Váci Hirlap, 1918 (32. évfolyam, 1-57. szám)

1918-06-02 / 23. szám

9

Vác vízmüvei és köszénbányái.

Kevés számú, de megértő, mintegy félszáz főbő! álló előltelő hallgatóközönség előtt tartottá mull szombaton a Váci Múzeum-Egyesület fölkérésére városunk szülötte Majer István dr., egyetemi tanársegéd ily című előadását: Vác környékének geológiai viszonyai és az ezekből várható közgazdasági eredmények. Az előadó előadta első részben Vác korszakának geológiai múltját, ismertette képekkel ilusziráiva és visszavezette érdeklődő hallgatóit a múltba: mennyi változáson ment végig Vác és környékének kerülete; volt ez a vidék hegyek belseje, tengerek mélye, nem egyszer boritolta azt a közeli tűzhányók fojtó levegője és hamuja, mig végre a tengerrémes vonulatával a Dunaveti meg létének alapját terraszkavicsaival, melyet az ős Duna rohanó árja hozott. Ezek után rátért, mit várhatunk közgazdaságilag Vác és környékének geológiai munkájából.

A geológiai viszonyok nagyon valószínűvé teszik egy artézi meleg gyógykút létesítését a budapesti rákosligeti artézi kút mintájára, mely meleg víztartó a város alatt is megvan 1000 m. mélységben, ennek vízmélysége a Naszál hegye, mely mészköveivel ugyanannak a nagy melegviztartónak kiemelkedő része. Második víztartó a város jó részét látja ei a kutakba vízzel és több ponton források alakjában a talaj fölé is emelkedik. A város vízellátását viz- | vezeték tervezésével a legideálisabban örök időkre a Duna természetes szűrt vize látná el; budapesti mintára a kutakat a szent Endre szigetén, a Pokol csárdától felfelé, megfelelő távolságban és helyen kellene létesíteni, mert csak ez szolgáltatná Vácnak a legegészségesebb, megfelelő és folyton fokozható bőségben, lágyságban és egy alagúlban, melynek létesítése könnyen menne, minthogy a Duna alatt már vízhatlan agyagréteg van, lehetne Vácon egy magasabb pontra átnyomni. Ezek után a hasznosítható és felhasználható építőanyagokat ismerteti, melyek nagymennyiségben találhatók Vácon és környékén. Tégiaéaetésre a sárga föld nagy mésztartalmánál fogva nem a iegjobb, de ezért cement anyagot és téglaagyagot még mindig kaphatunk. Ezen anyagok kitermelése és feldolgozása a váckörnyéki szenekkel jórészt végre is lenne hajtható, csak a biztos széntelepeket kellene feltárni, hogy tudjuk a mennyiséget biztosan, hogy mire alapíthatunk. A közeli gazdag érces szenek, mint az Esztergom környéki, tatabányai, budavidéki hasonló viszonyok között közel egyidőben keletkeztek és fiatalabb, kevesebb értékű szénre is van kilátás, de kisebb mennyiségben. Ismerjük meg mink ma és használjuk ki, akkor városunk fejlődése, jövője biztosítva van. Az előadás anyaga a váci muzeumegvesület évkönyvében fog megjelenni. Midőn Schafarzik Ferenc dr., műegyetemi professzor, hazánk egyik legkiválóbb szaktudósa értesült a muzeumegyesülef tervéről, ezt úttörő eszmének mondotta, a mely mintaképül szolgálhatna a többi magyar városoknak is s igy az egész ország fejlődésének és boldogulásának vetnék meg biztos alapjait. A tudós előadónak mindvégig lebilincselő előadását Tragor Ignác dr. elnök köszönte meg. Lapunk mull számában, e hó 1-ső napjára hirdetett előadása közbejött családi gyásza miatt bizonytalan időre elmarad. A legközelebbi előadás megtartásáról lapunk útján fog az érdeklődő közönség értesülni.

A du na—ipoly völgyi h. é. vasút r. t.

e hó 25-ére összehívott közgyűlésére érdekes statisztikai kimutatást .esz közzé az állomások forgalmáról. Legnagyobb forgalmat a mi — közel háromnegyedszázados — öreg pályaudvarunk 'bonyolította le: az összes forgalomnak majdnem a felét. A váci állomás összesen 198,119 személyt szállított. Az összes állomások a fontivel együtt 475.888 embert szállítottak. I osztályú utas volt Vácról 4.419 összesen 8.374, II. osztályú utas Vácról 33.970 összesen 67.545 III. osztályú utas Vácról 156*832 összesen 389.885. Vác állomás vezetett tehát, csak a katonaszállilás miatt kellett fölvenni a versenyt Drégelypaiánkkai, a hóimét 2300 és Nagyoroszival, honnan 1500 katonát szállítottak Vác 3000 katonájával -szemben. A vasút 347.347 K nyereséget mutat ki mérlegében. Vezetőségében Vácról Zádor János dr. polgármester és Révész Béla ügyvédet találjuk.

3£ét ujvonai a forgásomban.

Június elsejétől kél újvonattal nőtt meg a vasúti forgalom. Közlekedik Nagymarosról Budapestre a 129. sz. helyivonat, mely Vác állomását reggel 7 óra 42. perckor érinti és Budapesté 8 óra 50 perckor érkezik. A 144. sz. helyivonat este 6 óra 25 perckor indul a nyugatiról és Vácra 7 óra 30 perckor érkezik, a végállomása Nagymaros.

Vay Sándor gróf meghalt.

