Váci Hirlap, 1919 (33. évfolyam, 1-56. szám)
1919-09-07 / 41. szám
Cervsurat: Comanduirea Pietei: $ub Locot: Constantirvescu HarmincharmadiK évfolyam 41 szám Vác. 1919. szeptember 7. VÁCI HÍRLAP Előfizetési árak: helyben és vidéken: egy évre 24 korona, félévre 12 korona, negyedévre 6 korona. Egyes szám ára ötven fillér. Felelős szerkesztő és Dercsényi laptulajdonos De .cső Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. szám. (Iparudvar) Nyilt-tér sora három korona. Telefon-szám 17. Munkástanács után — képviselőtestület. Áz első városi közgyűlés. Januárban volt az utolsó képviselőtestületi közgyűlés, azulán a néplanács vette át uralmát, melyet március végén követett a katona és munkástanács a város kormányzatában, de a kommunizmus vége felé már ez is igen ritkán gyűlt egybe s úgyszólván nem is volt, csak direktórium Most azután feltámadt a képviselőtestület újra és tagjai nagy számban foglalták el a rég nem látott fehér közgyűlési terem ismert székeit. A közállapotok megvitatása, mely eddig csak az utcán törlénhetett, bevonult isméi a közgyűlésbe és csütörtökön láttuk, hogy a városatyák egészen megifjodtak, lelkesek, agilisak és ha a jelek nem csalnak, a néma fejbólintások, beleegyezések kora lejárt, minden érdekli őket és n indenről van véleményük. Ha ez a fiatalos tűz nem lesz kialvóban, talán gyorsabb lesz a régi rendhez a visszatérés, talán ennek az elhagyatott, elmaradt városnak jobb idők hajnala dereng. Egyelőre előlegezzük a bizalmat és reméljünk a szebb jövőben. A karzat legélénkebben kivirágzott: sok volt a hölgy. A közügyek kezdik érdekelni a legújabb szavazókat. A polgármester- helyettesnél egy küldöttség járt benn a képviselőkből, tájékozást kért a tárgysorozat egyes pontjairól, ezért késeit a közgyűlés megnyitása. Az elnöki emelvényről a csengő is eltűnt, Novák Antalnak harsányan kellett szólania, hogy január másodikétól első Ízben elnököl és a rendkívül súlyos szenvedések után üdvözli a képviselőtestületet. Nem a beszédek ideje van, hosszasan nem akar szólni, csak egyet köt mindenkinek lelkiismeretére: egyek legyünk! (Élénk Úgy van! felkiáltások) hogy a sok kárt, szenvedést évtizedek nehéz munkájával helyreállíthassuk. Ki az idegenekkel! Első alkalmat a képviselőtestület egyöntetű megnyilatkozására és zúgó helyes- lésérejflvánka Pál yiditványa szolgáltatott. Felszólítja a város vezetőit, hogy a háború alatt városunkban letelepedett idegeneket tiltsa ki, mert lakáshiány van, nehéz a közélelmezés és ezek élelmiszert, mi mást drágítanak. Polgármester-helyettes: A rendőrkapitány már márciusban összeírta és ki is utasította őket, de akkor ismeretlen kezek közrejártak a belügyminisztériumban.és a miniszter 1 egyszerűen letiltotta az egész akciót. Most újra a belügyminisztériumhoz fognak fordulni, hogy engedje meg a város nehéz helyzetére való tekintettel, hogy az-idegeneket távozásra szólíthassák fel s ha ez eredménytelen, ki is tilthassák. Zádor János dr. polgármester szóv? teszi, hogy ez rendkívüli közgyűlés, indítványok csak akkor tárgyalhatok, ha a tárgysorozat» ban fel vannak véve. Interpelláció alakjában szólhatnak a sürgős ügyekről. Ivánkának, volt még egy praktikus indítványa: az alispán utján kérjék meg a kormányt, sürgősen hozzon kék pénzt forgalomba, mert a hamisított 200 és 25 koronásokat senki el nem fogadja. Gajáry hármas indítványa. Gajáry Géza emelkedett szólásra. Hangja iinnepies volt, szavai fenköiten válogatottak, mikor arról szólt, hogy az országról elhárította a rémes veszedelmet a Gondviselés. Meg akarták ölni a vallásos nevelési, kiölni a családi érzést, de csak négy hónapig terrorizálhattak, most már fel a szivekkel; reméljünk, de dolgozzunk is a sebek be- gyógyitására. Meg akarja a város történetében örök időre a nemzet feltámadását örökíteni, ezért hármas indítványt tesz: I Minden év augusztus elsején a hatóságok jelenlétében ünnepélyes Tedeum tartassák. A város polgársága nagy alapítványt tegyen, melynek kamatai ugyanezen a napon tiz olyan férfinek és nőnek jusson, ki