Váci Hirlap, 1919 (33. évfolyam, 1-56. szám)
1919-05-11 / 34. szám
2 V A C I HÍRLAP A Kisipar szocializálása. Kelen József elvíárs, a szociális termelés népbiztosa a kisipar szocializálásáról ezeket mondotta : — A kisipar szocializálásának ügye az én hatáskörömbe tartozik. Ezen a téren a gyakorlat kissé rácáfolt az elméletre. Azt hittük, hogy a nagyüzem legintenzivebb szocializálása lesz az első dolgunk és a kisipar szocializálását csak oly mértékben vesszük elő, a hogy arra lehetőség lesz. A gyakorlatban azonban azt látjuk, hogy a nagyipar a szocializált termelőrendbe pillanatnyilag minden nehézség nélkül be tudott illeszkedni. A kisipar azonban az első naptól fogva azzal fenyegetődzött, hogy megszünteti munkáját. Ez a munka- megszüntetés végzetes lett volna nálunk, mert a magyar iparíermelés nagyrésze olyan kis üzemekben történik, a melyekben húsznál kevesebb munkás dolgozik. Ezek a kisüzemek a rendelet értelmében nem voltak szocializálhatok. Felmerültek továbbá feladatok, a melyek túlnyomóan kisipari jellegű iparágak munkakörébe vágnak ugyan, a melyeket azonban kisiparosok nem tudnának jól megoldani. így elsősorban a köztulajdonba átment házak és tarfokékáik jókarbaníaríására és a la- kásfeloszíások következtében felmerült munkálatok lebonyolítására gondolok. Az ezekkel foglalkozó kisipari üzemeket olyanformán szocializáljuk, hogy a tulajdonosok hozzájárulásával a legkisebb üzemeket egy-egy közös nagyüzembe vonjuk össze és azokat Budapesten kerületenként, vidéken más alkalmas körzetek szerint egy adminisztratív központban fogjuk össze. A körzeti központok felett egy központi irodának adjuk át a rendelkező jogot. Most minden rendelés csak a körzeti, vagy központi irodán keresztül teljesíthető. Az egyes munkahelyekről csak ilyen központi rendelés alapján mennek ki dolgozni és a szocializált ágakban végzett munkál a munkás munkajegyén a házbizatmiak igazolják. A munkaköltséget a munkacédulák alapján a ház folyószámlája terhére Íratja a központi iroda. Ilyen kisipari szocializálás a gáz, viz, központi fűtés, villamos szerelő, szobafestő, cimfestö, tetőfedő és kályhás iparágakban történt meg. De a kisüzemek szocializálása és egységes központosítása a legközelebbi jövőben minden más iparágban is hasonló módon fog végbemenni. Szőlőbirtokos és kisgazda hogy juthat pénzhez ? A száz holdnál kisebb mezőgazdasági és szőlöbirtokokra nézve a földmivelés- ügyi népbiztossáq oly módon rendezte a pénzkiutalást, hogy az utalványozás a megyei, illetőleg kisebb birtokoknál a járási munkás-, katona- és földmüvesfanácsok intézőbizottságainak hatáskörébe tartozik, a melyek a helybeli községi szervek javaslata alapján utasítják az erre kijelölt pénzintézeteket a pénz folyósítására. Különös kedvezményben részesülnek a szőlőbirtokosok, a kik esetleg borkészletükre adandó előlegképen akkor is kérhetnek pénzulalásf, ha maguknak betétjük, vagy oly ószámlájuk nincsen. i A mozgósítás és a papirhiány miatt a Váci Hírlap szerdai (május 7.) száma nem jelenhetett meg. Minthogy kellő mennyiségű papírral nem rendelkezünk, a Váci Hírlap egy ideig csupán vasárnap jelenik meg. Mihelyt a központ papirt utal ki s az megérkezik, lapunk hetenkint ismét kétszer fog megjelenni. Kérjük olvasóink és előfizetőink szives elnézését és türelmét! itáztartásbeii raőket érdekli háztartásban alkalmazott nők ma, vasárnap délután négy órakor gyűlést tartanak a Munkásotthonban. A háztartásbeli nők politikai csoportja ugyancsak ma, vasárnap délután 6 órakor a városháza nagytermében tagértekezletet tartanak. & ftejeiláfás. A népjóléti biztosság erről a kérdésről a következőket mondotta: — A Földmivelésügyi Népbiztosságot arra kértük, hogy a tejtermelés fejlesztése érdekében tegyen meg minden lehetőt. A gazdaságokat kötelezzük arra, hogy földterületük arányában tehenészetet tartsanak és takarmányt termeljenek. Minthogy a tehenészetek feníaríása az erőtakarmány- készlei kellő fedezésével jár, a Fötdmive- lésíigyi Népbiztosság gondoskodik arról, hogy erőtakarmányt az eddiginél nagyobb mértékben gyártsanak. A fehénbevásáriók és elosztó akció folyamatban van. Az olyan kisgazdáktól, a kik a tejüket a közelláíás céljára nem adják