A fővárosi lapok elparentálták a minap elhalt irót, a ki D' Aragnan név alatt a pestmegyei nemes kúriák levendula illatú öreg nénikéit dicsőítette. Megírta a csörögi Grassalkovich palota és pincék történetét, csakúgy, mint a váchartyáimGosztonyi és Rudnay-kastélyok krónikáit. Azt mindenki tudja, hogy az iró neve ellenére leány volt, de arra már kevesen emlékeznek, hogy több mint három évtized előtt két nyári hónapon át körünkben időzött, hevesen udvarolt egy akkor épen válófélben levő szépasszonynak és az akkor alakult Váci Közlönybe sok tárcát és cikket irt. Jó barátságban volt a lapszerkesztő iíj. Varázséji Gusztávval, Frestinger dr. kir. közjegyzővel, Boros Samuval és a váios akkor, ifjú óriásival. Kegyelettel áldozunk mi is emlékének.

Eladták a Rostetier-féie téglagyárat is.

Az építkezés teljes szünetelése miatt azt mondják, hogy háború után a legjobb üzlet a téglagyárlás és az építő faanyagok eladása lesz. Erre már rá is eszméltek, a téglagyárak, fabankok részvényei hihetetlen magasan járnak. Most azután a vidéken kezd a nagy tőke ilyen vállalkozások után futkosni és sikerül is néha, néha egy jobb falatot elkapni. A nagy változásokban most arról értesülünk, hogy a verőcei határban levő Rosletter-íéle téglagyár is gazdát cserélt. Rostetíer Jenő a többi érdekeltek nevében is az elmúlt héten kötötte meg az adásvételi szerződést, mely,szerint a téglagyár, a hozzá tartozó tiz holdnyi telekkel, az ott található egy negyed milliónál több kiégetellen téglával és vizi szállító eszközökkel 180,001) koronáért gazdát cserélt. Az uj tulajdonosok ugyanazok,

V A CI HÍRLAP

kik a visegrádi Gizella-lelepet megvették és „Dunaparti építőanyag részvénytársaság“ címmel uj társulást hoznak létre, a téglagyárat modern gépekkel szerelik fel és évi 6—7 millió darab tégla termelésére rendezik be. (Eddig három milliót gyártott.) A vásárban csak azt sajnálhatjuk, hogy az idegen részvénytársaság gyártmányait minden valószínűség Budapesten hozza forgalomba, ezért mindenki ezt a vállalkozást szívesen az alakuló váci városfejlesztőbank kezében iáíia volna szívesen.

Nagy Lajos pályafelvigyázó halálos szerencséi fensége.

Osztatlan részvétet keltett a városban villámgyorsan elterjedt szomorú hir, hogy Nagy Lajos pályafelvigyázót egy katonavonat kötelessége teljesítése közben halálra gázolta. Nagy a reggeli helyi személyvonattal ment le Gödre, a honnan kis vasúti biciklijén iparkodott Vác felé. A kis gépet egy 16 éves pályafelvigyázó gyakornok hajtotta, Nagy Lajos a sínek felé fordulva ült hátul. Szinte hihetetlen, hogy hogyan történt a szerencsétlenség.- Egy csomó gondatlanságnak kellett közrejátszani. A szödi 166. és 165. számú őrházak közt járt a pályafelvigyázó kocsija, mikor a tehervonat utolérte és mig a biciklit a gyakornokkal kivágta a sínekből, addig a szeqéjiy Nagy Lajos a mozdony elé esett és testét vagy háromszáz méteren át vonszolta magával. Sem a mozdonyvezető, sem a fűtő nem nézett ki a gépről s a pályakocsi zörgésétől nem hallották utasai a'vonat közeledését s csak igy történhetett nyílegyenes pályán a végzetes szeren csétlenség. Nagy Lajos halálát igaz részvétté1 tárgyalták városszerte, mert mindenki tudta róla, hogy kötelességtudó, munkás ember, kinek páratlan Jó szive volt és igen sok szegényt segített asztaláról. A részvét megnyilatkozott temetésén is: szerdán temették pályatársai, nagy közönség könynyei között a városi kórházból.

Lés£ hatósági marhahús!

A város háborús vállalkozásai között egyike volt a legpraktikusabbaknak a hatósági hússzék felállítása, a hol, ha nagyon is mértékkel, de disznóhúst és zsirszalonnát mértek ki makszimális árakon. Mióta a hadvezeíőség rekvirálta a félkövér, kövér disznókat, ez a bolt bezárult és csodálatoskép elkezdett a mészárszékekben levő marhahús ára fölfelé rohanni. Budapesten az oicsó marha hús-akcióról beszélnek és jól vált be, itt, a vidéken a nyomtatékkal ellátott hús elképzelhetetlen árra szökött fel. (Eszünkbe jut: vájjon tudják, ismerik-e a mészárosok, hogy egy év előtt kiadta a kormány háborús rendeletét, hogy mennyi lehet a nyomtaték? És főkép : ismeri-e ezt a rendeletét a — váci rendőrség ?) A váci mészárszékekben már húsz korona körül jár a marhahús ára, ezért helyesen tette a város közélelmezési bizottsága, hogy elhatározta, miszerint marhákat vásárol és önköltségi árban fogja a lakosságnak kimérni. A héten a budapesti marhavásáron öt darab jó minőségű ökört már meg is vásárollak s ma, vagy holnap újra megnyílik a hatósági hússzék a városháza épületében. \togy a torlódást elkerüljék, még a Depoy-féle mészárszékben is fognak hatósági húst mérni, ha ez sem elegendő, úgy egy harmadik helyen is nyitnak hatósági mészárszéket. A hús ára, úgy mondják, 16 korona körül lesz.