Váci Hirlap, 1918 (32. évfolyam, 1-57. szám)
1918-08-04 / 32. szám
ttarminchettediH évfolyam 32. sz&i Vác, 1918 augusztus 4. VÁCI HÍRLAP PolitiKai lap, megjeleniK szerdán és vasárnap. Előfizetési árak : helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 30 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: öercsényi Dezső. szerkesztoseg es kiaaonivatai: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora két korona. Telefon-szám 17. Az új választójogi törvény. Van tehát,új választójogi törvény, rövid öt éven belül a második. És ha ma visszagondolunk. azokra a tendenciákra, a melyek a politikai éle! homlokterébe sorozták a választójog kérdését, tele keserűséggel állapíthatjuk meg, hogy rúl játékot űztek a nemzettel. Külön mondatban leszögezzük azonban, hogy ill nem azokra gondolunk, a kik nemes hévvél egy olyan választójogot akartak a nemzetnek adni, a mely magyar is, meg demokratikus is, hanem azokra, kik az élőbb említett szempontú javaslatot elalkudták bársonyszékekért s megszavazták a szennyben született munkapárttal ezt a második „oihari választöijogol.“ 1913-ban Tisza csinált választójogi törvényt. de nem a nemzet, hanem a munkapárt. és a nemzetiségek számára. Ez a választójogi törvény, a mely egyfelől nem voll tekintettel azokra a magyarosító szempontokra, a melyek figyelmen kivüi hagyásával-a--magyar országgyűlés is hasonlatos arénává váíhaíik, mint az osztrák országgyűlés, másfelől pedig nem voll keltő tekintettel a kor azon eszmeáramlataival, a melyek a közönség szélesebb rétegeit kívánják alkotmányos jogokkal ellátni. E magyarellenes és antidemokrata jeUege melleit a (örvény pártváiasziójogi [örvény is volt. Szín függetlenségi kerületet az uj kerületbeosztásával három négy felé szakítva munktpárti kerületekbe osztóit. Szóval senkit, a ki magyar és demokrata volt, ki nem elégiíet! az 1913 as választójogi törvény. Állandó, sőt a háború kitörésével a rengeteg áldozatot hozó nemzet részéről mind ellenállhatatlanabb erejű lett az a hangulat, követelés, hogy új választójogi [örvény kell. A páríok között e háború tartamára kötött parlamenti fegyverszünet félmondaton és ismét a legszenvedelmesebb harcok bénították meg ez országgyűlés munkálkodását. Ily körülmények érlelték meg legfelsőbb helyen az elhatározást, hogy az izgatottságot állandóan lápláió kérdést nyugvópontra kei! végre is juttatni. Ezen az alapon lopott az Eszterházy-kormány megbb ást a választójogi törvényjavaslat elkészítésére. Ma már egy esztendőnek a távolsága válasz! el bennünket ettől áz eseménytől. Egy küzdelmekkel teljes, súlyos háborús esztendő, tele egy sereg szép reménynek a sárba jutásával. Azóta elkészüli a választójogi javaslat, meg is bukott az a kormány, a melyik vele jölí. Törvény is lett a javaslatból és mégis, ha feltesszük a kérdést, hogy nyugvópontra jütött-e a nemzetnek ez az életbevágó fontos ‘ kérdése, elintézteteft-e úgy, hogy minden magyar ember nyugodtan várja az e választójogi törvény alapján összeülő új országgyűlési, sajnos, csak nemmel felelhetünk. Nem, meri a már megszavazol! törvény és a javaslat annyira nem hasonlítanak egymáshoz, mint a teleszkóp a zsebkéshez. Azt az elvet, a mit Wekerle a megegyezéskor olyan tragikus hévvel hirdetett, hogy a javaslat lényegéhez nyúlni nem enged, a paktumozás, az elodázás, az elf éledés, az ellánlorodás a huzavona alatt a javaslatból törvényt csinálok cserbehagyták s hogy csak a hatalom birtokába maradhassanak, akcepfáltákjTisza István minden óhajtását. E helyen csak egy kél kirívóbb s a magyarság érdekeit a vesékig sértő jellemvonására hívjuk fel olvasóink figyelmét. Élénk emlékezetében van még minden érdeklődő embernek, a mit Tisza a bizottsági tárgyalások alkalmából rendezeti az irni olvasni tudás körül. Mennyire féltette a nemzet sorsát a „nemzetietlen“ javaslattól. És csodák csodája, mégis azt történt, hogy a’honmentő Tisza és lakájai voltak azok, a kik egyszerűen leszavazlak a magyarul irni-oivasni ludast. Az oszlrák hadügyminiszter az osztrák országgyűlésben beismeríe, hogy a magyarság a kvóta szerinti százaléknál sokkal magasabb százaiéi ban áidozoti véri a monarchia megmentésére. De hiszen nem ireíl sokat erről beszélni ellenségeink elismerésén keresztül tudjuk, a hol dicsőség, vitézség ragyogták be a njonarchia lobogóját, azt mindig a magyar katona szerezte meg. Es mégis mi történt? Tisza István és nemes tábora azoktól a vitéz magyaroktól vonla meg vétójával a szavazati jogot, kik vérük hullásával pecsé- 1 el lék meg honpolgári kötelességük íe.