Váci Hirlap, 1917 (31. évfolyam, 1-51. szám)

1917-05-20 / 20. szám

2 VA C I HÍRLAP MÁGNÁS ÉS MÜVÉSZJÁRÁS VÁCON. !. Pénteken délután 3 V2 órakor a siket­némák intézete dísztermében Vác városá­nak és környékének nagyszámú és előkelő közönsége jelenlétében pompásan sikerült előadást rendezett gróf Apponyi Albertné közreműködésével a Váci Járási Közmű­velődési Egyesület vezetősége. Az előadók, élükön gróf Apponyi Alberínével délután három órakor érkeztek Budapestről, kiket Ivánka Pál elnök és főszolgabíró, Káliay Ubul országgyűlési képviselő és Borbély Sándor siketnéma-iníezeli igazgató fogad­tak az állomáson. Az érkezők egyenesen a siketnémák intézetébe hajtattak, a hol az épület feldiszitett bejárójánál Ivánka Pálné, Káliay Ubulné, Horváth Károlyné és Bor­bély Sándorné fogadták a kegyelmes asz­­szonyt, kinek Káliay Ubul leánya, Ágota hatalmas virágcsokorral kedveskedett. A meleg fogadtatás észrevehetően kellemes hatása alatt vonult be a magas vendég kí­séretével az intézet kertjébe s ott Borbély Sándor igazgató bemutatta a siketnémák tanítását a jelenlévők élénk érdeklődése és elragadtatása melleit. Ennek befejeztével az előkelő társaság­­felvonult a virágokkal pompásan feldíszí­tett intézet dísztermébe, a hol az előadást gróf Apponyi Albertné nyitotta meg, ki ide­gen származása dacára is jóleső bizonyí­tékát adta igaz magyar érzelmének és tu­dásának. Utána Madzsar József dr., a Ste­­fánia-szövetség vezető embere, fővárosi gyermekorvos az anya- és csecsemővéde­lemnek a nemzet fentartására vonatkozó fontosságát méltatta magas szárnyalású beszédje keretében. Majd Geöcze Sarolta a szociális tudományok kiváló művelője mély benyomást tett ily tárgyú előadásával. Dr. Czettler Jenő a megoldásra váró gaz­dasági feladatokról értekezett lendületes beszédjében. Gróf Károlyi Lászlóné elő­adása elmaradt, az elnökség által azonban felhívja mindazokat, kik érdeklődnek az általa Foton létesített népjóléti intézmények iránt, forduljanak hozzá bizalommal fóti kastélyában, a hol mindenkor szívesen ad felvilágosítást és útbaigazítást e szociális kérdések keretében. Az előadások végeztével Preszly Elemér dr., országgyűlési képviselőnk meleg han­gon köszönte meg az előkelő vendégek lelkes útmutatásait és bizlositotfa őket­­hogy az elhangzott lelkes szavak méltó meghallgatásra és követésre talállak. Be­fejezésül Ivánka Pál főszolgabíró vendég­szerelő neje, — jólékonycélra szánt cse­kély árért -- barátságos ozsonnával ked­veskedett az előkelő vendégeknek és részt­vevőknek. Úgy a szereplő előkelőségek, mint a jelen veit érdeklődők teljes lelki gyönyörűséggel távoztak az ünnepségről,' melynek sikere első sorban Ivánka Pál egyesületi elnök érdeme, kiről az előadás folyamán is elhangzott az a méltó elisme­rés, hogy hazafias irányú fáradhatatlan és eredményes munkálkodása által kivívta magának: „Magyarország első főbírája.“ megtisztelő címet. Itt e'mlitjük még meg, hogy az ozsonna tiszta jövedelme 193 korona és 50 f volt, mely összeg jótékonycélra fordiltatik. Az ozsonna-jegyeket 10 koronával váltották meg: Káliay Ubul, Káliay Ubulné, Horváth Károlyné. Götz Kurtné, Sommer Gyula. II. Hangversenyt ma Vácon Galcsek György dr. tud rendezni. Nem elég hozzá a fárad­hatatlanság, áldozatkészség is kell, hogy ezl a nivót kapjuk, amikor a íiceum-hang­­versenyről van szó, arra szívesen menjen mindenki, arról büszkén és megelégedetten beszéljen minden hallgató. Galcsek dr. Ígéretet tett a főispánnénak, hogy a líceum ez idei ciklusát egy rokkant­ház felépítésének szenteli. Szavának állt: ezreket teremtett össze. A liceumzáró hang­verseny, a tegnap este olyan erkölcsi és anyagi sikerrel végződön, hogy a líceum rokkantháza méltán fogja hirdetni a buzgó elnök munkáját, a város közönségének ál­dozatkészségét. Eljött Ráday Gedeon gróf főispán a fe­leségével, Fazekas alispán, Klebersberg Kunó gróf államtitkár és sok előkelő, hogy Galcsek György prelátust nagy munkájá­ban segítse. Forró nyári estén pedig a Kú­ria nagyterme zsúfolásig m gtelt és gyö­nyörködve hallgatta díszes közönsége a majd három órás program minden egyes számát. Beszámolónk errői rövid; Általános meg­elégedés és köszönet a pub ikum részéről. Dicséret és elismerés hangzott tegnap este a szereplők felé. Bertalan István főgimná­ziumi énekkarát csupa gyönyörűség hall­gatni és öröm látni, mit lehet egy ifjú gár­dából teremteni. Aszódi Erzsiké és Pikélhy Tibor zongorajátéka maga a művészet. Geiger Miksa, Néder Ede, Bertalan István, Wolkóber