Váci Hirlap, 1917 (31. évfolyam, 1-51. szám)
1917-01-21 / 3. szám
2 VÄCI HÍRLAP ben kerültem Vácra s igy sem a diadalkaput, sem a sáros-kaput természetben már nem láthattam. Zsófia kir. hercegnő közbenjött halálesete miatt a magyarországi látogatások abban maradtak. A Roskoványi püspök utóda, Peitler Antal csak 1869. tavaszán kapta meg a váci egyházmegye főpásztorává történt kinevezését, a kinek beiktatása alkalmával ismétlődtek azok az ünnepségek, a melyeket Vác városa a király látogatása alkalmával átélt. Ezen idötájban történt a püspöki és káp-x tálán városok egyesülése is, a melyet a hétkápolnától a lövőházig terjedő térségen nagyszerű népünneppel ült mega közönség; olyannal, a minői csak 1867-ben láttunk a budai vérmezőn, a király megkoronázása alkalmával. Albrecht főherceg arcképét a város megfestette Török Ede által s az most is látható a lövőház termében. Kinevezésekés előléptetések a váci egyházmegyében. A Molesiczky János prelálus-kanonok halálával megüresedett kanonoki stallum betöltésével a váci egyházmegyében több érdemteljes kinevezés és előléptetés történt. A király megyés püspökünk felterjesztésére e héten irta alá dr. Kestler István püspöki titkár kanonoki kinevezéséről szóló okiratát. Az új váci székeskáptalani kanonokot, dr. Kestler Istvánt kanonoki kinevezése alkalmából egyben gróf Püspökünk dr. Galcsek György p. prelátus helyére a váci papnevelő intézet élére, a püspöki líceum kormányzójává nevezte ki. Kestler István született 1880. augusztus 7-én. 1903. július 14-én pappá szenteltetvén, káplán volt a felsővárosi plébánián s 1904. óta a püspöki líceumban a szenlirási tudományok tanára egészen 1910-ig. 1906-ban lett papneveldéi alkormányzó, 1907-ben püspöki káplán és iktató, majd szertartásmester és levéltáros; 1909-ben szíszéki tb. tanácsos, 1910-ben szíszéki jegyző, előadó és tanácsos, majd pápai titkos kamarás, 1913-ban püspöki titkár, 1916-ban zsinati vizsgáló. A király dr. öaksay Károly p. prelátust olvasó kanonokká, Schmidt János p. prelátust őrkanonokká, Bucsek István p. prelátust éneklőkanonokká, dr. Galcsek György p. prelátust pesti főesperessé, Vághegyi Ágoston kanonokot csongrádi főesperessé, Rózsahegyi Gyula kanonokot, a ki most a nagykáptalanba jutott, székesegyházi főesperessé léptette elő. Dr. Kestler István kanonok utódává a megyés püspök az aulában Horváth Elemér eddigi szertartót püspöki titkárrá, dr. Széli Kálmán eddigi udvari káplánt püspöki szertartóvá és egyházmegyei irattárossá léptette elő, új udvari káplánná pedig Kovács Sándort, a bécsi Augusztineum alapítványát élvező lelkészt nevezte ki, a kit a kineveztetéséről és hivatala elfoglalásáról távirati úton értesítették. SCiiüsrfcetés a lánchid épi4é*e köeüS, A király a budapesti Széchényi-lánchid átépítése körül teljesitett kiváló szolgálatai elismeréséül GálIik István műszaki főtanácsosnak a III. oszt. vaskorona rendet díjmentesen adományozta. A kitüntetett váci származású férfiú és Vácról is nősült, unokatestvérét, Krenedits Sándor leányát vevén nőül. Előléptetés. A király dr. Aurada Alfréd váchartyáni körorvost, cs. és kir. tart. segédorvos helyettest segédorvossá léptette elő a román fronton. SCstüntetés a harctéren. A király az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása elismeréséül Illésy Ferenc m. kir. 1. honv. huszárezredbeli századosnak a hadidiszitményes 3. oszt. katonai érdemkeresztel adományozta. Fegyintézeti áthelyezés. Az igazságügyminiszter Sprinczer József váci kir. orsz. büntető intézeti tisztet fogházfelügyelői minőségben az ipolysági kir. törvényszéki fogházhoz, Blázsik András veszprémi kir. törvényszéki fogházfelügyelőt pedig büntető tiszti minőségben a váci kir. orsz. fegyintézethez hivatalból áthelyezte. Halálozások. Meiszner Alajos magánzó, volt pécsi kékfestő vasárnap reggel Tragor Ernő csörögi lakásán életének 79-ik évében rövid szenvedés után elhunyt. A megboldogult hült tetemeit kedden délután helyezték örök nyugalomra a szent Rókusz kápolnából a középvárosi sirkertben levő családi sírboltban. — Csáka Károly esztergomi egyházmegyei r. kai. lelkész, a zsolnai állami gimnázium nyug. igazgató-tanára Vácon, a Szent János-ufcai házában csütörtökön délután hosszas szevedés után 74 éves korában elhunyt. A megboldogult valamikor a nagyszombati érseki főgimnáziumban volt tanár, majd a zsolnai állami gimnázium igazgatója lett s mint ilyen vonult nyugdíjba./Vácon mintegy ,9 éve lakott csendes visszavonultságban. Temetése tegnap délután ment végbe nagyobb egyházi pompával. Liceum-esf. Szerdán este ismét más programmal folyt le a líceum est, mint azt a