Váci Hirlap, 1917 (31. évfolyam, 1-51. szám)

1917-08-19 / 33. szám

V AC i HÍRLAP

A valamikor lenézett burgonya.

A háború óla szavunk járása lett a burgonyahiány. amely olyan Oajt jeleni, amelyben az egész világ leledzik. Olvasnunk róla, hogy meg ellenségeink is — az oroszok, a laliáno. , a kerepelő franciák és a gőgös angolok — mind burgonyátlanul tengődnek, sőt, hogy egyik-másik ellenséges országban emiatt már nagy zavarok is voltak. De hát,, édes Istenkém, az ellenség kalámitása fölötti örömünket megzavarja az a' tudat s érzés, hogy magunknak sincs burgonyánk. Neve ugyan van sokféle: burgonya, cßucsorku földi alma, kartoíli, koiompér, krumpér krumpli, kutyatök, pityóka, svábtök. Hiába szólón gátjuk azonban bármelyik nevén: csak bujdosik előlünk. Hiaba akarnókaburgonyajegynek csúfolt idézölevél alapján etövezettetni: tartózkodási helye ismeretlen

Szívesen, örömest ennék most az egykor megvételt, kicsuíolt burgonyát, csak volna. Visszasírjuk azokat az időket, amikor gúny öltük, ócsároltuk. Hol vannak azok az idők, amikor a hatóságoknak büntetéssel és csalafintasággal kellett a népet rávenni arra, hogy burgonyát termesszen és azt megegye. Még igy is csak nehezen ment és ínséges vesztendőknek kellett jönpiök nyomatékül, hogy népünk megegye a burgonyát. De még igy se volt nagy értéke, becsület^. Fitymál ták és ha valaminek silányságát akarták megjelölni, akkor azt mondták róla:

— Se jó, se rossz, olyan, mint a krumpli.

Gvadánvi József uram, a poéta. és fáblabiró naplójában egy olyan időszakról, amikor sanyarú sorsa volt, ezt írja:

— Többnyire ebédem vala most Csak krumpir, italom viz.

Azonban a burgonya iránti ellenszenvének még költői formában is adott kifejezést A Rontó Pál egyik versszakában ezt mondja ;

Pajtások, ha mindig mi igy élni fogunk,

A krumpliban ugyan ki nem törik fognak.

' Drake Ferenc, amikor 1585-ben az első burgonyagumókat behozta Európába, nem is álmodta akkor, hogy . milyen nagy jótevője az emberiségnek. Ez az amerikai növény Anglián keresztül elterjedt égész Európában s innen tovább vitték a többi földrészekre is. Nem telt bele kétszáz esztendő és a világ első népélelmezési cikke lett belőle.

Magyarországba a tizenhetedik század vége fdé. jutott el csak a krumpli Franciaországból, Bourgogne vidékéről hozták nagyobb mennyiségben s innen származik a burgonya név is. Hegyes vidékről hozták, azért nálunk is hegyes vidéken próbálkoztak mey vele először. 111. Ferdinand király j törvénnyel-rendelte el a burgonya termesztéséi, de nem sok foganattal. Liplöbah, Árvában és SzépességbeV csak 1760 körül kezdték nagy nehezen termelni. Csikben és Háromszékben a határvidéken lakó székelyeket a katonai hatóság csak büntetéssel tudta rászoktatni a burgönvaveíésre. Az Alfölden, Rákpskereszluron, Podmaniczky báróné birtokán ültettek először burgonyát. Később a hatóság ingyen osztott ki a parasztok között velőburgonyát. A legtöbben azonban nem ültették azt el. Egy borsod-, megyei földbirtokos a parasztok által az utszéli árokba dobott burgonyát összeszedte és saját földjén elültette. Abban az évben szűk volt a gabonatermés és a parasztok lopkodni kezdték a íöldesur krumpliját.

— Hála istennek -- mondta a birtokos — lopkodják már, majd csak ,hozzászoknak,

Hozzá is szoktak, de nemcsak Borsodban, hanem egész Magyarországon. Érdekes, hogy a felvidéki tótok, akiket az újkor legnagyobb kri mplifogyaszíóinak tudunk, rettenetesen idegenkedtek tőle. Árpájukról és kölesükről a világért nem akartak a burgonya javára lemondani. És sírva ők maguk készítették ezt a nótát, miközben a krumplit kapálták :

Hej, szegény tót legény *

Mindig krumplit zabálayt.

