Váci Hirlap, 1917 (31. évfolyam, 1-51. szám)

1917-01-28 / 4. szám

MarmincegyediK évfolyam 4 3lá CO Vác 1917. január 28 VÁCI HIP' AP PolitiKai lap, megjeleniK szerdán es va^arnao Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptuiaioo! Dercsényi Dezső. Mvi Szerkesztőség es kiadóhivaiai : iro1 ^ s k< Károly-út 4. sz, (Iparudvar.) • -o egy korona. Telefon-szám :?. A váci Palrooizs-eiipsilel első népedévé. Dr. Kisparti János főtitkár jelentése. Egyesüleiiink a múlt év jún. 23-án tar­tott alakuló gyűlésén bontolla ki a társa­dalom helyes irányú Fejlődését előmozdító munkásságának zászlaját. A közgyűlésen körvonalazol! programmot az alapszabá­lyok paragrafusaiba foglaltuk. Még nincsen módunkban a kinyomatandó alapszabályok utján terjeszteni és közismertté tenni e te­kintetben vallott gondolatainkat, de az eszme el van hintve, eszményeinkről tu­domást vett a sajtó s vele együtt a köz­vélemény. Annyira szembeszökő, minden jó érzésű embernek a szivét annyira megkapó a paíronázs tevékenység, hogy sokan az egyesület megalakulásakor annak egy­szerre való felvirágzását, a tagok nagy nekilendülését várták. Ez két okból nem következett, mert nem következhetett be. Az egyik ok belső ok Jelszavakkal, dobbal-sippal máról-hol­napra lehet egyesületet csinálni, a mely­nek élete hasonló lesz ahhoz a vegetáció­hoz, mely időelőtli, rendesen mestersége­sen előidézett, szemre tetszetős, de rövid életű. Életképes társadalmi alakulatot csak társadalmi szükséglet termelhet. Ha nem is valljuk a társadalomról, mint organi­ze m ró] vallott elméletet, hasonlatképen mondhatjuk, hogy a társadalom életjelen­ségei hatásukban mutatják meg, hogy kö­zülök melyek azok, a melyek az erkölcsi ideál felé törekvő közösség életfentartásá hoz mint pozitív tényezők szükségesek s melyek azok a jelenségek, a melyek meg­szüntetendők, vagy más irányba terelendök. így társadalmi alakulatok a társadalom éle­tének megfigyeléséből, jelenségeinek meg­értéséből, mérlegeléséből származhatnak. Az egyesületek alakulása fűződhetik ne­vekhez, de maga az egyesület — ha élet­képes akar lenni — a társadalmi fejlődés­nek a produktuma. Ennek a fejlődésnek a megfigyelése, a fejlődésben mutatkozó or­ganikus szükségletnek a megpillantása el­mélkedést kíván, sastekintetet feltételez. Ilyen elmélkedők vetik fel az egyesüle­tek alakításának gondolatát. Az a fejlődés, a mi az egész társadalom életében végbe­megy, kell, hogy előbb az egyesek gondo­latvilágában menjen végbe. Mindaz, a mit tanulunk, olvasunk, tapasztalunk, egy egy fázisát teszi fejlődésünknek s e fejlődés akkor igazi, ha az fázisról-fázisra halad. A jelen pillanat élményeit kell felfognunk hogy a következő pillanat jelenségei igazj élményeinkké váljanak. A jövő csak a je­len megmunkált talaján épülhet kellő biz­tonsággal, Ez a pszihikai oka annak, hogy valamely egyesület megalakulásakor nem törekg^l­hetik a külsővel való imponálásra, hanem helyes, logikus munkája javarészét az egyesületet élelrehivó társadalmi jelensé­gek megvilágilására, az egyesüld szüksé­gességének kimutatására, munkájának a jövő szemponljából való értékelésre kell fordítania. A talajt kell készítenie, a gon dolatot (erjesztenie és érlelni minél több ember lelkében- Az érett gondolat invol­válja majd a megfontolt cselelekvést, a tervszerű munkát. Egyesületünk a kezdetnek ezt a nem feltűnő, de annál fontosabb munkáját végzi. Tagok szép számmal jelentkeztek mind­járt a megalakuláskor, köztük többen olya­nok, a kiknek a lelkében nagy erővel mutv !