át, tehenüket megvásároljuk és olyan gazdaságokba állítjuk bej a melyeknek tejtermelése a közellátási szolgálja, ilyen módon elsősorban a Budapest közvetlen környékén fekvő gazdaságok tejtermelését fejlesztjük. A ho! a falvak kisgazdái kívánják tehénállományuk szaporítását, ott a íehénbevásárló akciói azonnal megkezdjük. Budapest és a vidéki városok eilátatlanaitól nagy tejmennyiséget von el a gazdaságok alkalmazottainak nagy íejkonvenciója. Az alkalmazottak ma naponként és fejenként két lifer tejel kapnak. Ez az állapot lakhatatlan. Ezért a Földmivelésügyi Népbiztosság a íejkonvenció kérdését a legsürgősebben rendezni fogja. Hogy a tej édes állapotban érkezzék a fővárosba és a vidéki városokba, a nagyobb mennyiséget termelő gazdaságokban hűtőgépeket állítunk fel, olyan gazdaságokban pedig, a melyek a fogyasztási helytől nagy távolságra fekszenek, pasztőröző gépeket. Minden elég nagy íehánállo- mánnyal bíró községben megállapítjuk, hogy mennyi a tejtermelés, milyen nagy a helyi szükséglet és a felesleget a városok közelláfására igénybe vesszük. Minden faluban tejcsarnokot létesítünk, a honnan a tejet, vagy mint ilyent szállítjuk ei, vagy tejtermékké dolgozzuk fel. Gktaftószepvezetet állítanak fel a belügyi közigazgatási alkalmazottak (»észére. A Belügyi Népbiztosság a közigazgatás különböző ágaiban foglalkoztatott alkalmazottak részére egy oktató szervezet felállításának tervével foglalkozik. Az oktatás programszerűen fogja a közigazgatás alkalmazottait a szocializmus alapelveivel és lényegével megismertetni. Az eddigi tervek szerint erre a célre a Belügyi Népbizfos- sőgbau iskolát állítanak fel, a megyékben Nyilttér. I Köszönetnyilvánítás. Szeretett férjem, illetve édes apám halála alkalmával megnyilatkozott részvétet hálásan köszönjük. Fogadja kö- szönetünket minden jóbarát, kik halottunk temetésén megjelentek és utolsó útjára is elkísérték. Vácon, 1919 május 9. özv. Vörös Ferencné 1 Vörös Imre pedig kiküldött oktatókat fognak alkalmazni. A tervezet a legrövidebb időn belül a megvalósulás stádiumába lép. Ezzel épen a szocialista tanoktól legjobban elzárt szellemi proletároknak az a része is megis- merkedheíik a szocializmus igazságaival, a melyik épen a régi rendnek iegexponál- íabb végrehajtószerve lévén, ettől legjobban el volt zárva. Kisgazdák termelőszövetkezetei Pestmegyében. A Forradalmi Kormányzótanács íöbbizben és a legeréiyesebben kijelentette, hogy senkinek sincs szándékában bármiképen is megrövidíteni azokat a kisgazdákat, a kik két kezük nehéz munkájával szerezték vagyonkájukat és a dolgozó társadalomnak hasznos tagjai. A kommunista társadalom nem bántja a kisembereket, nem akarja elvenni vagyonukat, de meggyőző érvekkel világosítja fel a föld dolgozó proletárjait arról, hogy a kisbirtokosi való gazdálkodás hátrányára van a társadalomnak és a kis- biríok tulajdonosának egyaránt. Ezért mindkettő érdekében szükség van arra, hogy a kisbiríokokat nagyobb termelő szövetkezetekbe egyesítsék. Ezt az igazságot a kisgazdák már kezdik belátni. Pestmegyébői egymásután mennek a küldöttségek a megyei direktóriumhoz, a melynek támogatását kérik a termelő szövetkezetek megalakításához. Erbán Pál elvíárs, a megyei direktórium helyettes elnöke erről a következőket mondotta: — Mi tudjuk jól, hogy a kisgazdák hamarosan belátják, hogy csak úgy tudnak igazán sokat termelni s csak úgy tudnak igazán boldogulni, ha termelő szövetkezetekbe állanak össze. A mit vártunk, az most be is következik. A kisgazdák sűrűn jönnek küldöttségben a direktóriumhoz és ók maguk mondják el, hogy a kisgazdaságokban csak akkor lehet rendes munka, ha megfelelő gazdasági gépek és tenyészállatok állnak rendelkezésükre. Meg azután tudják azt is, hogy azt a tiz, vagy tizenöt holdas kisbirtokot nem lehej 5 — 6 családtag között felosztani úgy, hogy az egyes emberekre eső részből mindegyik meg tudjon élni. A kommunista társadalomban uj vagyont szerezni, uj földet venni nem lehet s igy magától érlelődik meg az a gyümölcs, a melynek neve — a termelő szövetkezet. — Mi természetesen a hozzánk forduló kisgazdákat még jobban felvilágosítjuk a termelő szövetkezetek elónyeiről s igy meggyőző érvekkel elérjük azt, hogy Pest-