Maguk csinálták, a nótái, ké3Öbb pedig mások őket csúfolták veié.

Említésre méltó történeti tény, hogy az els*3 burgonyacsempészeket Magyarországon lőó4 ben ítélték el, még pedig nagyon szigorúan. Magyar diákok jöttek haza német földről és az iszákjukban burgonyát is hoztak. Vaiaki feljelentette őket. hogy boszorkányos dolgot cipelnek magukkal és a. nádor hadai Wesselényi Ferenc elé kerültek, aki tecsukatta őket. A diákok azonban a börtönben is hangoztatták ártatlanságukat, de hiába. Szerencséjükre Budán járt akkor egy híres német professzor, aki bebizonyította a nádornak, hogy a diákok hasznos növényt hoztak s nem károsat s igy kiengedték őket. Wesselényi nádor volt később az, .akr III. Ferdinándoí a burgonyatermesztés elrendelésére rábírta.

. . . Ma, amikor nincsen burgonya, szó-1 moru/ezignációval gondolunk vissza a burgonya történetére és arra, hogy a háború előtt milyen aiacsonyrendü eledelnek tartottuk. Pedig valójában csak most tudjuk,, hogy milyen hasznos, tápláló, amikor nélkülözzük. Úgy vagyunk vele, mint az egészséggel. Akkor becsüljük meg, mikor nincs.

Templomi-hangverseny.

Az esztergomi íőszékesegyház énekkara ma délután fél 5 órakor az országos hírű zebegenyi templomban Buchner Antal karnagy vezetésével egyházzenei hangverseny! tart, melyen Táky Gyuláné, M. Kresch Etelka és Borús Adolf is közreműködnek. A hangverseny iránt, melyen az egyházi zeneirodalom legkiválóbb müvei kerülnek bemutatásra, Vácon is nagy érdeklődés mutatkozik. A Zebegénybe való utazásra legalkalmasabb a Vácról d. u. 2 óra 54 perckor induló vonat, míg Zebegényböl esti 9 órakor lehet visszautazni. A hangversenyre a rendezőség 3, 2 kor. és 50 filléres belépőjegyeket íboysáí ki. A hangversenyre már csak a zebegénvi templom országos hírű freskóinak megtekintése céljából is érdemes kirándulni.

Fábián L^jos temetése.

Múlt vasárnap temették el Kosdon az ottani reff.' egyház érdemes kántortanitóját, Fábián Lajost, ki 33 éven át odaadó buzgalommal, kiváló szakképzettséggel forgolódott az iskolás növendékek tanítása, oktatása ügyében és a ki a közügyre tartozó minden nemes munkában serényen buzgóSkodotl. Nemcsak a gyülekezet tagjainak, hanem az egész Ivözség lakosságának, sőt városunkból nagy számmal megjelent ismerősöknek igaz részvéte nyilatkozott meg a temetési szertartásnál, melyet Biczó Pál kosdi, Sáfár Béla váci lelkészek és Komo mi László veresegyházi káníortanitó végeztéik. .Ny. b! ,

Váci Újság.

A muH vasárnap lenti címmel Kökény László szerkesztésében és kiadásában egy uj hetilap látott először napvilágot. Nem politizál, de a város közérdekeiért igazságos harcosnak vallja magát. Az-első számot a közönség szívesen fogadta.,Sok lap született és halt meg már. körülöttünk, reméljük azonban, hogy a Váci Újság nem fogja rövid élet'után elhagyni ez árnyékvilágot, hanem a célt, melyet maga elé tűzött kitartással, lelkesedéssel fogja valóra váltani még akkor is. ha maga körül érzi lengedezni a szellői, melyet.egy régi közmondásunk ekképen fú: „Szólj igazat, betörik a fejed 1-f, ■ , -Football-mérközések.

