Váci Hirlap, 1918 (32. évfolyam, 1-57. szám)
1918-03-17 / 12. szám
VÁCI HÍRLAP 3 Kossulh Lajos írja, a nemzet organikus fejlődésének következményei. Amidőn a magyarság Árpád vezérlete alatt Mfóglalla e szép hazát, az itt lévő nemzetiségeket nem fosztotta meg jogaitól, nyelvétől, szokásaitól, vallásától, nem verte őket rabigába, hanem testvérükké fogadta s adott nekik a magyarokkal egyenlő szabadságot. És ennek * ös-zönhefő, hogy a magyarság, mely Árpád alatt néhány száz, ezerből állott, noha elhunyjanak legjobbjaink a hosszú harc alatt, nem megfogyva, sem megtörve, hanem milliókra szaporodva, él mini dicsőséges nemzet e hazán és tekintélyes állam Európában. A szabadság tradíciója lebegjen mindig szemeink előtt. Ez a szent kereszt, mely nagy Konstantint világgyőzelemre vezette, ez a tűzoszlop, mely a bibliai zsidókat a sivatagon át az ígéret földjére hozta, ez a világitó torony, meiy a nemzet hajóját biztos révpartba irányítja; ez azon zászló, a mely alá sorakoznunk kell, hogy a nemzet nagy, egységes és dicső legyen. Egységes nemzetre van szükségünk. Úgy vagyunk mint a kis sziget a nagy tenger^ közepén, a melyei a vészes hullámok folytonosan csapdosnak, átboritanak és fenyegetik az elnyeléssel. A nagy német és szláv nemzetek közé ékelve, majd a pángermanizmus, majd a pánszlávizmus, veszélyezteti nemzeti önállóságunkat. Azért sorakozni kell mindnyájunknak, vállvetve, kezet kézbetéve 'az egységes nemzet eszméje álíai áthatva, egy testté, egy lélekké, áltörheletlen faianksszá. Nem szabad széttagolni a nemzetet, oszíályérdekek, foglalkozások, vagyon és születés szerint. Csak egy oltárunk legyen: a Haza szent oltára. Nem azt kell keresnünk, a mi bennünket elválaszt, hanem ellenkezőleg, a mi bennünket összeforraszt és keljünk versenyre, hogy ki tud többet, jobbat, hasznosabbat, üdvösebbet cselekedni a Haza javára. S akkor fog teljesedésbe menni a szent . ima, a mely rebeg százezrek ajakén, az egységes magyar nemzet dicsőséggel fog haladni a jólét, az ipari, gazdasági, kereskedelmi fejlődés útján, testié válik a szabadság és önállóság fohásza, mindnyájunk ábrándja : a Nagymagyarország. Kanonoki beigtaiásek. Schmidt János prelálus-kanonok ősrégi, díszes egyházi szertartások között ig’atla be kedden a dr. Galcsek György halálával megüresedett íoKozatos kanonoki síallumokra Vághegyi Ágoston székesegyházi főesperesf, Mafzenauer Oszkár pesti főesperest és az uj kanonokot, Kokovay János mesíerkanonokof, miután az elhunyt dr. Galcsek György preláíus-kanonokot emlékéhez méltó, megható beszéddel parentálta el. katonai előléptetések. A király Kiss Pál m. kir. honv.. huszár nfk. főhadnagyot századossá, Forgó István m. kir. honv. huszár tart. zászlóst pedig hadnaggyá léptette elő. Kicserélt fogoly főhadnagy. Szegő Pál váci kir. adóhivatali főtiszt, tart. íionvéd főhadnagy mint csererokkant most jött haza orosz fogságból, ahol több mint két évig volt. Szegő főhadnagy a szibériai Berezsovkában volt hadifogoly, a hol több váci hadifogollyal találkozott. A váci múzeumegyesület ma délelőtt 11 órakor dr. Pauer Imre min. tanácsos, ny. egyetemi tanárnak a választmány javaslata alapján örökös tiszteletbeli elnökké leendő megválasztása ügyében rendkívüli közgyűlést tart a városházán. Simon-iestvérek hangversenye. Nagyobb számú közönséget érdemelt volna a Simon-lestvérek szombati hangversenye. Pedig ha művészi szempontból nézzük, ez leheteti volna az idei hangversenyeink egyik legkiemelkedőbb eseménye. AAerí tagadhatatlan, hogy a Simonleslvérek művészi képességei figyelemre méltók. Simon Jenőből elsőrendű hegedűs lehet, ha tanulmányait tovább folytatja s komoly művészi célo3c felé törekszik. Magas színvonal í technikája a mit Kreutzer szonátájában és Bruch koncertjében bemutatott, biztató jövőt jósol neki, ha ez ifjú ember helyes irányba tereli művészi képességeinek további fejleszté.Skét. Nemkülönben elismerésre méltók Simon Luci művészi képességei, a kinek technikáját Chopin Scherzojában megcsodáltuk. Vendégművésznőül hozol! Hegyi Annában, a ki egy Puccim-áriát s nehány ráadást énekelt Szenígyörgyi Gusztávné szabatos zongorakísérete mellett, elsőrendű énékesművésznőt volt akalmunk megismerni, csodálatos finom csiszoitságú hangja tomboló lelkesedést és .