Váci Hirlap, 1917 (31. évfolyam, 1-51. szám)

1917-09-02 / 35. szám

váci hírlap 3 Az első váci általános antinikotinos egylet. Egy váci kis társaság elha­tározta, hogy nem fog tovább mérgelődni a dohánynemüek megszerzése körüli nehézségek miatt s inkább megalakítja az »Első váci általános antiniko­tinos egylet«-ei. Tudósitónk jelen volt azon a közgyűlésen, ahol megalakították az ,,Első váci általános antinikotinos egylet“-et s az alakuló köz­gyűlés lefolyásáról a következőkben számol be : Hely : A gyűlést egybehívó elnök lakása. Idő: A múlt hét egyik napja. Személyek: Mintegy 10 olyan váci úri ember, akik éle­tükben már legalább is kilenc egyletet alakítottak, de ma már egyiknek se tagjai, mert a tagsági dij fizetések körül kellemet­lenségeik voltak, továbbá néhány minden újért rajongó ifjú. Szin : Egyszerű szoba, a falon László Ftilöp nagylraíikos arcképe, szivében egy hatalmas tőrrel, mellette Haraszti Ernőné virágok között, két oldalt pedig az összes váci kistrafikosok mell­­képei gyászfályolokkal körülvéve. Az aszta­lon szomorú hamutartók fonnyadt szivar- és cigaretta csutkákkal, egy üres dohányos szita, a fal mellett pedig egy elárvult pipa­tórium. A szobában kellemes dohányfüst illat, mintha csak pár perccel előbb ott szivaroztak volna. Az elnök: Tisztelt Sorstársak! Ismerjük mindannyian a különböző dohányüzérke­­désekeí, olvastuk a lapokban a László Fülöp (viharos abcugolás) és Haraszti Ernő (tom­boló éljenzés) között felmerüli ügyet, szemünk előtt látjuk a nagytrafik előtt áldogálók hatalmas seregét, akik... (közben beront az elnök úr kis fia és elkiáltja magát: Apuka! itt van megint az a magas öreg bácsi, aki a dohányt szokta hozni s most is adott anyukának egy nagy skalula szivart, de azt mondta, hogy aztán tojás legyen, mert majd baj lesz!) akik hajnaltól késő estig........ (Nem birom ki tovább — morfondíroz magában az egyik antinikotinos sorstárs s szépen kisurran- a szobából s nyomban rágyújt —) olt gyötrik magukat, de — sajnos — egy pocsék dráma ciga­rettához se juthatnak! (Itt aztán végleg kitör a vihar, a jelenlévők tombolnak s ilyen kiáltások hangzanak: Levele! Fosszuk ki a boltját! Disznóság! stb. síb.) Határozzuk el tehát — folytatja az elnök, — hogy ezt tovább nem tűrjük s inkább bojkottáijulc az államot, de rabszolgái nem leszünk a nagyírafikosnak s többé dohányfüst nem fogja elhagyni ajkunkat! (Igaz, úgy van, megalakulunk, kiáltják minden oldalról, de az utolsó szavalqmár annyira ingerlőleg hatottak a jelenlévőkre,. hogy észrevétlenül egymás után surrantak ki fafszobából^s a ház különböző félreeső helyein elbújva, sorra rágyújtanak egy-egy cigarettára. Tu­dósítónk is kiszökött s hogy ő se sértse meg az alakulandó egyesület alapszabályait — legalább is ne nyilvánosan,— besurrant egy fülkébe, melynek szomszédos helyisé­géből a következő párbeszédet leste el : Adj egy slukkot, mert biz Isten beárullak az elnök úrnak. Adok, de holnap szerzel egy pakli régi tizenheíest! Meglesz pajtás szavamra! s szívják közösen a jó memfiszf. úgy hogy átérzik az illata: Odabent a szo­bában ezalatt tovább viharzik az ülés, de egyszerre csak azon veszi észre magát az elnök, hogy egyedül maradt: Hála Isten csakhogy magamra maradtam! Alig vártam. hogy rágyújthassak, de nem akartam meg­sérteni az alapszabályokat. Benyúl a zse,­­bébe s rögtön rágyújt egy száraz porlori­­kóra. A falon pedig ezalatt László Fülöp szivéből a véres tőr átvándorol Haraszti Ernőébe, a kistrafikosok képéről pedig lehull a gyásziepel, óriási füstgomolyag keletkezik s a függöny legördül. Az udvaron keresztül menve, az elnök szólózik : Befordultam a konyhába Rágyújtottam a pipámra. Az első váci általános antinikotinos egylet tagjainak teljes kara felel rá az utcáról : Három hosszú szivart veszek, Ha elszívom boldog leszek! S mennek a naqytrafik elé. X. Emelni fogják a hadisegélyeket. Számtalan a panasz, hogy egyes csalá­dok a mai hadisegélyek mellett éhen hal hatnak, viszont vannak, a kik a hadise­gélyekre nincsenek ráutalva s mégis élve­zik. A hadiözvegyek, árvák és rokkantak pedig oly mostoha elbánásban részesül­nek, hogy az már valóban szégyene az államnak. A hadisegélyeket valamikor a nyolcvanas években állapították meg, a mi­kor a napi 68 fillér segély talán elég volt egy személynek, de ma ugyan mit lehet venni 68 fillérből? Már a letűnt Tisza-kor­­mányt is többször elővették e miatt, a mint emlékezhetünk rá, a mi képviselőnk is fel­szólalt a parlamentben a hadisegélyek ren­dezése tárgyában, de — sajnos — a volt kormány