János kvartetje a főváros zene­publikuma előtt is a legnagyobb elisme­résre tarthat számot. Váró Bandiban a jövő egy nagy tehetségű szavalóját ismertük meg. Székelyhidy Ferencet és feleségét, Mar­­schalkó Rózsit, operánk e két díszét, dicsérni nem szabad. Annyi gyönyörűséget szereztek áhitatos hallgatóságuknak, hogy Vácot meghódított területünknek mondhat­ják. Hallottuk Ráday Gedeon grófnét is, a ki gyöngéd női gondolatokat fűzött a nagy problémához ; a rokkant katonák segítésé­hez. Hosszabban szólt Klebelsberg Kunó gróf államtitkár erről, a mozgatója, egyben megteremtője a nemesjgondolatnak e széles országban. És végül Galcsek Györdy dr. az ő meleg elnöki zárószava. Annyi gondolat, szépség beszédében, hogy külön hasábot érdemelne beszámolónkban! Méltón, elismeréssel ün­nepelték a tegnap esti hangverseny fárad­­hatallan szervezőjét. Kisparti János dr., Galcsek prelálus jobb­keze, azt mondja, hogy a bevétel megha­ladja a kétezer koronát. Olyan eredmény, a milyen boldogabb időkben is álomnak látszott jótékony estélyeinken. Megépül a váci líceum rokkantháza! Oroszország elvesztette a háborút. Pick Gyula váci kereskedő 1917. február 27-ről datálva németül irt levelet feleségé­nek, melyben a német szöveg közé ill-olt magyar szavakat kevert, melyeket össze hozva a következő mondatok kerülnek ki: „Nem éhezek, máshol nagy Ínség van. A hangulat Medveországban komisz. Tudják, hogy elvesztették a háborút.“ Az internáltakat szabadon bocsátják ? A cs. és kir. távirati iroda érlesülése szerint a király már huzamosabb idő előtt elrendelte az inlernálási és elhatárolási ál­lomások felülvizsgálását, azzal a kifejezett utasítással, hogy e megvizsgálásoknál a legliberálisabb módon kell eljárni. Ha an­nak idején a viszonyok elkerülhetetlenné telték is, hogy gyanús körülmények alapján elhatárolások és internálások történjenek, úgy most hasonló okok nem alkothatnak többé alapot az ily rendszabályok fentar­tására. Internálásokat ezentúl csak teljesen kivételes esetekben fognak elrendelni, ha tényleg más eszköz nincs, a melylyel a hadviselés érdekeinek veszélyeztetését el lehet kerülni. Ő felsége ez intézkedése folytán az internáltak 79 százalékát szaba­don bocsátották. Ezeknek legtöbbjét, mint­hogy a haditerülelről származnak és va­gyontalanok, a menekülőknek járó különös gondoskodásban részesítik. Az internálá­sok 20 százalékát pedig elhatárolássá vál­toztatták át. A jövőben internálva csak na­gyon kevés belföldi lakos marad, még pe­dig olyanok, a kiírnék internálását az ál­lami és különösen katonai érdekek teszik szükségessé. Közöltük ezt a hivatalosnak látszó értesítést a váci internáltak fejével : Kalló rendőrkapitánynyal. Kálló Antal ke­serűen mosolygóit s azt mondta: Bár vin­nék mindegyiket! De még nincs semmi­féle intézkedés. A budapesi—vác—gödöllői villamos vasút beszámolója. A budapesí—váci és budapesí- gödöllői helyiérdekű villamos vasutak részvénytár­sasága (ez a hivatalos cime a villamosunk­nak) május 30-án tartja éves közgyűlését s ebből az alkalomból a mérlegét közzé­tette. Ebből megtudjuk, hogy a vonatépi­­tésbe 10,087,200 koronát fektettek bele, van 126,351 koronát érő hadikölcsöne, a magyar kir. államvasutak 217,108 koronával tartozik neki. Törzsrészvénytőke 3,150,000 K, elsőbb­ségi kötvények 6,817,200 K. Arról nem ad felvilágosítást, hogy a villamos vasúton miért kevesbítették a menetek számát. Úgy mondják vasutas körökben, hogy a társaság és a máv. között harag van s ezért az utazó közönség, melynek száma most nyáron nagyobb mint télen, kénytelen szen­vedni A felügyelő-bizottságba Vácról dr. Krakker Kálmán vármegyei aljegyző nevét olvassuk. Több, mint két éve adott hirt magáról Szokol József váci csizmadia-mester. Még 1914. év őszén fog­ták el a lublini csatában, akkor irt is, hogy orosz fogságba esett, de azóta hirt se hal­lottak felőle. Hozzátartozói már azt hitték, hogy a fogságban meghalt, de most őrö­lnél hozott nekik a posta, mert több, mint kél év után, ez év február 18-ról keltezve Omskból irt levelet Szokol, hogy egész­séges és ő sem kap hazulról levelet. So­rait lót nyelven irta. Halálozások. Orszáczky József csizmadiamester, város egyik legöregebb, tiszteletben állt iparosa, élete 80 ik, házassága 55-ik évében meg­halt. — Grézer Ferencet e hó 17-én temet­ték el a Rókusból 39 éves korában, házas­sága 13-ik évében. — Laffer Ede igazság­­ttgyminiszteri ny. számtanácsos 76 éves korában mull vasárnap jobblétre szenderült.

Next

/
Thumbnails
Contents