Váci Hirlap, 1919 (33. évfolyam, 1-56. szám)
1919-03-19 / 23. szám
Harmincharmadik évfolyam. 23. szám. Vác, 1919 március 19. Politiftai lap, megjeleniK szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben és vidéken: egy évre 24 korona, Felelős szerkesztő é$ laptulajdonos: félévre 12 korona, negyedévre 6 korona. Egyes szám ára negyven fillér Dcrcsényi DeZSO. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sitám (Iparudvar) Nyilt-tér sora két korona. Telefon-szám 17. Képek a szabadságürmepélyünkről. Már lóra szállt Zöld Béla százados, mikor Jietveneyyedszer lehozlak a városházáról a hires nemzetőri zászlót. Kibontják és a menet élire állanak vele. Mogyoróst/ István olvassa rajt a meg nem kopott, ezüstszá- lakka! szőtt írást: „Királyért és hazaérti" No ebből baj lesz. Hamar r«han Metsz- nerhez, néhány tűvel és egy nagy fehér vászondarabbal tér vissza és rögtön „leragasztják“ az első szó'. Az ünneplő közönségből csak kevesen kérdezték az úton: — Mi az a nagy fehér folt a nemzetőri zászlón ? Nemcsak azt írhatjuk, hogy ily nagy tömeg talán még sohasem volt a honvédszobornál, (de mégis: mikor Fejérváry-■-Kristóffy- éra alatt megtiltották március tizenötödikének megünneplését!) hanem hogy ily érdekes összeállítású menet bizonyára még nem zarándokolt a hosszá főutcán. Lóháton vezetik a menetet, a régi híres zészlúí viszik, utána a sok nemzetőr Man- licherrel a vállán, majd egy hatalmas vörös zászló, hatalmas embersor a nyomában: a szocialisták. Egy nagy nemzeíiszinű zászló, mellette a vasutasok hatalmas piros szállá- gos koszorúját viszik és jön a sok vasutas, Nypmában a csendőrök sora, nógrádiak és honfiak, kik nem álltak cseh szolgálatba. Mind fegyver nélkül, békésen egy üt lére zve a hatalmas tömeggel, boldogan, hogy ^ost nem a hatalom szolgálatában kell az erőt megmutatni. Majd két kisebb fehér-kék zászló. Megint egy nagy vörös lobogó, felső végén kicsike nemzeti színű szallaggat: a közalkalmazottak és a fegyház kék sapkás őrei nagy csapatban. Négyezernél több volt az ünneplők száma. A dalárdák. Három dalárda is alig volt még egyszerre együtt a honvédszobornál. A főgimnáziumé csupa lelkesedés, a dalegyesületé finom, művészi, a munkásoké az erő kifejezője. És milyen igaz, mikor énekli: „Az eszmét megölni nsm lehet . .“ A meggyőződés szent tüze lángol az arcokon. A rezes banda vág most bele. Már visszajöttünk a rideg prózába. Egy nagyon okos asszony mondotta nekem egyszer, régen, hogy Beregit úgy hallgatja, hogy lezárja szemeit és a művész szavai mint a muzsika, ugv hatnak aj Jváról. Ez a régen hallóit ötlet jutott eszembe, mikor tudtam, hogy Rassovszky Kálmán szónokol, de arcát, kézmozdulatait nem láthattam, csak a hangja, beszédének szép zenéje jutott el hozzánk, a hol sokan álltunk. Így kellene a szónoklatokat hallgatni. így szeob és magaszíosabb a gondolat, mi ajkán fakad és külön meglepetés: Rassovszky úgy hat, mintha prózában költemény szavalna. Mint a hogy Ady tavaszi verse, melyet Matheika János mondott, gyönyörű őserő, hatalmas próza. És hogy megértik már Adyt, vészes szavai a szivekbe markolnak! * Nem láttam Kovacsik Mihályt sem, a mint beszélt. Csak a messze hangzó szavai hatottak: „Szabadságünnepünk volt, de szabadságunk nem volt soha!" Mily egyszerű és nagyon igaz szavak! A szocialista párt most együtt ünnepel a polgársággal, egy gondolat dobogtat minden szivet. Ez a hang, ez a beszéd nagyon jól esett a hallgatóságnak. ügy éreztem, hogy most nagy űr (ötíödöít ki, a közeledés nagy lépésekkel történt. Ha majd nem csak szónokoljuk, szavaljuk, de át is érezzük, a mit a szobor talpán a szocialista párt szónoka mondott, akkor a sokat szenvedett, meglépett Magyar- ország valóban talpra áll — vállvetett munkában 1 A koriuánybkio£C»k elmozdítását kérik. A kiskunfélegyházi munkástanács táviratilag fordult a kormányhoz, hogy dr. Kégl Jánost vármegyénk