Váci Hirlap, 1918 (32. évfolyam, 1-57. szám)

1918-11-17 / 47. szám

VÁCI HÍRLAP 3 » l A csehek Vácon. Két ízben fordultak meg a esetiek Vácon. A háború elején, a mikor a harctérre menő cseheket lelkes éljen riadalommal, no meg jófajta váci cipóval s más egyéb gyomor­nak kedves holmikkal fogadta őket az állo­máson tartózkodó, várakozó közönség. Másodszor a múlt vasárnap este, a mikor elkeseredés, gyűlölet és golyó fogadta őket. A két esel között négy és fél év, tele a csehek árulásával, az árulás okozta irtó veszteségek tudatával s azzal az elvadult szemtelenséggel, mellyel hazánk észak­­nyugati és északi részét követelik a magu­kénak. Azért még sem volt veszedelmes a han­gulat a esetiekre, de pöffeszkedő maga­tartásuk veszélyessé tette. A nemzetőrök át kívánták kutatni a csehek vonatát. Ehhez reciprocitás indokából is joguk volt. Egy cseh százados forgópisztollyal lőtt s erre sortüzet adott a nemzetőrség. Három halott, több sebesült a csehek részéről. Szomorú a megtörténi eseményben a három halott, a sebesültek, különösen, mert nők is voltak közöltük, de menteni tudjuk, mert a fegy­ver használatára a cseh százados lövése adott okot. Szomorú az eseményben továbbá az, hogy a munkások karhatalmi századának szervezetlensége árulódott el. Minden ve­zénylés nélkül sortüzet csak ijedt emberek adnak, ijedt ember kezébe tehát fegyver nem való. Legszomorúbb azoni.an az eseményben az, hogy a lövöldözés következtében tá­madt zűrzavart nem csak a zavarosban halászó hiénák használták fel lopásra es fosztogatásra, hanem intelligens emberek is. E három szomorú tény mellett csak egy­szerűen nem mehetünk el. Az a hétszáz cseh, a ki sortüzet kapott, e kerüljön fegyverrel vissza az országba, mert a három halottért és a sebesültekért még sok ártatlan vér fog kiömleni. A munkás karhatalmi század okuljon a történteken s a vezetőség oda hasson, hogy mig százada teljesen kiképezve s tegyelmezve nem lesz, őrségeit kevésbbé exponált helyre állítsa ki. (Úgy tudjuk, hogy Haraszti Ernő ez esetből kifolyólag már levonta a konzekvenciát és a munká­sok karhatalmi századában viselt tisztéről lemondott.) Az intelligens fosztogatókra nem paza­rolunk szót. Ezek neveit, a vizsgálat befe­jezése után egyszerűen le fogjuk közleni örök szégyenül. Ezres bankó a Naszály tetején. Kalandos ügy kerüli a héten a váci rend­őrkapitányság elé. Pajor Sándor egy kazet­tában őrizte ezer korona megtakarított pénzét, mely alatt több arany gyűrű is von. A múlt napokban ez a kazetta eltűnt, de hosszas kutatás után a szemétdombon megtalálták az ezer korona nélkül, ellen­ben alján ott voltak az arany gyűrűk. A rendőrség nyomozni kezdett és a tolvajt csakhamar Hariznicsek Lajos 15 éves fiú személyében meg is találta, a ki korát meghazudtoló nyugalommal keverte bele a folvajlásba a kiket ismert. Nem kímélte saját édes apját, közeli ismerőseit és nagy munkát adott Sáfár rendőrkapitánynak míg kibogozta, hogy a meggyanúsítottak egyike som bűnös, ellenben a minden zsírral megkent tolvajt kell továbbra is vallatni, így aztán a keresztkérdések súlya alatt bevallotta, hogy ö a tettes és mert a pénzt félt a városban forgalomba hozni, kivitte a Naszály tetejére s ott egy Grünhut-vágás­­ban elrejtette. A rendőrök tegnap mentek ki a Naszályra és a pénzt meg is találták egy farakás alján. Szünöbsn a spanyol járvány. A városi járványbizottság f. hó 12-én délután tartott ülésében dr. Hörl Péter vá­rosi főorvos ismertette a spanyol járvány járvány jelenlegi terjedelmét s miután a járvány csökkenőben van, mert úgy a meg­betegedések, mint a halálozások ritkulnak. Ez alapon a járványbizottság véleményezi az iskolák, mozik és tánciskola megnyitá­sát, a járvány tovaterjedésére tett egyéb intézkedései azonban érvényben maradnak. E vélemény alapján a polgármester meg­­; engedte, hogy az összes iskolákban az elő­adások 18-án hétfőn megkezdhetők. Ugyan­csak megkezdhetők 17-étől kezdódöleg a mozi és tánciskolái előadások is azon I korlátozással, hogy az előadosok csak este i 9 óráig tarthatók. A nemzeti tanács ezen rendelkezéseket tudomásul vette. A spanyol I járványnak az elmúlt héten a következők estek áldozatul: özv. Horváth Istvánná 62 éves, Vaftanaila Harison 24 éves, Wendling Péter 30 éves, Stamber Ferenc 14 éves. A gazdák és földművelők szakszervezetének megalakulása. Az a tűz, melyet a mull vasárnapi gaz­­! dagyülésen gyújtott Sáfár Béla lelkes szó­noklata az egybegyűlt földművesek szemé­ben, nem aludt ki. Ugyanis nem állottak meg a földmivesek