Váci Hirlap, 1918 (32. évfolyam, 1-57. szám)

1918-07-21 / 30. szám

VÁCI HÍRLAP 3 Vári Gellért a múzeumnak. Nagy értékű diszmüvet ajándékozod ismét a nagyemlékű piarista magiszter városunk múzeumának. 1886-ban itt Vácon ülték meg piarista tanítványai 25 évi tanárkouásának évfordulóját,, mely alkalommal egy nagy remek emaillozással díszített bőrkötésű al­bumot nyújtottak át neki. Ez az album a magyar diszműiparnak* valóságos remeke, pénzben kifejézhető értéke legalább is ezer korona. De még ennél is nagyobb érté­ket képvisel az a százai meghaladó fénykép, mely bennfoglaltalik és*, tanítványait ábrá­­zolja. Legtöbbje előkelő helyet foglal el ma a piarista rend kebelében. Olt látjuk érde­mes Hénap és Szinger rendfőnökök képét, Schandl igazgatónkat, mint VII. osztályú tanulót, Hévizy Jánost, Ferenczy Józsefet és az itteni gimnáziumban működött sok nagyon kedves emlékű tanárunkat. Mélysé­ges hálával eltelve a kiváló férfiú iránt mond meleg köszönetét az egyesület vezetősége lapunk útján is a nagyérlckű ajándékért, melyei mint városunk kultúrtörténetének egyik legbecsesebb tárgyát fogja megőrizni mindenkor fenkönt gondolkozású ajándé­kozójának kedves nevével együtt. A fényszórók mulatsága. Ma déJután három órakor lesz a in. kir. honvéd fényszóró tanfolyam jótékonycélú mulatsága a Szurmav-alap javára a Pokol csárdában. A pompásan szórakoztatónak ígérkező mulatság iránt városszerte nagy az érdeklődés. Belépődíj 4 K. Jegyeket meghívók felmutatása mellett a mulatság színhelyén is lehel kapni. Kedvezőtlen idő esetén a mulatság e hó 28-án lesz. A for­galmat a propeller fogja lebonyolítani. A mulatság műsora a következő: D. u. 3—5-ig Síkfutás, kötélhúzás, zsákbafutás, verseny­­lovaglás szamáron, lepény evés, rúdmá­­szás, női szépség-, férfi csúnya-verseny, világposta. Dijlekézés, gyorsfényképész és karikatúra-rajzolás 3 órától folytatólagosan, este 7 órától tiszti dijlekézés. 5—6 ig lab­darúgó mérkőzés a HFT. és VISE. I. csapa­tai közt. 6—7-ig Tingli-tangli. 7—9-ig Díjki­osztás, vacsora, katona- és cigányzene. 9—10'30-ig művészkabaré. Szereplői: Ga­­járy Márta, a Vígszínház művésznője,Wirth Béláné, Wirth Csatád Béla hadnagy, Gio­­nino Pietro Caccia, loronyi Laki Imre a Bel­városi Színház tagjas Maloschik Jenő had­nagy, dr. Erőss Béla zászlós. 1030—11-ig Tengeri csata fényszóró mutatványokkal és tűzijátékkal. A mai nehéz postaközleke­désre való tekintettel előfordulhat, hogy egyes meghívók elkésve érkeznek, a kik tehát nem kapták volna kézhez meghívói­kat és azokra igényt tartanak, a mulatság helyszínén forduljanak a vigalmi bizott­sághoz. Jubileum Alagon. Molnár Gyula, a Magyar Lovaresjylet alagi uradalmának inlézője ez évben tölti be szolgálatának negyedszázados évfordu­­óját. A népszerű józságigazgaíót elisme­rés .és szeretet veszi körül Alagon, a mely községnek ő egyik nagytevékenységű tagja és hét év óta nagy munkásságu községi bírája. De nagy a népszerűsége Moinár Gyulának sportkörökben is, a melyek a keddi jubileum alkalmából a háború miatt szűkebb körre szorított ünneplés rende­zését is vállalták. Alag község maga is két­ségkívül részt fog venni Molnár Gyula jubileumában és bírói működésének kö­zeli tízéves évfordulóját fogják felhasználni a községi ünneplés teljesebb megnyilvá­­nilására. AAost egy népes szép lársasva­­csora keretében emlékeztek meg Molnár Gyula huszonötéves munkásságáról és több értékes emléktárgyat nyutotfak ál neki. Üdvözlet a váciaknak és a sportfiúknak. Ferenczy Zoltán 381. táb. postaszámról úgy maga, mint bajíársai nevében szives üdvözletét küldi a váciaknak és távirdász­­football-csapaluk pedig a váci sportegylet­nek tagjait üdvözlik. Óriás ökle I. Ez a hatalmas méretű II. részből, 7 fel­vonásból álló, nagyszabású, mély értelmű társadalmi drámának I. része kerül ma az állandó mozgószinház vásznára. A film, mely Slralz Rudolfnak, a jeles német Író­nak hasonló című művéből készült, egyike a szezon legkitűnőbb alkotásainak. Minden jelenetében érdekes, fordulatos, színes és megrázóan megható ez a dráma. A darab fő női szerepéi a legnépszerűbb mozidiva, Henny Porten játsza, a kinek ez egyik leg­igazibb és legmélyebb drámai alkotása. Partnere a «darabban Winters.lein Rudolf kiváló egyénisége, a ki 'sikerrel vitte be alakításait szerepkörébe. Ez a filmujdon­­ság, mely nemrég került színre a Mozgó­­hipotlhonban, lelkes közönségét nagy si­kerével teljesen magával ragadta. A darab folytatólagos II. része julius 28-án, jövő va­sárnap lesz az állandó ..mozgó műsorán. A városi gyógyszertár a hazáért. Egy ame/ikai rendszerű töltőtoll