meghívó jelezte. Sem Riedl Frigyes, sem Mihalik tanár nem tarthatták meg most előadásukat, ami nem hozta zavarba a líceum fáradhatatlan elnökét. Maga tartott előadást II. Silveszíer pápáról, aki a szent koronát adta első királyunk számára. Széles körű tudással ismertette a nagy pápa életét az uralkodása alatti politikai állapotokat. Vázolta a szent korona adományozásának fontosságát. A közönség szeretettel fogadta dr. Galcsek György tanulságos előadását, amely közben és végén Guttmann Márta hárfaművésznő adott elő három darabot; egy legendát, imát és fantáziát. A bájos művésznő Mooshammer mester legkitűnőbb tanítványa Hangszerét nagy biztossággal kezeli. Precíz játéka, muzsikájának szinessége, kedvessége, a művészet régióiba vitte a nagyszámú hallgatóság lelkét. Bő elismerésben, tapsban volt része. Hősi halál. A m. kir. 1. honv. gyalogezred gazdasági hivatala értesítette egy váci katona feleségét, hogy férje, Szabados János 36 éves, földmives, váci lakos, a m. kir. 1. honv. gyalogezred népfelkelője az őszön a román fronton, a Corpu de Jós mellett hősi halált halt. Az elesett népfelkelő négy gyermek atyja és már háronszor volt megsebesülve. — Kmenl János váci születésű, 34 éves, r. kát. vallású földmives, a cs. és kir. 71 gyalogezred népfelkelője 1916. dec. 15-én az olasz harctéren gránát szilánk által megsebesülve hősi Jialált halt. Az elhunytat özvegye és négy árvája siratja. A halálesetről az eltemető tábori lelkész értesítette az özvegyet. A „Hangya“ megalakul. Régi keletű törekvés: fogyasztási szövetkezetei alakítani, szövetkezeti boltot nyitni Vácon. Több kísérletezés történt ez irányban már a múltban is, de az eredmény mindig elmaradt. A háború által előidézett nehéz gazdasági helyzet, a túlzásba vitt kereskedői spekuláció, a fogyasztó közönség figyelmét ismét a szövetkezeti szervezkedés felé irányította. Megindult a mozgalom, hogy a „Hangya“ fogyasztási és értékesítő szövetkezet kötelékében bolt nyittassék városunkban szövetkezeti alapon. A mozgalom megindítói azért gondollak a „Hangya“ kötelékében való alakulásra, mert a „Hangya“ országosan elterjedt, hatalmas intézmény, melynek boltjai mindenütt fényesen beváltak áruik kitűnő minőségével és olcsó árával. E háborús időben valódi áldás egyegy ilyen szövetkezeti bolt, mely erkölcsi alapon állva, minden más szervezetnél jobban védi meg tagjainak a fogyasztó közönségnek érdekét. A Hangyának 1300-nál több vidéki szervezete van szerte az országban. Az árucikkek egy részét saját gyáraiban termeli a budapesti központ. Tagjainak szükségletéről a háború ideje alatt is becsületesen gondoskodott. Boldog város, vagy község, amelyben már a béke éveiben alkották meg a Hangya szövetkezetét. A szervezkedésnek e háborús időben nincsen semmi akadálya. Sőt, hogy ez az idő éppen mennyire alkalmas erre, azt legjobban bizonyítja az, hogy a „Hangya“ központ kimutatása szerint 1916 ban (old. 1-ig) 60 uj vidjéki szervezet létesült. Vácott, a szervezkedést kimondó értekezletet 1916. dec. 16-án tartó ták meg az eszme iránt rokonszenvező férfiak. Az értekezlet kimondotta, hogy fogyasztási szövetkezet alakítása szükséges és időszerű. Egyegy üzletrész ára 30 korona, amely 3 egyforma részletben legkésőbb 1917. márc. 10-ig fizetendő be. Minden üzletrész után 1 korona beiratási-dij is fizetendő. Az üzletrész jegyzések első lezárási határidejét 1917. jan. 10-ben állapította meg az értekezlet. Ezután megindult a taggyüjtés, amelynek első eredményét, a január 15-én tartott értekezlet vizsgálta meg. Az első határidőig 590 üzletrész-jegyzés történt közel 18.000 korona értékben. A jegyzésnek legalább egyharmada tényleg is befolyt, de igen sok üzletrészt teljes összegükben is befizettek az aláírók. E szép eredmény élénken bizonyítja, hogy városunk közönségében megvan a kézség fogyasztási szövetkezet alakítására. A befolyt pénzösszegek a Váci Ipari- és Kereskedelmi Bankban helyeztettek el. Miután a szövetkezeti bolt megnyitásához legalább is 1000 üzletrész jegyzése és annak teljes befizetése szükséges és miután az eddigi rövid idő alatt történt jegyzések szép száma a biztos sikerre jogosít fel, az értekezlet a további taggyüjtést határozta el. S hogy a nagy közönség tájékoztatva legyen, hogy üzletrész jegyzéseit hol teheti meg, itt közöljük a szervező-bizottság névsorát és azt a helyet, ahol az illelőtalálhaló . Borbély Sándor igazgató (siketn. intézet)> Egeressy János pt. s. ellenőr (postahivatal), Együd Lajos tanár (siketn. intézel), Fedor Sándor ipartársulati,elnök, Györgyíy Ákos tanár (siketn. intézet), Hirmann Lajos művezető (Hirmann-gyár), Horváth Kálmán
