséi egész szűk körre szorítottam. Beszüntettem a váltóleszámítolást, a lombard és jelzálogkölcsönök folyósítását és felfüggesztettem a hadikölcsönpénzíár működését. Jelenleg az osztrák magyar bank alimentálja fiókjai utján a giróforgalom kiterjesztésével lényegesen megszorítóit pénzforgalmat és sikerült is megakadályozni, hogy pénzeszközök hiányából zavarok támadjanak. Ezt aránylag csekély eszközökkel érhetjük el, úgy hogy hosszú időre el vagyunk látva I bankjegyekkel. Az Osztrák Alagyar Bank I közvetlenül semmiféle közszükségleti (tehát sem katonai, sem termelési) célokra nem utal ki összegeket, hanem csakis az állampénztár követeléseiből az állampénztár számlájára. Mindazokat az összegeket, a melyekkel a vidéki munkás, katona tanácsok és direktóriumok a hadseregszervezés, a közellátás és termelés folytonossága szempontjából igényelnek, az Osztrák Magyar Bank illetékes fiókjai, az adóhivatalok-, tehát az állampénztár számlájára utalják ki, úgy, hogy a budapesti főintézet pénzt csak a fiókoknak küld. Örömmel állapítom meg, hogy a vidéki tanácsok az eddigi tapasztalatok szerint komolyan és

gondosan mérlegelik a szükségleteket és ezen a téren is tanúságot tesznek a munkásság nagyfokú érettségéről.

Arra a kérdésre, hogy a bankjegyelláíás és pénzeszközök tekintetében nem mutatkoznak e zavarok a bankkormányzó a következőket mondotta :

Bankjegyekkel, mini már említettem, hosszú időre ei vagyunk látva, mert a pénzcirkulációt már az első napokban lényegesen megszorítottuk. A szovjetköztársaság gazdasági berendezése a pénz szerepét egyre szőkébb körre fogja szorítani, mert naponta újabb üzemeket veszünk köztulajdonba és ezek egymásközöüi elszámolását a pénzintézeti központnál centrá- lizáijuk. Váltópénzben hiány mutatkozik, mórt a bankjegyek lebélyegzéstől való fé {elmükben sokan a vas és nikkel pénzt rejtik el. Vannak falvak, a hol csak ilyen váltópénzért lehet vásárolni. Természetes, hogy ennek semmi célja nincs, mert egyelőre a bankjegylebélyegzés dolgában a pénzügyi népbiztosság még nem határozott, másrészt miután a váltópénz cirkulációját míndenkép biztosítanunk kell, az elrejtés oly intézkedéseket vonhat maga után, a melyek épen az elrejtett pénz elértéktelenedését vonhatják maguk után. Máris üzemben van a pénzverde, a mely megfelelő váltópénz utánpótlásáról gondoskodni fog. Hiány mutatkozik az egy és két koronás papírpénzekben is, miután ezeket más országokban nem bélyegezték le s ebben való bizakodásban sokan nálunk is elrejtik.

Arra a kérdésre, hogy van e az elrejtésnek értelme, a kormányzó így felelt:

— Az elrejtésnek semmi értelme, mert a pénzügyi népbiztosság nem érintette a bankokban levő pénzeket, csak a tulajdonjogi rendelkezést korlátozta. Figyelmeztetni kell mindenkit, hogy a bankokban levő betétek mindig olyan pénzben vehetők fel, a mely az adott időpontban forgalomképes, mig az elrejtett pénz elérték- íeleniíésére hatékony intézkedéseket leliet tenni. Bár egyelőre újabb papírpénz kibocsátása nincsen tervbe véve, mégis ha a közönség a bankjegyelrejtéssel zavarja működésünket, módunk van például arra is, hogy 2000 koronán felül érvénytelenítsünk minden olyan pénzt, a mely nincsen bankban elhelyezve s ezek helyébe újakat bocsássunk ki. Helyesen és saját érdekében cselekszik mindenki, ha a pénzét bankokban helyezi el.

A forgalom megkönnyítése kérdésében a bankkormányzó a kővetkezőket mondotta :.

— (Minden lehetőt elkövetünk, hogy a készpénznélküli forgalom zavartalanul és bizonyos könnyítésekkel bonyoliílassék le* Aley fog jelenni egy rendelet, a mely kötelezővé teszi a csekknek fizetési eszközként való elfogadását. Ellenben mindenüti. a hol közellátási, hadügyi, termelési, vagy más közérdek követeli, ott lehetővé lesz- szük a készpénzforgalmat. A készpénzforgalom korlátozására vonatkozó intézkedéseink nem akarják lehetetlenné tenni a forgalom fenntartását, hanem csak oda tendálnak, hogy a pénzt mielőbb kiküszöböljük, miután a pénzt a kommunista gazdasági rend negálja.

— Mi a szerepe a Pénzintézeti Központnak ?

— Az osztrák magyar bank hatáskörét