vallás és polgári becsület tekintetében kiválóaknak bizonyultak. Végül a társadalom szervezkedjék, hogy soha többé kommunista áramlatok életre ne kelhessenek. Ezer-ezer koronát ajánl fel minden egyes indítványához. ,_Zador János dr. szólt először az indítványokhoz. Szerinte hazafias tüntetések a megszállás ideje alatt lehetetlenek. Majd ha a Demokles kardja eltűnik fejünk fölött, akkor szólhatunk az istentiszteletről. A szervezkedés megindítására sem illetékes a képviselőtestület, kezdjék meg künn, a társadalomban. Egyébként az indítványokat adják ki a városi tanácsnak és az jöjjön ide véleményével. Sáfár Béla csak az ellen szólal fel, hogy keresztény egyházról senki se tételezze ! fel, miszerint ily hálaadó istentisztelet el- ' végzéséért díjazást fogadna el. Gajáry: A katolikus klérus ezt hasonlókép kijelentette, de akkor már indítványom be volt adv i és nem törölhettem az ezer koronás felajánlást. Éhezni fogunk, rekvirálni kell ! Megdöbbentő leleplezés következett ezután. A képviselők némán hallgatták, szavuk nem volt hozzá, pedig minden kérdés közt ma a legaktuálisabb: az élelmezésről volt sz®, a mire Rákóczy János adott alkalmat, hogy Novák Antal erősen és erélyesen megnyilatkozhassék. « A városi képviselő ugyanis azt kérdezte hogy miért kell Lówinger-teslvéreknek beadni a gabonákat, a mit a gazdatársadalom nem néz jó szemmel. A polgármester kijelentette, hogy Lówingerék a hadiíermény váci megbízottai, mig onnan a megbízatást vissza nem vonják, beleszólása senkinek sincs. De felhasználja -- úgymond — az alkalmat, hogy e kérdéssel egyidejűleg tájék oztassa a lakosságot a város i szomorú élelmezési állapotáról. Jövő hétre összesen bárom vaggon lisztje van a közelhatásra és ez nem több, mint a szükségletnek egynegyede! Senki fölös gabonaterméséi nem szolgáltatja be. Oly kevés a beszolgálíalás, hogy távolról sem felel meg a bevetett területnek. Hogy példái mondjon, felemlíti Kisvác gazdái összesen 27 métermázsa gabonaföiösleget adtak be! Lehetséges-e ez, a hol mindenki földműves? Kijelenti, hogy ilyen önzetlenség mel lett éhség lesz a városban. De ezt nem engedheti meg, épen ezért felszólítja a termelőket, hogy fölöslegeiket adják át a városnak, mert ha ez a ha'ározott felszólítás nem használ, már a jövő héten a legerélyesebb rekvirálást elkezdeti! Nagy csend . . . Oltó József kívánja, hogy a karhatalom a katonai parancsnokság által előirt munka végzésére ne a tisztességes polgárokat szedje össze az utcán, hanem a munka- nélkülieket. Van elég lézengő és volt vörös őr, vigyék azokat. Novák polgármeslerhelyettes kijelenti, hogy a rendőrkapitány már összeiraíta a városban a munkanélkülieket s ő el is járt, hogy a román katonaság ezentúl tőle, vagy a rendőrkapitánytól igényelje a szükséges munkaerőt, ne hatoljanak be házakba, lakásokba, boltokba munkásokat összeszedni Nagy vihar Pollák Fülöp körül. Oltó indítványához akarta fűzni Pollák Fülöp főrabbi szavait, de a közgyűlési teremben szokatlan nagy vihar megakasztotta beszédjét és az elementáris kitörés távozásra is kényszeriíette. Nagy páthoszszal úgy kezdette, hogy miért szenved mindig legtöbbet a zsidóság? Mert a nemzeteknél a szív szerepet tölti be és ha valamelyik szív beteg, úgy azt először a szív érzi meg. Ámde itt, Magyarországon most más a helyzet — folytatja Pollák képviselő beszédét. — Siró, zokogó, embereket kellene látni, mert elveszik tőlünk a gyönyörű Erdélyt! Ezek helyett csak „hősöket“ látunk,.a kik a zsidó iskola udvarán megszalajtanak egy ideges hét éves fiút, mert zsidó . . . Mogyorósy közbekiált: Samuely is zsidó volt, ez hét éves gyereket akt sztatotf. Nem is egyet ! A képviselők eddig Pollák beszédén egy-egy közbeszólással fejezték ki ellenkező nézetüket, de most már kitört a vihar, minőt a fehér terem még nem látott. Higgadt emberek képükből kikelve, öklükkel fenyegették Pollákot, zúgott feléje a fenyegetés, iszonyú lárma, csak egyes szavakat érteni. Majdnem mindenki kiabálja: Ki vele ! Nem hallgatjuk ! A polgármester alig tudóit úrrá lenni a