főispán-kormánybiztosát és dr. Földes István kormánybiztoshelye ffest, miután nem bírják a nép bizalmát, állásuktól mozditsa el. Sk mészárosok sunm wáliaiják az olcsó hús kimérését. Abból a százezer koronából, a mit a kormány március hóra juttatott a városnak, hogy lakossága részére oiC3ó hűsí mérhessen ki, a püspökuradalomban kilenc darab ökröt vásároltak. A város hatósága hajlandó lett volna a húsból mindegyik mészárosnak juttatni, hogy méltányos kezelési jütalékotbiztositson nekik, de előfeltételül kikötötte, hogy azon a napon, mikor olcsó húst mernek', más hús a székben nem lehet. A mészárosok hétfőn adták meg & választ erre a felszólításra és egyhangúlag kimondották, hogy az olcsó hús kimérését nem vállalják, mert nekik szállításaik vannak és ezeket nem hanyagolhatják el. Ezért a város kénytelen a, városháza alatt levő hússzékben a húst forgalomba hozni, mely szerdán reggel kezdődik. Mindenki tartozik vásárló könyvecskéjét magával hozni, melyet lebélyegeznek. Egy könyvecskére ugyanis egy kilogram oicső marhahúst adnak ki, a ki szerdán kapott, az szombaton, az uj kimérésnél, már újabb kilót nem kaphat, Jövő szerdán is lesz olcsó hús. A hatóság felkéri a város tehetős polgárait, hogy az olcsó húsért ne jelentkezzenek, mert aránylag kevés mennyiség áll rendelkezésre és azt a munkásságnak akarja juttatni. Kaiehatalom kell, hogy a színészek Vácra bejöhessenek. A Kúrián vendéglős-változás történt. A jó Náci bácsi eltávozott, miután nem volt hajlandó a 12 ezer koronáról 32 ezer koronára felemelt bért fizetni, ellenben jött Baehner Róbert, egy erdélyi menekült vasúti vendéglős, a ki mindenestül átvette a Kúriát és 170 ezer koronát fizetett még a berendezésért, szobákért, fehérneműekért és uj érát kezd Vác város egyetlen nagy szállodájában, melyet jó Hanusz Béla európai gondolkodása varázsolt modernné és élt belőle máig is az utódja. Baehus, ha talán letekint az égből, bizonyára örömmel konstatálja ezt a változást, mert a jó isten is megmutatta,milyennek nem kell lenni egy vendéglősnek, mikor Náci bácsit teremtette. Sok mindenféle szenzációt megértünk már, de a mi a Kúria volt bérlőjére várt, olyat nem látott még ez az ország, szerencséje, hogy nyugdíjba ment. A váciak békében a budapesti színházak számottevő látogatói voltai:. Mióta azonban nincs éjféli vonat, minden színtársulatnak fényes állomása Vác, a Kúria nagy terme, Nád bácsi egy darabig csak beengedte őket, de utóbb megcsökönyösödötí s mert nálunk egyetlen színjátszó hely a Kúria, formális kritikát gyakorolt: ezt sem engedem be, azt sem, senkiísem engedek játszani! Ez már aztán igazán nem megy. Egy vendéglős ne legyen kritikus, mert kihívja a legélesebb eljárást. A színigazgatók utóbb a kaíona- és munkástanácshoz fordullak és azoktól kérték, kogy a Kúriát karhatalommal rek- virálják részükre, mert Ignáe úr nem enged, Ilyen megkeresés ment a városhoz is, a mely eddig csak azért nem intézte el erélyesen a katona- és munkástanács kívánságát, mert tudott a Kúria bérletében beálló változásról. A volt bérlő éppen abban a pillanatban hagyta ott a Kúriát, mikor karhatalommal vitték volna be a színészeket a nagytermébe. Remélni kell, hogy az uj gazda nem azt fogja nézni, hogy a mozi az egyedül üdvözítő kultúra és nem vadítja el a váciakat a Kúriától, hanem megértőén megnyitja kapuit a színészek előtt. Maiik mester» w«ái* * *osi '-segélyt kap ai felállításához. Ismeretes, Malik István kérvénnyel fordult a városhoz, hogy segítsen az uszodái felállítani, mert a nagy költségeket, ez idén közel húszezer; korona lesz, nem birja eh A városi bizottság úgy határozott, hogy hajlandó a felállítás költségeinek egy harmadát viselni, ennek fejében a fűrdőszezon- ban minden hét keddjén és csütörtökén este 7 órától 9-ig, szombaton pedig 6-tól 8 óráig ingyen' tartozik a munkások és szegény gyermekek részére átengedni az uszodát.