( - siíésél. Tisza István szerint abból, hogy valaki jó katonának, jo a harctéren elesni, megsebesülni,, kínlódni, gyötrődni, még nem következik az, hogy érett legyen a szavazóurnához bocsátásra. így nem kaplak a Károlykereszíesek szavazati jogot. Pedig velük csak a magyar szavazók száma gyarapodott volna. Magyarországon van 716769 törpe gaz^daság (1—5 holdig). E lörpe gazdaságok 1.106,708 hektárnyi területen gazdálkodnak. E törpebirtokok tulajdonosai mind a falu jóravaló, minden időben megbízható lakói. Tisza István ezeket sem tartolta érdemesnek a szavazati jogra, ezeket is kihagyta az alkotmány sáncaiból. A nagygazdaságok (100 holdon felül) az ország művelhető területiből 6,848,818 hektárnyi területet foglalnak el. Tudjuk, hogy e gazdaságok a két Alföldön és a Dunánűlon vannak, a hol a lakosság zöme magyar vagy német. E nagygazdaságok természetesen nagyszámú munkást foglalkoztatnak. Még pedig szemben a városok ipari munkásaival, kik mint tudjuk, nemzetközieknek vallják magukat, jóravaló fajához hű elemek. Az uj válaszlójpgi törvény mig az előbbinek nem adott szavazati, jogot, az utóbbinak minden idevonatkozó igényét teljesítette. Tessék most mindezekhez hozzáadni a majd elkészülő uj kerületi beosztási, előliünk áll az elkövetkezendő uj magyar országgyűlés képe. Nem kérünk belőle! A választójogi törvénynek ilyetén módon való kivégzésébe nem nyugszunk bele. A kérdési igy nyugvópontra jutni nem engedjük. Felvesszük újra a harcol. Fegyvereinket addig le nem tesszük, inig a nemzetnek olyan választójogi törvénye nem lesz, a mely minden jogos és magyar igényt ki nem elégít, a mely végei vet az eszemiszomos választásoknak. M. Halálozások. Fodor Imre, budapesti klinikái gondnok élete 39ik évében Budapesten meghalt. Hosszabb ideje betegeskedett, mégis halálhíre mély részvétet keltei! városszerte. Temetése tegnap délután volt a Rókuskápolnából. Özvegyén és három kisgyermekén kivüi kiterjedt rokonság gyászolja. Sulyok Imre máv. főellenőr élete 51-ik évében meghalt, hétfőn temetik az ev. temetőbe .deákvári villájából! Sulyok a vasuíinlézmény egyik legkiválóbb ismerője és tagja volt. A kereskedeimiigyi minisztérium | vasúti osztályában volt beosztva s tanára j voll a vasüti tanfolyamnak is, melyen kiváló érdemeket szerzett. Nagy elfoglaltsága ■ mellett még időt talált irodalmi munkálkodásra is, több szakkönyve jeleni meg, ezek közöli nem egyet pályadijjal tüntettek ki. Végtelenül csendes, szerény életének egyik legszebb ideje volt, midőn lelkesen vett részi a váci sportegyleí megalapításában s annak sokáig tevékeny tagja volt. Deákvár első lakói közé tartozott. Halála családján kívül rokonságát és tisztelőinek seregét borította gyászba. Katonai előléptetések. L r. Meiszner János, honvédhuszár tartalékos főhadnagyot és Török. Gyulai m. kir. honvéd tartalékos főhadnagyot a király tartalékos századosokká lépfeiíe elő. ü wács j,Er»2sébe£»fgőzfiir'cic»í£ iránt érdeklődők egy kisebb csoporija a mull hó 27-én a Kúria szálló kistermében hosszabb^éríekezletei tartott a tervezi épitészszel ékén. Az értekezleten behatóan megvitatták a vállalkozás főbb szemponijaií és meggyőződve a vállalat életképességéről és szükségességéről, azzal oszlottak sz-ét, hogy a helybeli hatóságok, hivatalok, iskolák és gyárak vezetőinek, a munkásságnak, gazdáknak és pénzintézeteknek bevonásával, a vállalatot minden részében megvilágító újabb értekezletet tartanak f. év augusztus hó 4-én délelőtt /all órakor ugyancsak a Kúria szálló [érmében. Erre érfekezletre ez utón ts meghívja az érdeklődőket az inlézőség.
