Váci Hirlap, 1918 (32. évfolyam, 1-57. szám)
1918-03-03 / 10. szám
ílarmincKettediK évfolyam 10 szám. Vác, 1918. március 3. VÁCI HÍRLAP PolitiKai lap, megjeleniK szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre ’4 K, félévre 7 K. Eifves szám ara 24 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Oercsényi Dezső. Szerkesztőség es kiadóhivatal : (iróf Csaky Karoly-út 4. sz. (lparudvar.) Nyilttér si n egy korona. Telefon-szám >7 Még néhány szó a Kultúrházról. A Váci Hírlap február hó I /-ki számában „Vác igazi kuliúrháza“ címmel egy cikk jeleni meg, amelyben fog'all egyes kiíétetelek tisztázását az ügy érdeke megkívánja. S miután a cikkben említett s a kultúrházra vonatkozó indítvány megtevője én voltam, erre első sorban érzem magamat kötelezettnek. Tökéletesen egyetértek a tisztelt cikkíró barátom állításával abban, hogy-„egy kid-, lúrház létesítéséhez nem elegendőaz eszme felvetése és annak’ csépetése“ hanem annak megvalósításához „anyagi és erkölcsi tőke is kell.“ Annak idején, a mikor.a Kaszinó ez évi közgyűlésén a váci kultűrház létesítésének eszméjét felvetettem, mindfezekkel számot vetettem. És mert a kultúrház létesítéséhez szükséges mind eme kellékeket Vác város vezető társadalmában fellelhetőnek véltem s ,.az energiák irányítására, tervszerű vezetésére és fejlesztésére“ a Kaszinó vezetőségét alkalmasnak találtam, indítványomat a legnagyobb megfontoltsággal (ettem meg. S hogy feltevésem mennyire jogos volt a bekövetkezett események igazolták. A A Kaszinó közgyűlése nemcsak magáévá telte az indítványt, hanem e célra megszavazott 1000 koronás alaptőkével nyomban a tettek terére is lépett, a mivel a legkomolyabb elhatározásának adott kifejezést. A nagy cél érdekében tehát a . komoly munka megindult, a mi máris több a „felvetett eszme csépelésénél“ s egyúttal élénk bizonyítéka annak is, hogy nem puszta jelszavakról s nem pillanatnyi sikerekre pályázó hiú törekvésekről van itten szó, hanem egy maradandó, monumentális alkotás létrehozásáról, a miben a főérdem nem a kezdeményezőé, hanem mindazoké lesz, a kik erkölcsi és anyagi támogatásukkal az eszme megvalósítását előmozdítják. Az összeséget érdeklő közügy van itt tehát előtérben. Ezt kívánja szolgálni — a kaszinóban kimondott határozata alapján — Vác minden számottevő tényezője. A köz óhaj tehát itt cselekedni a köz javára. Ez pedig csak üdvös és magasztos cselekedet lehet, a mi feltétlenül meg fogja oldani a „lehetőség“ kérdését is. Egyébként a mai nagy idők embere, a ki cselekedeteivel hozzá is járult ez idők történetének a csőlátásához, nem ijed meg a nagyobbszabású kulturális tervek végrehajtásától sem, mert az emberi erőket meg nem haladó korlátok közölt lehetetlent nem ismer. Az energiák ^összetartásának a kérdésében is egy véleményen vagyunk. Ebbéli nézeteimet különben a Váci Hírlap 1907. június 28-ki számában „Tömörüljünk“ eim alatt bővebben kifejlettem. Ekkor is itt vetettem fel először egy Vácon létesítendő társadalmi közös ház eszméjét, a mi lényegileg megegyezik a kullúrházzal. 1917. aug. 8-án pedig ugyancsak e hírlap hasábjain egy rövid közleményben már az e célra legalkalmasabbnak kínálkozó helyre is rámutattam. Tudtommal tehát a nyilvánosság elölt én foglalkoztam először a társadalmi erők tömörítésének ’a kérdésével s e cél érdekében a kultűrház eszméjének a megvalósításával. A mit egyébként csak annak az igazolására hozok fel, hogy ez álláspontom nem új keletű. Indítványom megtételénél is ez a szempont volt irányadó. A kultűrház létesítésével a Kaszinó is az erők egységesítésére s nem pedig azok forgácsolására törekszik, a mi egyébként kifejezést nyer a Váci Hírlap 1918. február 10-ki számában e tárgyban megjelent cikkben is. A váci múzeum-egyesület kulturális működését senki kétségbe nem vonja. Annak fontosságát és szükségességét minden ' kultúr ember ejismeri s eredményes munkáját őszinte hazafias lelkesedéssel üdvözli, de hogy „. . . tervszerű, nem pillanatnyi sikerre