Váci Hirlap, 1917 (31. évfolyam, 1-51. szám)
1917-05-06 / 18. szám
VA C I H i R L A p 3 A rokkanttá vált famunkások figyelmébe. A m. kir. Rokkanlügyi Hivatal és Várady L. Árpád kalocsai érsek a rokkant katonák számára Kalocsán faipari kereseti telepet állítanak fel. A kereseti telepek, megfelelően a m. kir. miniszterelnöknek a rokkant katonákat gondozó szervezetről kibocsátott rendeletében megjelölt hivatásuknak azon célból lélesittelnek, hogy ott a most folyó háborúban rokkanttá vált munkásoknak, a kik rokkantságuk következtében magánmunkaadóknál célszerűen el nem helyezhetők, illetve azon rokkanttá váll önálló iparosoknak, a kik rokkantságuk és esetleg a változott gazdasági viszonyok melletl iparáguk önálló uzésére képtelenné váltak, megélhetése és családjuk fenntartása közös munkájuk szervezésével és értékesítésével előmozdítható legyen. Ezen célnak megfelelően a kalocsai kereseti telep is teljesen allruisztikus alapokon szervezhetik. A kereseti telep tiszta nyeresége tartalékolásra, a telep fejlesztésére, a rokkant katonák és azok családja jólétének előmozdítását célzó intézmények létesítésére és fenntartására, valamint a kereseti telepen elhelyezett rokkantak haszonrészesedéseire fog forditlatni. A kereseti teleppel kapcsolatosan a kalocsai érsek által e célra adományozott területen a rokkantak számára családi háztelep létesítése is tervbe van véve. A telepen 800 négyszögöles telkeken egy, illetve két szobából álló 150 családi ház fog felépülni. Az egyes telkeknek 800 négyszögölben való megállapítása a rokkant katonáknak alkalmat fog nyújtani, hogy ott családtagjaikkal együtt okszerű konyhakertészetet űzhessenek és méhészettel, baromfi- és sertéstenyésztéssel is foglalkozhassanak. A kereseti telepen kb. 300 rokkant katona lesz foglalkoztatható, kik közűi a konyhakertes családi házakban 150-en lesznek elhelyezhetők. A ház és telek élvezetének kedvezményében való részesülésre elsőbbséget fog nyújtani a súlyosabb rokkantság (lábamputáltság), háromnál több gyermek, vagyoníalanság és feddhetetlen előélet, valamint a magyar anyanyelvűség és mindezen előfeltételeken kívül a házak egy részénél a kalocsai egyházmegye területén való illetékesség. A kereseti telepen, annak faipari jellege folytán foglalkozlatlvatók lesznek azon rokkant katonák, kik : 1. a polgári életben már rokkanttá válásuk előli mint asztalosok, faesztergályosok és bognárok önálló iparosok voltak, de rokkantságuk őket csökkent munkaképességük és a változol! gazdasági viszonyok mellett az ipar önálló űzésében gátolja és ennek folytán, valamint vagyontalanságuk miatt megélhetésük és családjuk fenntartása bizlositva nincsen, azonban munkamegosztás, a munka közös szeryezése és értékesítése mellett szakmunka végzésére még képesek; 2. a polgári éleiben rokkanttá válásuk előtt is mint asztalos-, faesztergályos és bognársegédek dolgoztak, de rokkantságuk miatt otthonjuktól távolabb eső munhelyeket naponkint felkeresni képtelenek és igy csökkent munkaképességük mellett magánmunkaadóknál megnyugvással el nem helyezhetők ; I 3. a polgári életben, rokkanttá válásuk előtt űzött foglalkozásukat rokkantságuk miatt nem folytathatják és azért rokkantiskolákban asztalos-, faesztergályos, bognármesterségre nyertek képesítést, személyi viszonyaik azonban az illető ipar önálló üzését lehetővé nem teszik. Mindazon rokkant katonák, a kik a Kalocsán felállítandó faipari kereseti telepnél alkalmaztatásukat kívánják, jelentkezzenek a városházán dr. Kisparti János kegyesrendi tanárnál, mint a váci rokkantügyi bizottság titkáránál. Zenetőrtiénelmi előadás. Városunkban néhány év óta utcáról-utcára kénytelen vándorolni egy jobb sorsot érdemlő kultúrintézmény: a váci zeneiskola. Nem talál magának megfelelő otthont, a honnan zenei kultúránkat kiváló szakavatottsággal irányíthatná. Szűk szobákban kell meghúzódnia, mert nem telik állandó, modern zeneiskolához méltó otthonra. Pedig a mi városunk előkelő társadalma, a ki ennek a zeneiskolának nyilvános működését figyelemmel kiséri, nyugodt lélekkel bízhatná gyermekét a váci zeneiskola elméleti és technikai kiképzésére s igy módot is tudna nyújtani megfelelő, állandó otthon beszerzésére. Időn ki nt kisebb-nagyobb szabású nyilvános előadásokat rendez növendékeivel a váci zeneiskola, azokra vendégeket hiv, hogy a szülők nyitott szemmel lássák a mérleget, melynek serpenyőjével a mi kulturális fejlődésünkre szolgáló intézmény szükséges voltát mérlegeli. Ilyen nyilvános előadást tartott múlt vasárnap