<á 1 az aposlolkodás gondolata. Lépten­­nyomon hallunk törekvéseinkről beszélni. A semper aliquid haeret elve is megbe­csülhetetlen a nem külsőségek ulán kap­kodó munka érdekében. A mai ember ide­ges, felületes, futkosó, a máról-holnapra való megélhetés után törtető, a létért való küzdelemben eddig nem ismeri labirintu­sokban tévelygő. Ezt megállítani, eszmél­­kedésre bírni, tervszerű, önzetlen munkára fogni nehéz feladat, de nem lehetetlen. Egyesületünk számára van már eddig is meglehetős erkölcsi tőke — s ez egyen­lőre fontosabb az anyaginál — ez bizto­sítéka annak, hogy feladatunkat a fejlődés törvényének megfelelően, de biztosan s eredményesen meg fogjuk oldani. Tehát a vállalt munka természete a kezdetbeni nagy külső sikerek elmaradásának egyik oka. Másik oka a, körülményekben van. Egye­süljünk nagy időkben született meg. A kik csak az anyagi kötelezettségeket nézik, azoknak a tartózkodása ma érthető. De a nagy idők e hátrányát pótolják nagy elő­nyei: a- tapasztalatok, a melyek fényesen igazolják a megalakulás jogosultságát, szük­ségszerűségét, még azok előtt is, a kik elvük és meggyőződésük bástyája mögé vonulva a komolyság piedeszlálján űzik nevetséges struccpolitikájukat. A gondolat­nak mi adtunk formát, mi voltunk itt a ki­­nyilatkoztatói. A gondolat győzedelmeskedni fog s mi is csak azt tartjuk fontosnak. A mai viszonyok, az ezekből szerzett tanul­ságok fogják sorainkat megnövelni s az akkor elérendő eredmények fogják iga­zolni mostani, talán lassan Induló, de meg­fontolt munkánk értékes voltát. Az alakuló gyűlésen kivül két választ­mányi ülést tartottunk: november 3-án és december 11-én, a melyeken elintéztük a megalakulással járó ügyeket. Megalakult a három szakosztály: Az anya és csecse­mővédelmi szakosztály nagy körültekintés­sel megalkotott ügyrendje, az ennek alap­ján végzendő munka ' a társadalom egyik legégetőbb problémája helyes megol­dásának útját fogja egyengelni városunk­ban. A működő tagok gyűjtése lelkesen folyik; működésének megkezdése égetően s/.ükséges, a támogatásra szorulók máris jelentkeznek. A hadiárva szakosztály működésének sarkpontja az erkölcsi támogatás lesz, jogi tanácsadás. Ed'hg liadiárva ügyekben a helyi segitő bizoliság nyújt segélyt. A mint azonban mindinkább előtérbe kerülnek a jogi természetű kérdések, a propaganda csináiás melleti e téren is átveszi a mun­kát a szakosztály, A gyermektanulmányi szakosztály az el­fogadóit ügyrend alapján összeköttetésbe lépett a M. Gy. T. társasággal, a melynek több lagja van városunkban, a kikkel kar­öltve fejti ki munkásságát. Az egyesület ügyforgalma szeptembertől kezdve a következő volt: Beadvány érkezett 111, lajstrom számunk 74. pártfogó kijelölése iránt megkeresés érkezeti 64; és pedig a fiatalkorúak bíró­ságától 53, árvaszéktől 11, egyéb megke­resés a fiatalkorúak bíróságától 40, az ár­vaszéktől 7, környezettanulmányt besze­reztünk 98-at, a pártfogók resztvettek 29 tárgyaláson. A beérkezel! beadványokat az ügyvezető elnök mind elintézte. iCiftimieiés, A király Molnár Pál cs. és kir. hidász­­főhadnagyot az ellensé" előtt teljesített kitűnő szolgálatai elisme seül a 3. oszt. hadiékitményes katonai érdemkereszttel tiintelte ki. m unkában a patr-onázs egyesület. Pénteken délután tartott ülést a váci paíronázs egyesület választmánya, a me­lyen az elnökség beszámolt az egyesület eddigi tevékenységéről. Dr. Kisparti János főtitkár jelenlését egész terjedelmében la­punk vezeíő helyén közöljük. Élénk eszme­csere fejlődött ki az ülésen arról, hogy miképen lehetne társadalmunk minél szé­lesebb köreiben felhívni a figyelmet az egyesület munkássága iránt. A háborús vi­szonyok nap-nap mellett mutatják, hogy milyen égető szükség van arra, hogy a gyermekek züllését megakadályozzuk, az eltévelyedelíeket jó útra térítsük, a hadi­árvákról gondoskodjunk. Mindent nem vé­gezhetnek el a hivatalos körök, a társa­dalomnak kell megmozdulnia. Erre a mun­kára hívja fel az egyesület a társadalom humánus gondolkodású tagjait. Gyűjtöive­­ket bocsátanak ki, levelezőlapokat külde­nek szét, a melyek aláírásával jelezheti, a ki az egyesület munkájában részt akar venni. Eddig van az egyesületnek 13 ala­pító, 57 működő, 49 rendes és 99 pártoló lagja.

Next

/
Thumbnails
Contents