pályázó, reklám nélküli, komoly kullúrmunka ez idő szerint csak a múzeum-egyesületben van“, ennek az állításnak a megítélése a nagy közönségre tartozik. Hogy a múzeum-egyesület Pauer Imre dr. miniszteri tanácsos, egyetemi tanár slb. kegyes adományából állandó otthonhoz jutott. ez Vác kulturális életében oly jelentős esemény, a mi által a kegyes jótevő nemcsak a. múzeum-egyesületet, hanem Vác városának egész társadalmát örök hálára kötelezte. Az a hajlék, a melyet ily módon a kultúra szolgálatába állított, időtlenidőkig fogja megőrizni nevét s figyelmeztető jel lesz a közügyek iránt tartozó kötelességekre, nemes cselekedete pedig követendő példaként fog állni mindenkor és mindenki előtt. És a mint Pauer Imre dr. e nemes áldozatkészségéből mindenki legnagyobb örömére megszületett a múzeum-egyesület háza, ép ilyszerű áldozatok sokaságából fog létrejönni a Kaszinó által (ervezelf ház is. S hogy aztán a kettő közül melyik lesz az „igazi kultűrház“, az már a kultúra szempontjából igazán mellékes. A fő az, hogy a még hajléktalan egyesületek is minél előbb állandó otthonhoz jussanak, a melyben, ha mindjárt palettával, ecsettel, zenével és tánccal is, de minél előbb szolgálják a kullúra szent ügyét. Egyébként is a cim kérdése valóban másodrangú dolog. Ez jut kifejezésre „Szemlélődnek a Váci Hírlap legutóbbi számában megjeleni cikkében is. S ha az eszme megvalósításának valóban útjában áll a mostani cim, azt a kitűzött cél érdekében meg kell változtatni. Ezt különben, ha az arra illetékes tényezők nem is tennék meg, meg fogja cselekedni’ maga a nagyközönség, Legalább is erre enged következtetni „Szemlélő“ cikke, a mely a közönség köréből felvetett ötletekkel siet segítségére az ügyet intéző tényezőknek s mint hatalmas reflektor jelzi az utat, a melyen haladva áljából elsöpörvén minden akadályt, azt el is fogja érni a köz javára és általános kívánságára. Záborszky Árpád. Apáti kinevezés. A király Schläger Árpád gödöllői esperes-piebánosnak a kobláni címzetes apátságot adománvozía. Az uj apát 1901. évben a püspöki aulában udvari káplán, majd később több éven át soroksári plébános. Március 15-ike. A szabadság szent napját, március idusát az idén is a szokott módon fogja megünnepelni Vác város hazafias közönsége. A város tanácsa a honvéd szobornál való szónoklat megtartására Rassovszky Kálmán főgimnáziumi tanárt kérte fel, hazafias szavalat elmondására pedig dr. Csongor Gergely máv. fogalmazót. Az énekszámokat a Váci Dalegyesület adja, a Talpra magyart egyik főgimn. hallgató szavalja. Este a Kúria vendéglő nagytermében ünnepi vacsora lesz, a mit a váci függetlenségi és 48-as párt rendez. A vacsorára aláírási ivek vannak, de ha valakihez nem jut el az aláírási iv, úgy ezt aláírhatja a Kossuth-utcai párfkörlben is vasárnap délután.-A vacsorán nők is részívehetnek. Veszélyben a virágvasárnapi vásár Cselőte pusztán, mint múlt számunkban megírtuk, a szarvasmarhák között fellépett a száj- és körömfájás. Egy miniszteri rendelet szerint a fertőzött udvar, vagy tanya öt kilométeres körzetében országos állatvásár nem tartható. Most a város kérvénynyel fordult a földművelésügyi miniszter hez, hogy a húsvéti vásár megtartását engedélyezze. A keresztény magyar sajtó megalakítása céljából a kér.' sajtóközpont . t. váci bizottsága ma, vasárnap délután félöt órakor a Karolina-iskoia dísztermében népgyűlést tart, melynek programmja a következő: 1. Megnyitó ének, énekli a főgimn. énekkara. 2. Megnyitó beszéd, farija Podhorányi József prelátus-kanonok. 3. Mit akarunk ? ismertető beszéd, tartja Borsodi Gyula, központi kiküldött, városunk szülöttje. 4. Magyarnak lenni . . . irta Sajó Aladár, előadja dr. Csongor Gergely.. 5. Bezáró beszéd. 6. Szózat, énekli a főgimn. énekkar. Belépődíj nincs. Köszönet. A váci ág. h. evangélikus egyház részére Pélerffv Károlyné száz koronát, az iskola javára a Váci Takarékpénztár harminc koronát ajándékozott, miért ez úttal mond hálás köszönetét az egyház elnöksége. \