került múzeumunk tulajdonába dr. Intzédy József ajándékából. Aranybetűkkel Szigvárt János, Vác van a szárába belevésve. Egyelőre csak a Vác szó az, a mi megőrzését in­dokolja, de idők folyamán a toll értékében nőni fog és érdekességét az a körülmény emeli, hogy a közölt felirat .folytatásaként ugyancsak nagy bevéséssel a városi gyógy­szerész hazafias cselekedetek gyakorlá­sára buzdít és igy a város kultúrtörténe­tére fog majdan világot vetni. Sztrájkolnak a bérkocsisok. A városi képviselőtestület méltányolva a háborús gazdasági viszonyokat, a bérko­csisok kérésére a bérkocsi viteldijakat je­lentékenyen felemelte. A bérkocsisokat azonban az emelés mérve nem elégítette ki, miért is elhatározták, hogy iparukat be­szünteti^, a mit a hatóságnak be is jelen­tettek abban a hiszemben, hogy ily módon sikerülni fog magasabb viteldijakat meg­állapítani. A viteldijak felemelni akarásá­nak ez a módja a városi tanácsnál való­színűleg hatástalan lesz. Affhán-utca a gróf Csáky Károly-úttól a püspöki kor­mányzósági épület mellett az Ambró-ulcába utcába vivő utca. Azelőtt Verem-utcának hívták. Mostani nevét az 1888. évi bizott­ság javaslatára a hatóságtól nyerte. Vácnak két Althann nevű püspöke is volt. Közülük az egyik, a nagyobb, gróf Althann Mihály Frigyes (1718— 1734.) nem­csak a hazában, de a(haza határain kívül is nagy missziókat teljesített. Jgles volt mint püspök, jeles, mint diplomata (külö­nösen a római pápai udvarnál). Úgy tud­juk, hogy XIII. Benedek pápa az ő sürge­tésére avatta szentlé nép. Jánost, a csehek védőszentjét. Vác eme tiszta és szent életű püspöke volt az, a ki különösen az 1731- ben kitöri nagy tűzvész alkalmával tün­tette ki magát. Mondják, hogy a saját ko­csiján hordalla az oltani való vizet, az ín­ségeseknek pénzt, gabonát, majd pedig fát meg zsindelyt ajándékozott. Vegre, hogy minden gond nélkül hajthassák le fejőket ágyaikra, még a tartozásaikat is önként elengedte nekik. Unokaöccse, gróf Althann Mihály Ká­roly (1734—1756.) a piaristák mostani há­zát építtette a székesegyház felé eső ol­dalon, a püspöki lakot, a melyben jelenleg a siketnéma-intézet foglal helyet kibővítette és a szí. Miklós templomot, melyet 1885-ben bontottak le, hogy helyette egy uj, díszes leányiskola ékesítse a szt Miklós teret. Ó tőle származik a város Alsó- és Felső­város részre oszlása. Ugyanis 1745-ben megoszto'ta az addig fennállott és szt Mihályról nevezeti plébá­niát és az alsóváros részére szt. Miklós tiszteletére külön plébánia hivatalt állított fel. Ugyanakkor kél iskolát is állított fel és pedig egy németet a Felsőváros és tgy magyart az Alsó részére. Ez a felosztás folyománya volt az 1731. évi földésúii és községi megosztásnak, a mikor Althann M. Frigyes püspök a várost Püspők-Vác és Káptalan-Vác varosokra osztotta. Minthogy azt kell feltételeznünk, hogy a bizottság a kiválóbb püspök nevével kívánta az utcát megjelölni, ennek az életrajzi ada­tait közöljük. Gróf Althann Mihály Frigyes született 1680. július 20.-án Glatzban (Csehország) Tanulmányait Neuhausban kezdte és Rómá­ban — már mint kanonok, a Rotában — fejezte be. Prága, Olmüc és Boroszlóban volt kanonok, majd Altbunzlauban nagy­prépost, mikor 1714-ben Rómába ment, hogy a Rota Romana hallgatója legyen. 1718-ban lett váci püspök, 1719-ben bíboros és ugyanez évben Nápoly és Szicilia alki­­rálya, 1728-ban a maltai lovagrend nagyke­resztjét kapta,1731-benadaudiendumBécsbe citálták. Meghalt Vácon 1734. június 20.-án. AI sódunasor a dunapartnak a Mária Terézia-rakparttól lefelé terjedő része. A régi Dunasort az 1888. évi bizottság javaslatára három részre osztották: alsóra és felsőre, ezeket elne­vezték Alsó- és Felsődu.iasornak, középső részét pedig Mária Terézia-rakpart nevet adták. Az 1815. évi összeírásban Duna-sor vagy Duna-meiléke néven emlili Kováts József káplán, a ki Kámánházy László püs­pök megbízásából Nagy-Vátz felső plébá­niája területén a népszámlálást (lélekösz­­szeirást, eonscripíio an-imarum) foganato­sította. (Dr. TRAGQR Vác utcái és terei.) A szerkesztő iáwoiiéie alatta szer­kesztésért felelős s TÄUBER FERE N SD, ZmBOBSZKY árpád. Nyilttér. KőszönetnyiSvánitás. A katonai hatóságoknak,főtisztelendő i papságnak, a posta- és távírda hivatal H személyzetének, hivataloknak, egyie- I leknek és barátainknak, — a kikfelejí- 1 heteden Ödön fiúnk temetésén meg- 1 jelenni kegyesek voltait és mély bána- I íunkban részvéttel oszíoziak, valamint B virágokkal elhalmozták — mély tiszte- S lettel hálás köszönetét mond a U Bézay család i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents