Váci Hirlap, 1918 (32. évfolyam, 1-57. szám)
1918-10-27 / 44. szám
2 VÁCI HÍRLAP munkálatokkal bajlódni akkor, amikor már építeni is lehetne. Sóvárgó szívvel várjuk már az előkészítő munkaiatok megindítását is s még inkább azt az időt, amikor ez a kulturház tető alá kerül. Mert az nem csak hogy meg fogja szüntetni ezeket a lehetetlen íKapótokat, hanem feltétlenül fel fogja pezsditeni kulturális életünk vérkeringését is. Akkor aztán nem egy ember üzleti érdekeitől, hanem a közérdektől fog függni többek között a színészek kimaradásának s a kulturális előadások megtartásának lehetősége is. Fogjon hát mielőbb e téren is munkához a Városfejlesztő Részvénytársaságnak minden garanciát oiztositó érdemes vezetősége! A siker biztos. A város közönsége mögötte lesz mind egy szálig anyagi és erkölcsi támogatásával. Azok az érdemes férfiak pedig, akik azt megcsinálják, arany betűkkel Írják be nevüket Vá" város történetébe. Halálozások. Borosjenói ifj Muslay Sándor a m. kir. pécsi 8. honvédhuszárezred hadnagya, ; aranysarkantyús vitéz, az arany és a II. osztályú ezüst vitézségi érem lulajdanosa, 23 éves korában f. hó 20-án Budapesten meghall. Temetése október 23-én volt Rádon. A gyászszertartást Podhorányi József prelátus-kanonok végezte. Az elhunytban Muslay Gyula orsz. képviselő fiát gyászolja. — Gottschall Gyula máv. hivatalnok október 18-án Vágbesztercén meghalt. Az elhunytat Nográdverőcére hozták, ahol e hó 22vén helyezték örök nyugalomra. — Pátzay Ferenc kereskedő, aki a Meiszner cégnél tar ulóskodott s volt alkalmazásban, 18 éves korában Budapesten október 17-én meghalt. — Özv. dr. Pauer Béláné, szül. Pauer Ida f. hó 54-én hosszas szenvedés után életének 69-ik évében elhunyt. E hó 26-án délután helyezték örök nyugalomra általános részvét mellett a középvárosi temetőben lévő családi sírboltba. — Beck Berta életének 35-ik és Beck Rózsi 25 éves korában spanvol járvány kövelkeztében elhunytak. Az idősebb leányt október 20-én, a fiatalabbat október 25-én temették nagy részvét mellett. Ny. b.! A muzeum-egyesület Uránia előadása. L/November 5-én délután félhatkor lesz a muzeum-egyesület megnyitó urániai előadása az Állandó Mozgószinházban. Színre kerül Pékár Gyulának nagyhatású látványos darabja: „A tánc“. 27 mozgófényképben Magyarország elsőrangú művészei és művésznői mutatják be a tánc fejlődését. A mű történeti zenéjét Kern Aurél dolgozta fel. A darabot Szép József tanár olvassa fel. A zeneszámokat pedig Bertalan István és Wolkober János tanárok fogják előadni. Jegyek Demjén Lajoskönyvkereskedésében előre válthatók. Egy jegy ára 2 korona, tanulóknak 1 korona. Az uj rendőrkapitány hivatalban. Sáfár Elemér az uj rendőrkapitány véglegesen Vácra költözött s most végzi bemutatkozó látogatásait. Hivatalát f. évi november hó 1-én veszi át. A Váci Újság új szerkesztője. Laptársunk szerkesztését, a megboldogult Kökény László örökét, a Váci Újság szerkesztő-bizottságának határozata alapján Petrásovits József, a váci szervezett munkások titkára, vette át. Hangverseny a váci rokkantiskola rokkantjai javára. A váci rokkantiskola vezetősége és nemeslelkü pártfogói november hó folyamán hangversenyt rendeznek városunkban, hogy annak jövedelméből kellemessé tehessék a rokkantak karácsonyát. Az est közreműködői Pogány György és felesége, Andrejka Margit opera énekesek, valamint a közönségünk előd is igen jel ismert Dintzl Oszkár országos hírű zongoraművész lesznek Az est érdekessége lesz még a 4 éves Pogány Pintyőke magánjelenete, aki úgy énekével, mint táncával valóságos kis primadonna benyomását kelti. Kérelem. Forrón szeretett barátom, Kökény László hirtelen halála nem engedte meg, hogy uj verseskönyvét, a Sirokkói, nyomtatásban lássa. A könyv rövidesen elkészül és jövedelmét az országos hírű költő síremlékére fordítjuk. Felkérem azokat, akik a könyvre annak idején előjegyeztek, tudassák címüket szóval, vagy írásban velem, mert a kibocsájtott gyűjtői vek elvesztek. Matheika János, Petróczy-utca 1. szám. Helyreigazítás. A váci újság legutóbbi számában egyik cikkében azt irta a függetlenségi pártról, hogy a szervezett munkásokat eddigi helyiségéből kiszoritolta. A legilletékesebb helyről szerzett információnk szerint ez a hir ilyen formában nem fedi a valót. A Korona vendéglő bérlője ugyanis arra való tekintettel, hogy a szervezett munkásság