Váci Hirlap, 1919 (33. évfolyam, 1-56. szám)

1919-01-22 / 7. szám

HarmincharmadiK évfolyam. 7. szám. Vác, 1919 január 22. VÁCI HÍRLAP PolitiKai lap, megjeleniK szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben és vidéken: egy évre 24 korona, félévre 12 korona, negyedévre 6 korona. Egyes szám ára harminc fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Bercsényi Dezső Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. szám. (Iparudvar) Nyilt-tér sora két korona. , Telefon-szám 17. Ä statáriumról. A rögfönbiráskodásnak (statárium) vá­rosunkban történt kihirdetése kapcsán nem lesz érdektelen erről néhány felvilágosító szót szólni. Tudomásunk szerint Vácon 1850 óta nem volt statárium s igy a leg­öregebb emberek sem emlékeznek ennek idejére. Elrendelésének okát természetéből ki­folyólag rendkívüli viszonyok adják: a sze­mély, vagyonbiztonságnak oly mérvű fenye­getettsége, mely a normális viszonyok kö­zölt érvényes büntető törvények alkalma­zásával el nem háríthatok. A nemes célo­kért küzdők halálmegvetése olyan emberi indulatokból fakad, melyek erőt adnak a biztos halállal való szembenézésnek is. Ezek ellen nem használna a statárium sem. De használ az erkölcsi érzésből ki­vetkezett, érzéseinek, indulatainak gátat nem ismerő csőcselékkel szemben, a melynek azonban csak addig van bátorsága az emberi civilizáció ellen támadni, mig rongyos éleiét veszélyben forogni nem látja. A munkáltaitok, dolgozni nem szere, tők táborából szokott kikerülni ez a tár­sadalmat fenyegető elem, legtöbbször az emberiségnek valami evulucionális átala­kulása ad neki tápot. Az eljárásra a törvényszéknek az elnök által erre kijefölt tanácsa (röglönitélő bí­róság) hivatott, mely az elnökön kívül a törvényszék négy itélőbirájából áll, kijelöl­hetők azonban bíróul] a járásbíróság bírái is, ha a rögiöniíélő bíróság a törvényszék tagjai sorából meg nem alakítható. A rög- tönitélő eljárás alá tartoznak azok a bűn­tettek, a melyeket a kibocsátott hirdetmény megjelöl. A terheli letartóztatásba helye­zendő és haladéktalanul az ügyészség elé állítandó, a ki a terheltet a rögtönitélő bí­róság összeüléséig fogva tartja. Az ügyész­ség gondoskodik a szükséges karhata­lomról is, arról, hogy a rögíönbiráskodás megtartására kitűzött helyen lelkész, orvos és hóhér -jelen legyen. A rögtönbtráskodás bármely órában, a szabad ég alatt megiaríható s a terhelt a bíróság összeülese után azonnal ez elé állítandó. Alakszerű nyomozásnak, vádirat benyújtásának nincs helye, az egész eljá­rás lehetőleg félbeszakítás nélkül az együtt- ülő rögtönitélő bíróság előtt folyik le. Az eljárás leghosszabb tartama az egyes ter­heltek ellen, beleértve az itélethozást is, háromszor 24 óra s a mennyiben ez a határidő betartható nem lenne, a gyorsított bűnvádi eljárásnak van helye. Terhelt védőt választhat s erre a jogára figyelmeztetendő is, ha azonban a jogával nem él, a bíróság hivatalból rendel védőt. A bizonyítási eljárás befejeztével az ügyész teszi meg indítványát, mire a védő felel­het, a tárgyalás befejeztével pedig a rög­tönitélő bíróság zárt tanácskozásban ha- 1 tároz. Ha a rögtönitélő bíróság bűnösnek nyil­vánítja a vádlottat, halálbüntetést szab ki, ítéletet azonban csak egyhangúlag hozhat. Ha vádlott 20-ik életévet még nem töltötte be, liz évtől 15 évig terjedhető fegyház bün­tetés szabandó ki ellene, ezenkívül halál­büntetés helyeit c >ak akkor szabható ki életfogyliglartó fegyházbüntetés, ha a ha­lálbüntetésnek a büntetésre iegméltóbb egyéneken foganositot* végrehajtása a nyu­galom és a rend helyreállítására szükséges elrettentő példát már megadta. A büntetés további enyhítése nincs megengedve. Az ítélet ellen perorvoslatnak nincs helye s a bárki által benyújtott kegyelmi kér­vénynek nincs felfüggesztő hatálya. Ha a vádlottat halálra ítélték, a röglönitélő bíró­ság rögtön határoz abban a kérdésben, hogy az elitéltet kegyelemre ajánlja-e, vagy sem. Ha kegyelemre nem ajánlja, az elitéit mellé rögtön lelkészt ad és az Ítéletet rendszerint két órán belül végrehajtják. Minden akció reakciót vált ki. A társa­dalom