Váci Hirlap, 1918 (32. évfolyam, 1-57. szám)

1918-11-24 / 49. szám

4 VÁCI HÍRLAP 0iaza! Űiazct!... 2 A mint az Isonzo-forrása hátunk mögött vo’í, az utón szemközt ezer és ezer olasz jött. Derűs képpel beszélgetünk: „Dove andiato?“ „Álla casa!“ „Bon viaggio“ és ragyog az arcuk — érezzük, hogy soha sem voltunk ellenségek. Pedig néhány nap előtt még a népfajok gyilkollak egymásti A községekben és utcasarkokon heve­nyészett plakát: Per Italia! Mutogatják az utal az olaszoknak, a magyarok ezreit pedig egyenesen veszedelembe viszik. Unterbreit rgy kis falu a Predil-háaó aljá­ban. Kegyetlenül fel van lobogózva néhány háza, a polgármester egész nap az utcán és minden kocsit megkérdez: nincs-e vaiami eladó? Legtöbbször tagadó választ kap, ő gúnyosan válaszol, hogy „majd leadjátok a Predilen önként, a mit most pénzért nem adtok ide!“ A kapaszkodón civilek kezdenek kisérni. Furcsának találjuk, de egy félóra múlva meg van a magyarázat: ezek lesik, hogy mit dobálunk el az utón. Tényleg, a ma­gasba hágó szerpentinen, a mi elképzelhető, minden hever. Szerszámok, autó alkatré­szek, nyergek, irományok, zsákok, szekré­nyek, búza zsákokban, egy csomó regény (Andor a tetején), vasaló szerszámok, tiszti konyha tányérjai, fűrészek, minden, a mit elképzelhetsz, olvasó. A mit a nehezen haladó kocsik itt eldobáltak, az százezre­ket ér! A nép sürögve szedi össze, mikor felpakoltak, már köszönés nélkül otthagytak. Kegyetlen megpróbáltatás volt ágyúkkal az 1310 méteres hágó. A négyes fogato­lásban teljesen kiállottak már a lovak, most a tisztek adják a jópéldát a legény-Értesítés. Tisztelettel értesítem a n. é. közön­séget, hogy elvállalok mindenféle cserépkályha felállítását, átraká­sát és javítását; valamint tűzhelyek kijavítását a legjutányosabb árak mellett. Becses pártfogást kérve mint kezdő teljes tisztelettel IVüschier Kálmán kályhásmester, Vác, Hattyú-utca 29. szám Értesítés. Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy mint katona hosszabb időre szabad­ságolva lettem s így minden néven neve­zendő szobafestő, mázoló és tapé­tázó munkákat elvállalok. Mint a múlt­ban, úgy most is Ízléses kivitelű munkát késziték. — ....... . GELLÉKY ÁRPÁD szobafestő, mázoló és tapétázó ¥ác, ííattyá-aatca 33. szám. Hirdetmény. Fót község határában 4 drb. vöröstarka jegytelen és egy drb. vörös jegylelen tehén fogatott el, melyeket igazolt tulajdonosa a mai naptól számított 8 nap alatt Fót köz­ség elöljáróságánál átveheti, Ha a tulaj­donos nem jelentkezik, úgy az állatok, mini gazdátlan jószágok folyó évi de­cember hó 4-én délelőtt 9 órakor Fót község házánál nyilvános árverésen eladatnak a legtöbbet ígérőknek. Fót, 1918 november 6. Elöljáróság. ségnek, hogy mentsük meg az ágyúinkat, j Dermesztő hideg felhők közt járunk, de az izzadtság gyötri tisztet, tüzért a nagy munkában. Mi visszük ágyúinkat, kidagad az ér a homlokon és oly rosszul esik hal­lani, hogy nem messze tőlünk az ezer méteres sziklafalon sir az ágyú érce: a csehek görgetik le lövegeiket . .. Térképen hiába keresnők, egy csomó erődítményen haladunk át és Tarvis előtt állunk. Bemenjünk, ne menjünk — tana­kodik az egész társaság, mert hírül hoz­zák, hogy ott olaszok és angolok vannak már. És megható, hogy senki sem önma­gával törődik, mindenki az ágyúkat saj­nálja, ha elvennék . .. Végül is az a hatá­rozat, hogy megpróbáljuk átvágni ma­gunkat ! A gyönyörű kis városban páratlanul élénk élet. A budapesti 32-esek vannak benne, Pontebba felől néhány órája érkez­tek. Keresem a váci fiúkat köztük, Ígérik, hogy hozzám küldik, de a nagy zűrzavar­ban nem akadunk egymásra. A vasúti ál­lomáson lövöldözés, a kik már vaggonok­­ban ülnek, senkit felszállni nem engednek. Húsz halolt katona fekszik a síneken. No itt nem találunk barátságos fogadtatásra. A városi tanács teheneket oszt boldog, boldogtalannak — ingyen. Néhány óra előtt szedték el az átvonuló csapatoktól. Lovat is kaphal irás és pénz nélkül minden jugoszláv. Borzasztó, hogy megraboíják a magyar csapatokat s mert nincs fegyelem — mindent vihetnek! Egy elektrotechnikai