ott birt helyiségét uj otthonnal szándékozott felcserélni, a helyiséget a függetlenségi pártnak ajánlotta fel s a párt rendezett is ott egy pártvacsorát, de magát a helyiséget a pártkör céljára eddig még igénybe nem vette. Vacsorát rendezni pedig a Koronán — bárkinek sérelme nélkül — joga volt a függetlenségi pártnak. Az uj cipőárak. A mái háborús árdrágító időben közérdekű minden, ami a közönség megzsarolását megakadályozni van hivatva. Ilyen az uj cipőrendelet, melyből az uj cipőárakat nem közöljük, mert az megvan a megvenni szándékolt cipő talpán. Ellenben a cipőjavitás árai csak ügy ellenőrizhetők, ha azt mindenki ismeri, miért is közöljük. Cipójavitási munkák legmagasabb árai, a hozzávaló összes anyagok árának betudásával: Férfi vagy női cipő fejelés vagy talpalással együtt, szeges 42 K, varrott 52 K. Fiú vagy leány cipő fejelés talpalással együtt, szeges 32 K, varrott 40 K. Gyermekcipő (30-as számnál kisebb) fejelés talpalással együtt 26 K. Férfi vagy női talpalás szeges 12'80 K, varrott 18 K. Férfi vagy női cipő sarokjavilás 480 K. Fiú vagy leány cipő talpalás 30—35 számig 960 K, sarokjavitás 30—35 számig 4 K. Gyermekcipő talpalás (30-as számnál kisebb) 8 K, sarkalás 2‘90 K. Talp foltozás 3 K. Férfi vagy női cipő orrborifás (kaplizás) 1050 K. Fiú vagy leány cipő orrboritás (30—35 számig) 9 K. Gyermekcipő orrboritás (30-as számon alul) 7 K. Uj talpbélés legfeljebb 2 K. Uj ráma legfeljebb 1 K. Uj kéregbélés bevonás legfeljebb 1 korona. Elveszett a vásártéren a vasúti állomásig egy fehér zománcozott hadi érdemkereszt. A megtalálót az érdemkereszl átadása ellenében 20 korona jutalomban részesíti Täuber Ferenc városi tanácsos. Vác utcái és terei. Irta: DR. TRAGOR IGNÁC. Attila-utca a Báthori-utcáf a Pauer Imre-utcával ivalakban összekötő utca. Az 1888 évi bizottság javaslatára a hatóság adta ezt a nevet a világhóditó hun király emlékére. (Uralkodott 433-tól 453-ig.) Előbb Temető-utcának hívták és pedig azért, mert itt temető volt. Ez a temető a város falain kívül esett és a belső városrész temetője lehetett. (L. Tragor, Vác vára és képei 177.) Ez az utca csak a XVIII. század végén keletkezett, mert gróf Migazzi Kristóf biborospüspök csak 1768-ban engedte a város terjeszkedése érdekéből a polgárság kérelmére az épülő uj székesegyház irányában fekvő régi temető helyét háztelkeknek felosztani (1768 évi április hó 22-iki tanácsülés). Árok-köz a Splényi-ulcával szemben a Kisváci-főűtról a Dunára vivő köz. Nevét a közepén haladó ároktól vette. Ezt a nép ajkán fakadt elnevezést az 1888. évi bizottság is meghagyta. Legutóbb az egyik háztulajdonos a hatóság beleegyezése nélkül elzárta. Árok-sor Kisvácon a Buki-sorlól a Cigányváros irányában a Duna felé vivő utca. w Árpád-utca Kisvácnak a fö-uiat követóleg legjelentősebb és leghosszabb utcája. A Rákóczitérról a felső vámig terjed. Régebben két neve voit. Az utcai jellegű részét Kecskésutcának hívták, a Vöröskereszt—krakói utcán felül eső sort pedig Drobnyi-sornak. (Az 1815. és 1823. évi népösszeirásoknál Ketskés Utsza és Drobnyi Sora néven szerepel.) Később Dézsmaház-utcának hívták, mert közelében, a Rákóczi-tér közepén állott a püspöki dézsmaház. Mostani nevét honfoglaló Árpád fejedelmünk (889 — 907) tiszteletére kapta 1888-ban. Barát-köz a Géza király-térről a Ferenc-rendiek temploma mellett a Dunához vivő sikátor. 1888-ban nevezték el így. A XVIII. században Halász-utcának hívták, a XIX. elején pedig Köz-utcának. (L. az 1884. évi kát. térképen.) Báthori-utca a Nagytemplom mögött a Székesegyháztérről a Vásár-térre vivő szép egyenes utca. A XVIiI. század elején Kert-utcának hívták a Pauer Imre-utcával együtt, de ezek területén nem állott egyetlen ház sem, csupán a mai Székesegyház-téren. A Báthory- és Pauer Imre-utcák által határolt derékszögű területen mindenütt kertek voltak. (L. Althann térkép.) Ezen tűi pedig a sirkert, a belsőváros temetője terült el az akkor tudvalévőén Temető-utcának nevezett Attila-utca helyén. Mikor a temetést vezető pap a mostani Báthory-utcából befordult a Temető-utcába, akkor a kántor rázendítette: In Paradisum Deducant te angeli Et cum Lazaro Quondam paupere Vitám habeas Sempiternam ... Ez okból az utcát Paradicsom-utcának kezdték hívni és így váltotta föl a Kertutca nevét a Paradicsom-utca, mely elnevezés másfél évszázadon át meg is maradt.