csak nem segített a jogos pana­szokon. Ügy tudjuk, hogy, az új kormány programmjába vette a háborús segélyezé­sek rendezését s a minisztériumban most dolgoznak azon, hogy az ősszel megnyíló parlamenti üléseken előhozhassák ezt az égető kérdést. Ausztriában máris felemel­ték s igazságosabban állapították meg a hadisegélyezési ügyeket s most nálunk is részben a szerint fognak eljárni, részben a tapasztaltak alapján íeljesen új Ivadise­­gélyezési eljárást fognak követni. A tervek szerint nem lesz különbség nyolc éven aluli és felüli segélyezendők között, körül­tekintőbben kel! majd figyelembe venni a segélyezendő, család mostani keresményét, földjének hasznúi, egyes családtagoknak kereseti hozzájárulását, nem fognak tekin­teni arra, hogy ennyit keresett a bevo­nult a bevonulása előtt, hanem főszempont lesz az, hogy a család most megélhessen, A szolgálati éveiket letöltött tényleges ka-' tonák segélyre szoruló hozzátartozói, is fognak rendes segélyben részesülni s a segélyeket nem csupán á község (város) vezetője fogja megállapítani, henem egy olyan bizottság, mely felerészben minden­kit ismerő polgárokból, felerészben pedig a segélyesek közül való lesz. A hadisegé­­lyek ügyével kapcsolatosan fogja a képvi­selőhöz tárgyalni a rokkantaknak, hadiöz­vegyeknek- és hadiárváknak ügyeit is s mint tervbe vették illetékes helyeken, a mai megélhetési viszonyoknak megfelelően akarnak ezeken a siralmasan szomorú ál­lapotokon segíteni. Dr. Grátz Gusztáv pénz­ügyminiszter a hadisegélyek felemeléséről csak az elmúlt napokban a nála járt depu­­íációnak a következőket mondotta: „A hadi­segély fölemelése most már igen égető kérdés. Gyors szükség van a segítésre, mert a hadbavonuitak családjait meg kell menteni a nélkülözéstől A mai állapotok tarthatatlanok s amit már régen meg kel­lett volna valósítani, ezentúl nem szabad halasztgalni. Részleges törvényjavaslatot dolgozunk 'ki, amely hivatva lesz a bajo­kon segíteni. A törvényjavaslat egyébként a közeli napokban elkészül s akkor a minisztertanács elé kerül. A képviselőház legközelebbi ülésszakában le fogjuk tár­gyaltatni a javaslatot, azután gyorsan megy minden. Azt hiszem a házban sem fog aka­dály gördülni a hadisegély fölemelése elé és sikerül hamarosan rendezett viszonyo­kat teremteni a hadbavonuitak segélyezése terén.“ , Football-mérkőzés. Footballcsapatunk ma d. u. öt órakor a pokplszi^jeti pályán az esztergomi torna­kor első csapatával fog mérkőzni, a mikor ez a két jónevű vidéki egylet erőviszonyá­ról tesz tanúságot az érdeklődők előtt. Ezek a esapatok Esztergomban már egy Ízben mérkőztek egymással, de akkor az eredmény eldöntetlen maradt. Mindkét csapat a mai mérkőzés sikere érdekében mindent elkövet, de van reményünk, hogy a mi csapatunk kerül ki győztesen a mér­kőzésből annál is inkább, mert a csatár­sorban olt fogjuk látni a szabadságon itt­hon levő kiváló játékú Kesét is. (Tó.) Hirtelen halál. Weinberger Józsefnek, az Emke kávésá­nak családját ; háború alatt másodszor éri súlyos csapás. Egyik fiuk Weinberger Imre mint cs. és kir. tart. hadapród még !9l5. évben az orosz harctéren hősi halált halt, a másik pedig Weinberger Márton honvéd önkéntes kedden Isaszegen, ahol az önkén­tes iskolát végezte, hirtelen, pár órai szenvedés után. váratlanul elhunyt. Teme­tése csütörtökön nagy részvét mellett Vácon ment végbe. Nyilttér. Köszönetnyilvánítás. Őszinte köszönetét mondok mind­azoknak, a kik a rettenetes csapásban, mely engem szeretett jó férjem halá­lával sújtott, részvétükkel vigasztalni igyekeztek. Vác, 1917. aug. 30. özv. Schumacher Jenőmé. Köszönetnyilvánítás. (Mindazoknak, kik felejthetetlen, jó anyám elhunyíakor részvétükkel fel­kerestek, a megpróbáltatás e nehéz napjaiban, vigasztalva, mély bánatomat enyhitení óhajtották, hálás köszönetét mondok. Vác, 1917. aug. 28. Ácicim Emma. Értesités. Férjem elhunyta után a drogueriát to­vábbra is megtartom. Igyekezni fogok azt az eddigi szellemben ehetni s kérem at. közönséget, hogy' jóakaratáéban megtartani és engem támogatni szíveskedjék. Vác, 1917. aug. 31. Özv. Schumacher Jenőmé. Értesités. A filmkölcsöndijak horribilis emelkedése miatt mozgószinházainkban a helyárakat a következőképen állapítjuk meg: Páholv ülés L50 K, fentarfoít hely F20 K, I. hely 1 K, II. hely 80 f, III. hely 40 f. Szülők kí­séretében levő i0 éven aluli gyermekek az első előadáson az I. helyen 60 f, a Il on 50 f gyermekjegyet válthatnak. Vác, 1917. szeptember 1. Pannónia-mozgó. Kúria-mozgó. Első Váci Állandó-mo'zgó.

Next

/
Thumbnails
Contents