Váci Hirlap, 1918 (32. évfolyam, 1-57. szám)

1918-10-13 / 42. szám

ttarmincKetteaiti evioiyam VÁCI HÍRLAP PolitiKai lap, megjeleniK szerdán és vasárnap. Előfizv.iési árak; helyben egy évre 16 K, félévre 8 K, negyedévre 4 K. Vidéken: egy évre 18 K, félévre 9 K. Egyes szám ára 30 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Qróf Csáky Károly-út 4. sz, (Iparudvar.) Nyilttér sora két korona. Telefon-szám 17. Csak előre. A vármegye állandó választmánya pén­teken tarlóit gyűlésében dr. Preszly Elemér országgyűlési képviselőnk indítványára a következő indítványt fogadta el: Pestvármegye törvényhatósági bizotí&ága elhatározza, hogy a magyar állam területi integritását biztositó mielőbbi békekötés és personális unió megvalósítása érde­kében felirattal fordul az országgyűléshez. Feliratban kéri az országgyűléstől azt is, hogy teljes súlyával hasson oda, hogy a meginduló béketárgyalásokon Magyar­­országot Ausztriától függetlenül önálló jog­körrel félruházolt külön magyar megbízot­tak képviseljék. Követeli a vármegye közönsége a mi­előbbi békét azért, meri Magyarországot a hosszú háború alatt egy percig sem irányitotlák Jióditó szándékok, hanem ki­zárólag önvédelemből ragadott fegyvert. Nem akarja nemzeti létét a szeszélyes hadiszerencse forgandóságára bízni, amig a megértésen alapuló békétől ezer éves államiságának elismerését várja. Államiságának elismerése és területi in­tegritásának fentartása nélkül pedig itt a a kárpátok övezte földrajzilag is egységes területen béke sohasem lesz. Köveleli a vármegye közönsége a per­szonális uniót, mert Ausztriának és egyes tartományainak visszonyai annyira meg­változtak, hogy e lényeges vállózásoknál fogva az 1867-évi XII. tcikkben lefektetett alapelvek immár nem alkalmasak arra, hogy egyrészről Magyarországnak, más­részről Ausztriának egymáshoz való vi­szonyát szabályozzák. Sőt ama kísérletek, amelyek bizonyos osztrák körök részéről Magyarország területi épsége ellen irányul­nak és hivatalos részről sem megtorlás­ban, de még kellő visszautasításban sem részesülnek, az 1867. évi XII. tcikk által alkotott közjogi alapot lényegében meg­támadják. De követeli a vármegye a perszonális uniót azért is, mert bár a négyéves háború minden tapasztalata az Ausztriával való közösség végzetes hibáit igazolta be úgy a honvédelem, mint a nemzet gazdasági élete, valamint külügyi képviselete szem­pontjából mégis bibliai hűséggel állott a magyar nemzet a törvényes alapon, viselte a közös védelem és dualizmus minden terhét. Amikor azonban azt látjuk, hogy Ausztria államférfiak még a felelős állásban levők is szemünk előtt tagadják meg az egysé­ges alkotmányos osztrák állam feltételén nyugvó dualisztikus államszövetséget, ami­kor Ausztria nemzetségei az osztrák állam foederalizilására törekszenek, sőt egyes osztrák népek önálló államként akarnak Ausztriából kiválni, akkor ősi alkotmá­nyunk és nemzetünkben élő egészséges életösztön parancsszavára hallgatva a ma­gyar állam fennmaradását egyedül az Ausztriától való teljes különválással látjuk biztosítottnak, miért is követeljük, hogy az egyrészt Magyarország, másrészt Ausztria közölt fennálló kapcsolat és viszony úgy alakíttassák át, hogy Magyarország az ön­álló állami lét minden kellékével bírjon, külön magyar nemzeti hadserege, önálló gazdasági léte, önálló külügyi képviselete legyen úgy, hogy az egyrészről Magyar­­ország, másrészről Ausztria között fenn­álló kapcsolat kizárólag az uralkodó sze­mélyének azonosságára szorítkozzék. De követeli a vármegye közönsége azt is, hogy a meginduló békelárgyalásokon Magyarországot Ausztriától függetlenül ön­álló jogkörrel felruházott külön magyar megbízottak képviseljék, meri előre lát­ható, hogy a béke tárgyalások az eddig ily alkalommal szokásos nemzetközi érint­kezéstől, úgy alakilag, mint lényegükben teljesen eltérően fognak folyni, tekintettel az Egyesült Államok elnökének tizennégy pontjára és, mert nemzetünknek ezt a jogát számos régi törvénye