Váci Hirlap, 1918 (32. évfolyam, 1-57. szám)
1918-07-28 / 31. szám
MarmincKettedih ívíolyauj 31 sz&ru. Váct 1918. julius 28. VÁCI HÍRLAP PolitiKai lap, megjeleniK szerdán és vasarnap, Előfizetési árak: helyben egy evre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 30 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos. Dercsényi Dezső. .'■'zerkesztőség es kiadóhivatal: Gróf Csáky Karoly-út 4. sz. (iparudvar.) Nyilttér sora két korona. Telefon-szám 17. Felhívás csalángyűjtésre. A világháború nem várt Kitolódása következtében mindinkább érezhetővé válik a külföldről származó pamut elmaradása, amely a népruházat legáltalánosabban használt nyersanyaga. A pamutbehozatal különösen azóíá kezd elmaradni, mióta Amerika -- amely a pamutnak.főtermelöje — szintén ellenségeinkhez csatlakozott. A világháború első éveiben a ruházati szükségletek megszorításával érhettünk el megtakarításokat, a folyó évben és a következő években megtakarításra alig lehet számítani, a hosszú időn át fel nteni újjiíott ruha pedig kezd kopni rólunk. Szerencsére a háború kényszere aialt az emberi leleményességnek és találékonyságnak sikerült több fonóanyag pótszert felfedezni és régebben /ismert anyagok újból való használatba vételét tökéletesebb alakban megoldani. Az utóbbiak között a legtöbbet érő anyag • nálunk,vadon általánosan előjövő évelő csalán, amelynek rostja az ismeretek mai állása mellett már nem is fonóanyagpótszer, hanem a pamutot, ezt a belföldi termelés útján el nem érhető nélkülözhetetlen fonóanyagot alkalmas helyettesíteni, sőt némely tekintetben a pamutnál is hasznosabb anyagot ad. A csalánnak a fonóanyagok közé való besorozása nemcsak a* háború alatt bir jelentőséggel, hanem a jövőre nézve is nagy hatással lehet, különösen, ha sikerül a csalán rendszeres szántóföldi termelését megoldani, amire nézve a kísérletek megindultak. Hős katonáink ruházatának kielégítése nem várhat, a polgári lakosság ruházkodásának megkönnyítése is nagyon fontos érdek. Ezt a feladatot nagy mértékben szolgálya, ha most a vadon bőven előforduló csalánt szorgasan összegyűjtjük és a ruházkodás szolgálatához állítjuk. A vadon élő csalán összegyűjtése azonban nemcsak súlyos helyzetünkön képes számottevően lendíteni, nemcsak ellenfeleink rosszakaratú szándékát képes meghiúsítani és a fonóanyaghiány csökkentéséhez jelentősen hozzájárulni, hanem kellő jutalmat is nyújt a gyűjtéssel járó fáradságért., A csalángyűjtő vállalatok a légszáraz csalánkóróért levelestől vagy anélkül 100 kg-kint 35 (harmincöt) koronát fizetnek. Ugyanannyit fizetnek a külön beszolgáltatott légszáraz levelekért is. A helyi megbízottak a kisebb tételekben gyűjtött csalán összeszedéséért külön jutalékot kapnak. A gyűjtőnek azonban szabadságában áll a csalán levelét visszatartani, ami tápláló takarmány, melyet szalma közé keverve az állat szívesen fogyaszt. Ahol a csalán különösen magasra nő, érdemes a csalán egy részét magba menni engedve a magot is gyűjteni, amelyért 100 kg-kint 100 (Egyszász) koronát fizetnek a csalángyűjtóvállalatok. Felkéri ezért a kormány a t. gazdaközönséget, nagy- és kisbirtosokal és mindazokat, akik a mező- és erdőgazdaságban élnek, a gazdaközönségre befolyással bírnak, hogy az évelő csalánkóró gyűjtését felkarolni, azt minden módon támogatni szíveskedjenek. Akinek birtokán csalán található, szíveskedjék azt az alább közölt szabályoknak megfelelően összegyűjteni vagy összegyűjtetni, akinek erre ereje és érkezése nincsen, engedje meg a gyűjtést másoknak, akik erre vállalkoznak. A gyűjtött anyagot bármely mennyiségben átveszi a „Magyar Csalántermelő és Értékesítő r. t." Budapest, V., Akadémiautca 16. sz., és az „Állat és Takarmányforgalmi r. t." Budapest, V. Dorottya-utca 2. sz., amely levelezőlapon való értesítés alapján intézkedik a felajánlott csalánkóró, levél, mag stb. átvétele, elszállítása és árának