Váci Hirlap, 1917 (31. évfolyam, 1-51. szám)
1917-01-06 / 1. szám
Előfizetési árak; helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos; Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (iróf Csáky Károly-út 4- sz, (Iparudvar.) Nyilttér so a egy korona. Teiefon-szam 17. Az örök béke problémája. Soha nem voll oly fogékony az emberi fantázia a világbéke varázsos álmának álmodozására, mint éppen most. Békéért kiált ma az egek Urához népmilliók ajka, azért fohászkodik térden állva minden hivő ember. Talán el sem bírnánk viselni ennek a gyilkos nagy időnek a borzalmait, ha nem bíznánk a talán messze levő, de mégis biztos reménységben: egyszer csak lesz béke. Ahogy nem lehetett mindig béke. úgy nem lehet mindig világháború sem. Egyszer csak be kell ütni mégis a — békének. Azonban még a béke reménye sem tudja megnyugtatni az emberiséget. Egyre ott kisért a gondolat, hogy az eljövendő béke sem lesz örök. Hiába szenvedünk oly rettentő sokat. Hiába folyik óceánja az embervérnek. El fog múlni pár évtized, esetleg egy évszázad. A mai emberiség, élete véget ér. Jön más, uj generáció, amelyik nem szenvedte át ennek az emberirtó világháborúnak borzalmait. A mai tömegmészárlás feledésbe megy. Az emberiségnek újra jó dolga lesz. Újra elveszti az emberiség a jobbik eszét, mert újra lesznek a mai entente politikusokhoz hasonló véreb államférfiak és megint lángbaborul itt, vagy ott a világ. Ha militarizmusról, hóditó szándékról lehet beszélni, az seholsem volt oly nagy mértékű, mint az orosznál. A franciáknak nyilván a hirdetett revans őrülete sem volt egyébb, mint állandóan élesztgetett háborús tűz. Miért tehát ép a németeken lovagolni, hogy ők a háború okai. A háborút az entente akarta. S ahogy most akarta, úgy fogja akarni pár évtized múlva megint valamelyik nyughatatlan vérű embertömeg. Hogy miért, azt frappánsan fejezte ki az olasz politika, mikor beismerte .hogy szent önzésből megy bele a háborúba. A nemzeti önzés tehát az örök béke kerékkötője. Ahogy az egyes emberek körzőit időnkint torzsalkodássá fajuló érdekellentétek támadnak, úgy keletkeznek ily ellentétek a nemzetek, az államok között is. Minden nép kitűz magának egy bizonyos útirányt, amelyen haladni akar a legjobb jövő felé.“ Minden állam nagyobb, erősebb, boldogabb hatalmasabb akar lenni, a másiknál. Ám e törekvés előbb-utóbb keresztezni találja más állam céljait. E keresztezés termeli ezután a külpolitikai ellentéteket, viszálykodást és végül a háborút. Ez igy volt eddig is, ezután sem lesz máskülönben. Gondoljunk csak a most dúló világháborúra ! Itt oly sok nemzetközi érdek ütközött össze, hogy e sok érdeket a legokosabb diplomaták sem fogják tudni összeegyeztetni. Bár hogy fogják összekalapálni a békét, mindenkép lesz egy néhány állam, amelyik a békekötés eredményében sérelmet fogja látni. Különösen az ántání államok fogják egymást feltétlenül cserbenhagyni. Az igy rosszul járó népek tehát abban a tudatban fogják megkezdeni a béke óráját, hogy őket a békekötésnél sérelem érte. Tehát e sérelmet kiköszörülni akaró lesz a béke politikai programmja. Lehet-e ily eshetőségek mellett örök békéről álmodozni? Nem. Háború lesz megint — idővel. A világháború minden borzalma sem fogja attól elriasztani a világháborút majd csak históriai könyvekből ismerő dédunokáinkat. Sőt a háborús leírások, a história lapjain megörökített nemzeti sérelmek a késő utódokat csak izgatni fogják uj háborúra. Azért ennek a világháborúnak mégis kell