biztosítja, amely ré­gibb törvények az 1867. évi tcikk rendel­kezései által sem töröltettek el. Kétség­telen, hogy a háború következtében tel­jesen megváltozóit nemzetközi viszonyok és a nemzetközi jog elvének megingása következtében Magyarország régi törvényei, a megváltozott viszonyok, a béketárgyaiá­­sok egészen eltérő módozatai és a cél­szerűség Magyarországra nézve mellőz­hetetlen követelménnyé teszik a béketár­­j gyalásoknál való külön képviseletet, annál is inkább, mert nem bízhatjuk a magyar állam védelmét osztrák államférfiakra ak­kor, amikor Ausztria népei meglorlatlanul és minden jogcím nélkül a magyar állam ezer éves testéből akarnak területeket el­ragadni és saját érdekeiket a magyar ér­dekek feláldozásával akarják biztosítani.“ Az állandó választmánygyűlésén az in­dítványt az ellenzék részéről dr. Preszly Elemér indokolta meg, a munkapárt részé­ről pedig Ráday Gedeon gróf volt főispán szólalt fei és az indítványt az állandó vá­lasztmány egyhangúlag magáévá tette. Tárgyalás alá a vármegye hétfői köz­gyűlésén kerül, hol azt ugyancsak Preszly Elemér dr. fogja indokolni. Miután pedig ez az indítvány többé nem pártkérdés, ha­nem annak megszavazása hazafias köte­lesség, hisszük, hogy annak tárgyalásánál jelen lesz városunk minden megyebizott­sági tagja. Kitüntetés. Roller Herman cs. és kir. főhadnagy a Piavenél vívott harcokban tanusitoti vitéz magatartásáért a vitézségi érem szalagján viselendő III-ad osztályú kalonai érdem­keresztet kapta. Városi Közgyűlés. Szép, verőfényes őszi nap. A városi kép­viselők gondolkozóba estek, ne menjenek-e inkább sétálni, mint az unalmasnak ígér­kező tárgysorozat lemorzsolását végig hall­gatni. De az utóbbi közgyűlések érdekesek voltak, hátha most is lesz valami!? És iett. A szabadságon levő főjegyző helyeit Kiss János aljegyző ült a jegyzői asztalhoz s első szereplése emlékezetes lesz neki, a minthogy erről a közgyűlésről sokáig fog­nak beszélni a váciak. Teljes és tökéletessé vált az egyetértés a városi képviselők között a kitöri vihar után s ünnepelné tett egy őszinte beszéd egy erre nem vágyó városi képviselőt. A szokott formaságok között nyílt meg a közgyűlés. Novák Antal és Rákóczi János a közdűlő­­utak rosszasága miatt interpellállak, a pol­gármester megnyugtatta őket. Jók lesznek az utak is, csak türelem. Az alsóváros elhunyt vezérét Schmidt Ferencet meleg szavakkal búcsúztallák el s helyére behivlák Gavaldik Bélái. Polgármesteri bejelentések. Bejelentette a polgármester a közgyűlés­nek, hogy a folyó évi június, augusztus és szeptember havi pénztárvizsgálaíok meg­történtek, amiről szóló iratok az alispán úrhoz felterjesztettek. Bejelentene továbbá, hogy a vármegyei törvényhatósági bizottság jóváhagyta Vác város hirdetési szabályren­deletét, a parcellázási szabályrendeleleí s a közmunkaerő kötelező megváltásáról szóló intézkedést. Megint nincs aikapitány. Dr. Rapcsányi lemondott állásáról, mert elijesztették. Uj választás egyelőre nem lesz, mert a rendőrség tervbe vett ál'arno­­sitása miatt nem lehet betölteni, talán lesz helyettes. (Dr. Göndör már fogott egyet, de nem akar jelentkezni.) A jövő évi országos vásárok és a szüret ideje. A jövö évi országos vásárok idejére vonatkozólag a képviselő testület úgy in-, tézkedett, hogy azok márc. 24 és 25-én június 30 és július 1-én, okt. 13 és 14-én, december 15 és 16-án tartassanak meg, a szüret megkszdésének idejét pedig októ­ber 1-ben állapította meg. Uj cím, semmi fizetés. Kalencsik Ferenc újonnan megválasztott közgyámot a községi biró teendőivel ru­házta fel a közgyűlés és ugyancsak ő lett Borbély Pista helyett a hadisegély vélemé­nyező bizottság előadója. Fiatal erő, segít a hadiözvegyeken is. Sáfár Elemér az uj rendőrkapitány. Amit lapunk már közhírré adott, azt hi­vatalosan is bejelentette a polgármester. A vármegye főispánja kinevezte rendőr­­kapitánynyá Sáfár Elemér marczali tb. fő­szolgabírót. S mert hire járt, hogy az uj

Next

/
Thumbnails
Contents