kifizetése iránt. A kormány a hatóságoknak, testületek-'j nek dicséretére tudja be a csalángyűjtés érdekében történő minden intézkedést, miért is kéri és köszönettel veszi az e tárgyban történő intézkedések és esetleges tapasztalatok bejelentései, s egyúttal készséggel hajlandó az akadályok elhárítása érdekében is intézkedni. A nevezett vállalatok nemcsak a megállapított vételárt fizetik, hanem a gyűjtési kedv fellendítéséért mindenkinek, aki csalánkórót beszolgáttat, a minisztérium által külön megállapítandó mennyiségű szövedéket fognak kiutalni. Fel tehát a csalángyűtésre, nemcsak a vele járó haszonért, hanem hős, vitéz katonáinkért és a népruházkodás érdekeiért is. * A csalángyűjtés szabályai. 1. A csalánt virágzásban kell gyűjteni, tehát július-augusztus hónapban. 2. A csalánkóról nem szabad kitépni, hanem késsel, kacorral, sarlóval, vagy kaszával kell levágni. 3. A kezet a csalán csípése ellen a kéznek ruhába való becsavarása vagy öreg kesztyűvel lehet védeni. A csípés fájdalmát mészvízzel vagy hideg vízzel való nedvesítés által lehet enyhíteni. 4. A csalánt levágás után egy napig fonynyadni kell hagyni, azután a leveleket célszerűen lefosztani, ami akkor már könnyen megy és a levelek már nem csípnek. 5. A kórót és leveleket célszerű külön szárítani, mert azt egyűlt téve, egyiknek szárítása a másikat akadályozza. 6. A kórót napos időben e földön szétteregetve vagy kúpokba áhitva gyakori forgatás mellett kell szárítani. Nedves időben, fedett, szellős helyen á kórót egymásra keresztbe rakva kell szárítani. A friss kórót nem szabad felhalmozni, mert elromlik. A kórónak nem szabad nedvesnek lenni. 7. A leveleket lehelőleg szabadon szellős, napos helyen kell száritani. Megnedvesedéstö!, harmattól, esőtől, portói a leveleket óvni kell. 8. Magot csak jól magasra növő csalánkóróról gyűjtsünk. A megszedésnél a bugákat a benne levő maggal együtt le kell szedni, meg kell száritani és a magot a polyvából ki kell morzsolni. A polyvát az idegen anyagtól meg kell tisztítani. 9. A készletnek időről-időre utána kell nézni, hogy nem penészedik-e. A penészes kórót vagy leveleket el kell távolítani, mert az egész készletet képes elrontani. Csak teljesen száraz kórót és leveleket szabad átvenni. 10. A megszáradt kórót kévékbe kell összekötni, amelyhez azonban drótoí nem szabad használni. A száraz leveleket bálákba kell préselni vagy pedig zsákokba rakni. A bugát a maggal zsákocskákban keil eltenni. Harctéri kitüntetés. Krakker Béla m. kir. honvéd főhadnagyot, Krakker Kálmán dr. várni, gyei tb. főjegyző öccsét, a király eredményes harctéri szolgálatainak elismeréséül másodszor tüntette ki a harmadosztályú katonai érdemkéreszttel. A kitüntetett főhadnagynak ez már a hatodik harctéri kitüntetése. Katonai előléptetés. A király dr. Forgó Antal főhadnagyod városunk szülöttjét, századossá léptette elő. Dr. Tragor Ignác Karlsbadban. A váci takarékpénztár vezérigazgatója, lapunk közismert munkatársa néhány hétre Karlsbadba utazott üdülni. Kellemes pihenést kívánunk! A polgármester Gleichenbergben. Dr. Zádor János polgármester erős influenzája miatt napokig ágyban fakvő beteg volt, ma már azonban, — mit örömmel jelenthetünk — elhagyta betegágyát s Gleichenbergbe utazik gyógykezeltetése végett. Fürdőzése alatt a polgármesteri teendőket egyelőre dr. Göndör Sándor főjegyző végzi. Az uj alkapitjóny lemondott. Már szinte megszokottá vált e cim. Hosz~ szú vajúdás után a rendőrkapitány sürgetésére a képviselőtestület megszervezte a rendöralkapitányi állást s arra múlt év decemberében meg is választotta Krompaszky László dr. újpesti államrendőrségi fogalmazót, kinek lemondása után dr. Rapcsányi István kecskeméti rendőrfogalmazó nyerte el ezt az állást. Kecskemét város polgármesterétől a városházára érkezett távirat szerint Rapcsányi is lemondott erről az állásáról, minek okát eddig még ftem tudjuk.