Múlt vasárnap a Pokol melletti pályán a Nagymaroson nyaraló íootbaiiisíák győzlek ie 1. csapatunkat 4: 1 arányban, mig a Vas és fémmunkások II. csapatunkkal mérték össze erejükel. Eredménye 2: 1 lelt a javukra. — Szerdán már kedvezőbb volt az eredmény, mikor a fővárosi Ifjúsági Torba Egylet I. és 41. csapata > tarkította a pályát í. csapatunk 6:2 arányban mutatta be játékát, a Hl. csapatok küzdelme-azonban eldöntetlen maradt- —.Ma délután az

Újpesti Torna Egylet kombinált és !. csapatai, holnap. hétfőn a Barcsai-íögimnáziurn válogatott csapatai jönnek Vácra, hogy összemérjék erejüket a mi í. és II. csapatu n k kai.

Nyiittér.

E rorat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szeck

A váci hentesek válasza dr. Zádor János polgármester nyilvános rágalmaira.

Nagyon meg lehetett szorulva a polgár mester úr Presziy képviselő úr interpelláció) a által, hogy mosakodásában é > védekezésében a váci henteseket kellett rágalmaznia és egy tisztességes iparosokból álló testületet megvádolnia valótlanságok .állításával. Jól néznénk ki, mi váci hentesek, ha a polgármester úr ügynökösködésére szorulnánk, ugv hisszük, hogy bőségesen lenne akkor részünk á város részéről a polgároknak bőségesen nyújtani szokott védelemben, atyai gondoskodásában Honnan veszi a polgármester úr a vádat, hogy mi nyúzni szoktuk a lakosságot? Honnan veszi a vádat, hogy mi zsírokat pincékbe rejtettünk és később vettük eíő, hogy drágább áron adhassuk el? Volták-e közüliünk, akiket ilynemű kihágásokért megbüntettek volna? S hogy jön ama vádiigz a polgármester űr, hogy h kgr. zsírt 6 koronáért árusítunk ?

A tény az, hogy hónapok óta zárva vannak üzleteink, keresetünk nincs, tudott dolog, hogy egyesek ma serlést nem szerezhetnek be, csakis a hatóság kap vásárlási engedélyt. Támogatásért, engedély megszerzéséért odafordultunk mi a polgármester úrhoz, a szives jóindulatában részesített is bennünket, mikor Perlusz Mártonhoz, ulasitott és kérésünkre azt a választ adta hogy Porlaszt kérjük meg. majd ő segítségünkre lesz. Szép kis állapot mikor a város fejénél keressük a támogatást és a helyett, hogy azt megadná számunkra, a teljhatalmú Perluszhoz utasít bennünket Nem gondolja a polgármester úr, hogy ez lealázó a támogatást kereső felekre is, és.semmiesetre nem felemelő az ilyent a város polgármesterére sem ? Hogy a város Perlusz munkája után megtakarítja a személyzeti kiadásokat, ez nem áll, mert hiszen az alkalmazottakat fizetni kell. S úgy nekünk is álmérhetnék a sertéseket, mini Peflusznak és a jeggyel ellátott közönséget mi is kiszolgálnánk. sem el nem lopnánk város pénzéi, sem el nem pincéznénk zsírját sőt még a közönséget is nyúzatlanul hagynánk. Ezeket tartottuk szükségesnek a polgármester úr vádjaival szemben nyilvánosságra hozni.

A váci hentes iparosok.

Köszönetnyilvánítás.

Mély köszönettel tartozom mindazokfnak, akik szeretett leányom végtisztes;ségén jelég voltaic és részvétükkel ; mély fájdalmamat enyhíteni iparkodtak. Vác, 1917. augusztus 16-án. ,

öze. Törzsök Istvánm.

■ iulfat taM mfiBít JIOÍ98IP W

Köszönetnyilvánitás.

Mindazok, kik boldogult férjein Fábián Lajos elhunyta alkalmából szóban, írásban, vagy a temetésen való megjelenésük által részvétüknek kifejezést adni szivetek valának és ezzel mély bánatunkat enyhíteni igyekeztek, fogad-; 1 ják meleg kőszönetünket s hálánkat.

Kösd. 1917. augusztus 15-én.

öze. Fábián Lajoné

és családja. / >

é