délután ezúttal utoljára a Sörház-utcai helyiségében Ságh József, a váci zeneiskola igazgatója, mely alkalommal több kivá ó zeneszerző etűdjeiről beszélt. A laikusok is megértették ebből a beszédből az „etűd“ szó jelentőségét, melyet ugyan minden technikai munka kezdetén lehetne alkalmazni, de nagy általánosságban meghagyták annak értelmét kizárólag a zenekörben. Ez a gyakorlat, illetve etűd az ujjak kiképzésében nyilvánul meg. Cserny, Köhler, Heiler, Jensen és Henselí etűdjeinek megvilágitásaképen Farkas Annus és Klári, Halászy Erzsiké és Elvira zongorán mutatták be. az igazgató szabad előadásának egy-egy kiválóbb részét, ifjú Fárnek' Laci pedig Heller lírikus etűdjével igyekezett megértetni a hallgatósággal igazgatójának minden tekintetben megnyerő előadását. A zenetörténelmi előadást hegedűjáték fűszerezte, a mit Termáim Antal Charmenből, Jarolin Nándor Händelnek egyik choralisával és Szenczy Lajos Schumannak álomképével ügyesen és kifogástalanul, mindeniket az igazgató zongorakiséreíével adóit elő. Gyönyörű volt ifjú Fárnek Lacinak zongorajátéka is, ki Mendelsohőíól egy szövegnélküli dalt juttatott a hallgatóság fülébe. Az iskola kiváló növendéke, Halászy Erzsiké Ábrányinak az első nagy zongorára irt ábrándját mutatta be, melyben a „Mariskám, Mariskám" című dal feldolgozása és a „Fóti dal“ előadása annyira kedves volt, hogy a hallgatóság bő tapsviharral jutalmazta az arany-ujjú szereplőt. Ezután Sziacsányi Olga fülbemászó magyar ábrándjával tűnt ki, majd Halászy Elvira Chopin A-dur Poloniaseját adta elő legjobb tudásával. * Az igazgató gondoskodott arról, hogy előadása befejezéseid legtehetségesebb növendéke, Halászy Erzsiké üljön a zongora mellé, hogy vele együtt négy kézre játsza el Teli Vilmosnak nyitányát. Méltó befejezése volt ez a nyitány az előadásnak, mert a mi szépei, a mi kellemeset a zongora húrjai elő tudnak varázsolni a művész kezek érintésére, azt mind hallottuk ebben a játékban. Még beszűrődött a nyugvó nap sugara a zeneiskola ablakán, hogy tavaszi bibo-, rával érintse a szereplők és hallgatók nagy számát, mikor a szűk szobákban a kedves játék végső akkordja belevegyült a szűnni nem akaró tapsviharba, melyei a közönség hálaképen az igazgatónak és növendékeinek egyaránt juttatott. Bánffy Gyula. Rokkant-nap. A váci kát. líceumi előadások tárgysorozatában jelzett rokkant nap május 19-én (szombati napon) délután hal órakor lesz a Kúria nagytermében. A fényesnek Ígérkező rokkant-napra kijönnék gróf Ráday Gedeonné, a vármegye főispánjának neje, gróf Klebersberg Kúnó kultuszminiszteri államtitkár, a hangversenyen pedig szerepelni fognak Adler Adelina, a m. kir. operaház művésznője, Koncz János hegedűművész, a váci főgimnázium ének- és zenekara. A teljes műsort és meghívókat a jövő héten fogják kézbesíteni. Várj ú köztársaság. A valamikor jobb napokat látott lőház hatalmas fái az idén ugyancsak benépesültek. Egész látványosság az ott most, amikor 80—100 varjú család telepedett meg a magas fák tetején. Szinte feketéllenek egymás hátán a jókora nagy varjú fészkek s olyan kegyetlen lármát csapnak a lakói, hogy mindenkinek figyelmét magukra vonják. Ez még nem volna hiba, de ha majd kikelnek és megszaporodnak a varjak, bizony bajba kerülnek a vetések és a kis nyálak. Gazda emberek kértek fel bennünket, hvgy hívjuk fel a veszedelemre a Lőegylet vadász tagjait, bogy puskázzák le a betolakodó idegeneket. Hasznára lesznek vele a gazdaközönségnek is, de vadász-szenvedélyeiket is kielégíthetik némileg. Vitézségi éremért lehet Jelentkezni. A cs. és kir. hadkiegészítő parancsnokság az alábbi átiratot intézte Vác városához: Cs. és kir. 1 ladkiegészitóparancsnokság Budapest. I. sz. 21445. Katonaügyosztály Vác. Nincs kizárva, hogy egyik vagy másik katona, ki a harcmezén valamely testrészét áldozta vagy igen súlyos sérülést szenvedett a haza védelmében, az esetleg akkor fennált körülmények folytán (pl. gyors mozdulatok melyek kivitele alatt az illetőt nem figyelhették meg, vagy magános vállalkozások stb.) nem voltak jól megfigyelhetők, nem jutottak jól megérdemelt kitüntetéshez. Megkeresem tehát, a területen ha ily egyén volna az illetőt jegyzőkönyvi kihallgatás végeit parakcsnokságomhoz küldeni. Budapest 1917. április 20. A szerkesztő távofléte alatta szerkesztésért felelős: _________BORBÉLY JSTVÁN^ Hátrálékos előfizetőinket kérjük, hogy hátráiékaikat mielőbb kiegyenlíteni s előfizetésüket megújítani szíveskedjenek, hogy a lap szétküldésében akadályok elő ne fordulj aank.