tanácsának megalakí­tásánál, hanem csütörtökön tartott gyűlé­sükben kimondották, hogy megalakítják a qazdák és töldművesek szakszervezetét. Rögtön hozzá is láttak a szervezéshez, a mennyiben 30 kerületre osztották a várost s minden kerület élére egy lelkes férfiú állott, ki az ott lakó földműveseket s azok nejeit és leánygyermekeiket is személyesen szólítják fel a szervezetbe vaió belépésre. A siker biztos s alakuló ülésüket a jövő l vasárnap tartják meg a városházán. Ivánka föszolgabivó jegyzőihez. A váci járásban, mint mindenütt az or­szágban, több helyen megtámadta a nép a jegyzőket és nemcsak őket, de a nagyobb 1 földbirtokosokat is menekülésre kénysze­­! rilette. Ivánka Pál főszolgabíró a múlt hé­ten rendeletet bocsátott ki, a melyben az ö önzetlen, konciliáns modorában taná­csokkal látja el alantasait. Ebben a kör­­| iratban a következőket mondja: „A köz­­igazgatás végrehajtó szervei a béke idő­ben is sok ellenszenyvel találkoztak hiva­talos kötelességük teljesítése közben. A háborús közigazgatással járó mindenféle zaklatások miatt a nép a jegyzőket okolja; a katonákat feiebovalóik is izgatták a jegy­zők ellen: a harctérről hazajövő katonák azt hiszik, hogy minden bajnak, kellemet­lenségnek és nélkülözéseknek, a mikről hozzátartozóik panaszkodtak, a községi jegyzők és főszolgabirák az okai. A hol még nem alakult meg a megbízható em­berekből polgárőrség vagy .nemzetőrség, ott a jegyzők védtelenül teljesen magukra vannak hagyatva, mert a leszállított lét számú, többnyire népfelkelőkből álló csend­őrség tehetetlen; a papok és tanítók sza­vára nem hallgatnak, mert a rekvirálásba való részvétel azokat is népszerűtlenné tette." A főszolgabtró azt ajánlja, hogy minden község alakítsa meg a polgárőr­séget s ha van a faluban ember, a kire hallgatnak, beszéljen a néppel, világosítsa fel. Egyébként Ivánka főszolgabíró felhí­vást intézett járása népéhez a rend és a békesség érdekében. Vada« dr. merénylője. A város orvosát, Vadas József doktort egy Laci nevű katona kereste fel és kér­dőre vonta, hogy miért nem fizették ki családjának járó segélyt. Az orvos meg akarta magyarázni, hogy ez nem tőle függ, a katona azonban türelmetlen volt, bajo­­neflet rántott, rárohant a jóindulatú or­vosra és megsebezte. Szerencsére a seb nem veszélyes. A merénylő katonát őri­zetbe vették. Vác utcái és terei. Irta: DR. TRAGOR IGNÁC. Báthory-utca. Mostani nevét Vác egyik legnagyobb püspökétől, Báthory Miklóstól vette. Az 1888. évi bizottság Csávolszky kanonok indítványára ajánlotta, hogy ezt a Nagy­templom mögött vivő utcát ennek a nagy püspöknek nevével diszitsék. A név és származásának eredetisége miatt meg kel" lett volna hagyni a Paradicsom-utca neve, és Báthory püspök emlékére másik utcát elnevezni. De még helyesebben járt volna el a kiküldött bizottság akkor, ha azt aján­lotta volna, hogy ezt az utcát nevezzék el Petőfi-utcának, mert a legnagyobb magyar lírikus szülei ebben az utcában laktak a 11. számú házban. Itt él és ebben az ut­cában (5. sz. a.) háztulajdonos Farkasfalvi (Findura) Imre törlénetiró, ebben született Sajó Aladár iró (14. sz. a.)</es Domaniczky István ezredes, katonai szakin^ és dr. Steiner Lajos akadémikus, egyetemi tanár (u. o.), itt töltötték gyermekéveiket Beöthy László (Attila-u. 2. számmal jelölve) és Zsoldos László irók (2. sz.), valamint Vár­földi (Fortuner) Elek színművész (3. sz.), itt volt háztulajdonos és itt halt meg az f őtt emlékű dr. Steiner Márton orvos sz.)^ebben az utcában halt meg Bory Miklósné Hellenbach Karolina grófnő, utolsó szabadságharcunknak egyik regé­nyes alakja (1. Tragor^Vác tört. 1848-49- ben, 319—322.) a 2. számú házban és Rá­­kosy Jánosék, Rákosy Jenő,Viktor és Szidi szülei az Atfila-utca 2. számmal jelölt sarki házban, az 1. sz. házban élte boldog csa­ládi életét Szepesy László váci tanár, a jónevű kát. költő, végül a 7. számmal je­lölt, akkor Battha Józsefné sz. Almássy Zsófia grófnőVházlban volt elszállásolva 1849. jáíius 15: és"*TóJ-án gróf Leiningen/ Westerburg Károly tábornok, az aradi vér­tanú. (Folytatjuk.) Köszönetnyilvánítás. Mindazon barátainknak és ismerő­seinknek, kik bennünket drága Péte­rünk elvesztése alkalmából felkeres­tek és vigasztaló soraikkal bánatun­kat enyhíteni iparkodtak, úgyszintén azoknak is, kik a beszentelésen meg­jelenésükkel gyászunkban osztozkod­tak, legjobb köszönetunkel fejezzük ki. Vác, 1918 november 15. Wendling József és neje Lobi Ármin és neje Lobi Gréti. Hírlap szerdai számát is! £

Next

/
Thumbnails
Contents