ünnepelést keltett. Az éjféli map országa címmel az urániai darabok egyik legérdekesebbje kerül színre a jövő kedden az állandó mozgóban. Ráth-Végh István munkája ez, irfély Norvégiának természet szépségeit, a fjordok világát, a Spiízbergákaí, a heringfogásí stb. mutatja be számos mozgóképben. A darab felolvasója Bán Márton tanár lesz. Kenyérgyár Vácon. A váci hengermalom részvénytársaság elhatározta, hogy a malom területén Vácon részvénytársasági alapon a Pesti Kereskedelmi Bank égisze alatt kenyérgyárat lé- i tesit, a melyei valószínűleg az ősszel üzembe óhajt venni. Erre a célra a- vasúttól a hengermalomig iparvágányt épittet s a továbbiakra nézve most folytatja a tárgyalásokat Gazdasági munkálkodásaiért, Trupp Antal püspökhatvani főjegyzőt Pestvármegye gazdasági egyesülete igazgató választmányi tagjává választotta. Trupp főjegyzőt eme megtiszteltetés a községében kifejtett eredményes gazdasági munkálkodásaiért érte. Énekesnő a moziban. A váci állandó mozgószinház múlt vasárnapi előadásain Farkas Irénke énekszámokat adott elő. Farkas irénke nem ismeretlen a váci közönség előtt. A közelmúltban szép szavalatával gyönyörködtetett bennünket, de a kedves megjelenésű művésznőnek igazi tehetségét csak most volt alkalmunk megismerni. Kalmár Tibornak. „Te csak .szeress“ című dalál adta elő tisztán csengő, kellemes hangon, azután Ötvös Adorján „Merre élsz és merre jársz“ c. dalál énekelte igazi művészettel. Mindkét dal önzellen tapsra ragadta hallgatóit. Csodányi Margitka pedig nagy gyakorlottságra valló ügyességgel kisérte zongorán az énekszámokat. Reméljük, hogy ilyen kellemes szórakozásban máskor is részesíteni fognak bennünket az állandó mozgószinház fiatal, kedves tulajdonosai. Rekvirálták a város sertéseit! A háborús nyomorúságok közölt mindig jól cselt hallanunk a város sertéshizlalásáról és hentes boltjáról. Még akkor is, ha szidlak. Megelégedve a mai viszonyokkal senki sem lehet, de bizonyos, hogy a nagy zsirinségen kellő pillanatban mindig tudott segíteni a város hentes üzlete, melynek messze földön hire (erjedi és más városok is Vác példájára egymás után rendezlek be lakosságuk zsirellálására sertéshizlaló telepeket. Vác városa e határozott lépésével néhány váci hentesiparost nagy jövedelmétől foszlott meg (innen a harag és a szidás jő része), de a közérdek parancsolt és ezrek ellátásáról voll és van szó, a mit a hentesek jóval a maximális áron felül tudtak volna teljesiten. A sors kegyetlen játéka, hogy most pedig a városnál is nagyobb úr a város virágzó üzemét teszi tönkre s némi csodának kel! már közbejönni, ha Vácon és az országban más hasonló, hizlalóleiepet tarló városokban akad majd ezentúl is zsir. A napokban az országos sertésforgalmi irodától jött ugyanis egy hivatalos levélke, hogy a város sertéseit ajánlja fel a katonaság céljaira, mert ha nem teszi, március 10-ike után úgyis eírekvirálják s különben sem kap hizlalásra egy cső kukoricát sem. Sőt még jóindulatot is (!) gyakorol a sertésforgalmi iroda Váccal, midőn figyelmezteti, hogy a felajánlást még március 10-ike elölt tegye meg, mert addig egy koronával többet kap kilónkin* a sertésekért, mig a határnap után csak a maximális árat s akkor is elviszik a sertéseket! A polgármester a bizottsággal és közbenjárójával : képviselőnkkel azonnal lement Budapestre, hogy ettől a veszedelemtől megmentsék Vác lakosságát es a sérelmes rendelet visszavonását kérjék. Valóságos Golgota-járás volt, egyik irodából ki, a másikba be, egyik hatalmasságtól a másikhoz s késő esté, mikor holtra fáradtan hazafelé tartottak, megállapították a következőket: Nemcsak Vácon, de az országban minden városban a sertésforgalmi iroda lefoglalta a sovány serléseket, a hol kettőnél löbbel talált — katonai célokra (félős, hogy ez alalt Ausztriát is kel! érteni!) Nincs kivétel, oly nagy a zsirhiány, e szerint a városok a háború alatt nem hizlalhatnak lakosságuk részére. (Hát mit adunk nekik? kérdezték szerényen. — Majd kapnak egy kis — margarint! volt rá a kegyetlen válasz.) Hazaérve összeült a bizottság tanácskozásra és a súlyos körülmények között elég jó határozatot is hozott. írásban megkereste a kegyetlen sertésforgalmi irodái, hogy ha már nem engedi meg a hizlalást a város részére, a városnak van 165 darab hizlalás alatt álló sertése, ezt egészilse ki 600 darabra, adjon hozzá kukoricát és a város meghizlalja a katonaság részére, ügy gondolkodtak, hog^; 600 serlésből mindig több akad, a melyik kényszervágásra kerül, mint a 165 darabból s akkor néha-napján mégis csak akad zsir a városi hentesbollban, mert a kényszervágásokat nem viszik el Vácrél. A megkeresés el is ment, nem sokára jön a sok drága sertés, hogy a város bizlaltassa az akiokban. j "I