ellenségei ellen a társadalom a leg­élesebb fegyvereket használja. Emberek vigyázat, a ki békésen dolgozó emberek munkájának gyümölcsét elakarja harácsolni, hogy ebből henye életét tengesse s e szán­déka kivitelében polgártársai élete ellen is tör, a ki duhajkodik, bitóra kerül. Né^cs vásár. Agorasztó alispán közölte az egész vár­megyével, hogy a járványos betegségekre és a megrendült közbiztonságra való te­kintettel a vásárok tartását továbbra is megtiltja. így a Nemzeti Tanács által ké­relmezett állatvásárt is aligha tarthatják meg. Lemondott sas iparfesiüiet jegyzője. Néhány napja választották meg Paulik Jánost az ipartestület jegyőjévé. most Pa­ulik tisztéről lemondott, tehát ismét jegy­zőválasztás lesz a testületben. BCikei ieiteraálnalk a cselnek? Ha a cseh megszállásról szó esik, ak­kor a tartalékos és tényleges tisztekét nagy izgalom fogja el, mert azokra a hí­resztelésekre gondolnak', hogy a csehek mindenütt internálják a tiszteket. Senki bővebb felvilágosítást adni nem tud, a hí­reket igazaknak fogadják el és ezért már többen készülnek el Vácról, pedig nincse­nek is itt a csehek. Azt hisszük, jó szol­gálatot teszünk, ha a kassai újságok nyo­mán hitelesen megírjuk, kiket internálnak a megszálló csapatok. Itt van előttünk a kassai „Esti Újság“, mely ebben a kér­désben egyenesen a cseh parancsnokság­hoz fordult, a hol azt a hiteles felvilágosí­tást kapta, hogy csupán azokat a tartalékos tiszteket internálják, a kik nem bírnak ál­landó foglalkozással és „a kiknek a vá­rosban való tartózkodása a megszálló csapatok részéről nem kívánatos", a lobbi tiszt zavartalanul láthatja el hivatalát, bán- tódása nem eshetik. Újpest után Pestújhely akar a fővároshoz csatiakozni. Újpest városának mintegy háromszáz főnyi küldöttsége lisztelgell Károlyi Mihály miniszterelnöknél, a kit arra kért, hogy teljesítse Újpest városának régi kívánságát, csatolja Újpestet Budapest fővároshoz. A miniszterelnök kijelentette, hogy a két vá­ros egyesítését célszerűnek és szüksé­gesnek tartja, de egyedül nem intézkedhe­tik ebben a kérdésben, hanem ki fogja kérni a főváros vezetőségének véleményét. Nagy Vince belügyminiszter megígérte, hogy azonnral véleményt kér a fővárostól ebben az ügyben és reméli, hogy a közel­jövőben már kedvezően intézheti el az újpestiek kívánságát. — Néhány nap múlva járásunk Pestújhely községének küldöttsége járt hasonló kéréssel a kormánynál és a fővárosnál. Ugyanazt a választ kaptáig mint az újpestiek. A gyermekbarát egyesület második mesedélutánját e hó 26-án, vasár-- nap d, u. három órakor tartja meg, a mi­kor dr. Oberländer Józsefné fog mesélni a gyermekeknek, a kik közül többen sza­valni és énekelni fognak, mig végül veti- lelt képek szórakoztatják az apróságokat. Tekintettel arra, hogy a munkásotthon he­lyisége szűknek bizonyult a gyermekek befogadására, a vezetőség elhatározta, hogy már a legközelebbi mesedélutánt a város­háza közgyűlési termében tartja meg. Be­lépő dij gyermekeknek 20, felnőtteknek 40 fillér. — A vezetőség kéri az egyesület tagjait, hogy a mesedélutání követő szülői értekezleten teljes számban jelenjenek meg, mert több fontos tárgy van napirendre tűzve. A vasutas ezred is elmegy? Az egyetlen magyar vasutas ezred Vác­ról elköltözésre készen áll. A hadügymi­niszter olyan rendeletet adott a parancs­nokságnak, hogy keressenek férő helyet s ha a csehek bevonulása valószínű, hagyják el városunkat. Az ezred erre elhatározta, hogy az üresen álló dunakeszi-hadikór- házba költözik. Felszerelését már napok óta vagonokba rakja s talán készen is. van már, de az indulási parancsot nem kapta még kézhez. Reméljük, hogy a had­ügyminisztérium nem szolgáltat újabb al­kalmat a rémhirierjesztőknek, hogy a va- sutuskatonák Vácról való elrendelésével valószínűvé teszi, hogy a csehek Vácra is bevonulnak. A rémhír-terjesztőkre is kiterjesztették a statáriumot. Miután a városnak cseh ália! való meg­szállása, vagy meg nem szállása miatt a kedélyeket állandóan izgatják, a slatáriális bíróság hatásköre a rémhirferjeszlőkre is érvényben van.

Next

/
Thumbnails
Contents