század trombitást szerzett és minden öt percben a JefuvásM trombitálja, ezer és ezer torok a monarkia minden nyelvén éljenez hozzá. A tisztek röstelkedve pana­szolják nekünk, hogy körülbelül öt millió korona értékű elektrotechnikai anyagot hagytak a fronton, de a rumot el kellett hozni, most a legénység kezeioe kerítette. A barakok égnek, a Fassungstellén, a hol tegnap lelőtték az összes liszteket, egy tábornok könyörög a fegyelmezett honvéd­­tüzéreknek, hogy lisztet, zabot vigyünk, mert mindent rájuk gyújtanak . . . Tovább ebből a bábeli zavarból! A vasúti sínek mellett halad kis karavánunk. A 29-es honvédek csatlakoznak hozzánk, panaszol­ják, hogy minden faluban ki akarják fosz­tani. Az aradi 33-ok is mellettünk vannak, hátha az ágyú megvédi őket. Minden falu követel tőlünk: lovat, puskát, mindegyik biztosil, hogy ha nem adjuk, Klagenfurt elveszi. Megállapítjuk: kisközség kis rabló, nagyközség nagy rabló, egyben közösek, mind a magyar csapatokon akar gazda­godni. Klagenfurt előtt két pőrére vetkőzteteít alak fut felénk: gyorsan irányt változtatni, a Drávasarkon most kiáltották ki Jugo­szláviát, ha kezeik közé kerülünk, úgy járunk, mint ők: íevetkőzteínek mámoruk­ban. Bemutatkoznak, a kegyetlen helyzet­ben sem lehet a mosoly! elfojtani: két alezredesi rangban levő lengerésztiszt, egyedüli öltönyük egy hosszú ing . . . — Nem tudunk olyan gyorsan haladni, hogy köztársaságok ne alakuljanak előt­tünk! kiált fel elkeseredetten a jó magyar Andretti kapitány, hát csak gyerünk az új, ismeretlen veszedelem felé : Klagenfurtnak. % (Folytatása szerdai számunkban.) Bercsényi Dezső. Ä közönség nem vásárol. Érdekes tünefe a megindult békemozga­lomnak, hogy a közönség a bevásárlásban tartózkodó lett. A kereskedők körében ál­talános a panasz, hogy az üzleti élet pang és az áru a kereskedő nyakán marad. Az üzlettulajdonosok azt hitték, hogy a bank­jegyeső tovább tart és hogy a konjunktúra az idén bearanyoz mindent. Felhalmozták tehát a sok árut, de a közönség nem áll kötélnek — „Várunk“, — mondják és csakugyan várnak. Szórványosan már lát­szik is ennek hatása. Némely kirakatban olcsóbbak lettek az árak, kezd elöbujni a tea, a rejtett szövet és sok más egyéb, de a vásárlók éppen olyan hidegek, mint az árfelhajtás idején a kereskedők voltak, — nem vesznek. Mindenki elhordja viseltes ruháját, fehérneműjét abban a jó remény­ben, hogy néhány hónap múlva lesz már jobb és olcsóbb. Sok jogtalan haszon kezd lemorzsolódni, de azért senkinek nem fáj a szive. Szűnik a spaityolbetegség Vácon. Az elmúlt héten, bár még sokan feksze­nek spanyoíbeiegségben, csupán egyetlen halálos kimenetelű megbetegedést jelen­teitek az anyakönyvi hivatalnak. Erhetifs Imre vasuíi portás húnyt el spanyolbeteg­ségben. A zordra fordult időjárás talán megsemmisíti a veszedelmes baj bacillu­­sail is. Mi történt Pencen ? Szerdán este a város kocsijai megtelve nemzetőrökkel, élén egy aulóval iparkod­tak Penc felé Azl telefonálták be ugyanis Vácnq, hogy Pencen a nép fellázadt és fosztogat. A hír valótlan volt, a nemzet­őrölt nem is jutottak el a nógrádmegyei községig, mert még az útról visszafordul­tak. Úgy Pencen, mint az összes Vác kö­rül levő községekben nyugalom van. Karácsonyfadisz-arany már most kapható csomagonkint 1 K-ért Vácon, Damjanich-tér 2. szám alatt BICSIK EDÉNÉL Értesítés. Van szerencsém a nagyérdemű közön­ség becses tudomására hozni, hogy elektrotechnikai vállalatomat ismét megkezdem s elvállalok viillamos­­viiágátás, motorok, erőátvitel, vala­mint villamos csengők és házi tele­fonok szerelését és javítását a legszoli­dabb árban. A n. é. közönség szives pártfogását kéri Gyulai József Vác, Árpád-utca 41. szám.-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------— flaschinenschreibarbeto als Hoimanhoit werden von intelligenter ntillllal UCIl Deutschen auch nach Diktál mit gediegener kaufmännischer Vorbil­dung und Praxis entgegengenommen. Gefl. Anträge erbeten unter „G. K.“ 18. an die Administration des Blattes. KéssiUtte a Pnatvidéhi Nyomda Vácon 181095.

Next

/
Thumbnails
Contents