igyekezni arra, hogy ha nem is lesz örök a béke, legalább tartós, huzamos legyen az. Ezt pedig csak egy úton lehet elérni. Ha a központi hatalmak igaz ügye diadalmaskodni fog. E diadal ugyanis egyet fog jelenteni az antant által fellázított, vagy megnyomorgatott kis népek biztos révbe kalauzolásával. Ha mi győzünk, akkor a kis népek menten látni fogják, hogy az ántán.t csak kiszipolyozója volt a kis államoknak. A szabadság igaz barátai csak a központi hatalmak voltak e háború folyamán. Az igazi béke tehát a központi hatalmak diadalában rejlik. Mert a népek diadala az igazság, a valódi népszabadság, a becsületesség, a nemzetközi szavahihetőség diadala lesz. Bizzunk tehát e diadalban, amely meghozza a tartós igazi békét! A diadalért pedig dolgozzunk mi is, a front mögött, hogy ne legyen miattunk semmi nehézség odakint a fronton! Gr’öfpüäpökünk aiapitványa a koronázás emlékére. Grófpüspökünk a ki hosszas gyelgélkedése miatt nem jelenhetett meg a koronázási ünnepségeken, a nemzeti öröm hatása alatt 100.000 koronát ajánlott föl abból a célból, hogy ez összegből egy uj népiskola álliíassék föl, mely mindenkor hirdesse a koronázásnak emlékét. Az adományozó püspök rendelkezése szerint az épületen a magyar korona mása helyezendő el ezzel a felírással: In memóriám koronationis Regis Caroli IV. (IV. Károly király megkoronázásának emlékére.) Grófpüspökünk ezzel az adományával 600.000 koronát áldozott népiskoláink fejlesztésére. Adományok. A br. Andreánszky villában ápolt üdülő katonák karácsonyára újabban adakoztak még: Mischler Kornél 20 K-t, dr. Mayer József, Sapka József, Preszly Lajos, dr. lovag Floch-Reyhersberg Alfréd 10—10 K-t, Preszly Pincsiké 5 K-t és Zilzer Adolf 3 koronát, mely szives adományokért ez úton mond hálás köszönetét a kórház vezetősége. A hadikórház utolsó napjai. A honvédelmi miniszternek Vác város hadikórházának feloszlatásáról szóló rendelkezése a múlt héten érkezeit meg a városhoz és a kórházparancsnoksághoz. E szerint a kórház december 31 -ikével megszűnt és január 20-ikáig az összes kincstári felszerelést át kell adni, a mikor a tisztikar és az orvosok is elhagyják a kórházat. A parancsnokság humánusan megkérdezte a betegeket, ki hol szeretné magát ápoltatni s mindegyiket lehetőleg otthonához közel fekvő város kórházába küldte. A súlyos sebesülteket a vöröskereszt és irgalmasok kórháza vette át. Intézkedés történt már az orvosok és tisztek beosztásáról is. Balogh Jenő dr. törzsorvos, kórházparancsnok egyelőre három havi szabadságra megy, azután a honvédkerületnél az orvosi állást foglalja el. Dr. Magas Árpád főorvost a helybeli vöröskereszthez és a lókórházhoz nevezték ki újra, Itzés Vince dr. főorvos az -alagi hadikórházhoz, Neumann Adolf dr. a helyőrségi kórházhoz, Schmidt Jenő dr. pedig a soroksári úti hadikórházhoz, Szigvárí János gyógyszerész pedig Budapestre megy, úgy szintén dr. Horváth Elemér főhadnagy is. A honvédelmi miniszter köszönetét mondott Vác város közönségének, hogy a hadikórházat áldozatok árán is fentartotta. Ismét egy himlös haláleset. Füle Tóth Józsefné szül. Sári Mária 41 éves, kisváci-főúli lakos, földművesnő vásár vasárnapján lelt rosszul, hétfőn már konstatálták rajta, hogy himlös beteg és rögtön bevitték a vöröskeresztsori járványkórházba a hol szerdán délután hólyagos himlőben kiszenvedett. Halálozások. Őzv. Lengyei Lajosné szül. Stróbl Etelka, néhai Lengyel Lajos órás özvegye kedden este 49 éves korában egy napi szenvedés után elhunyt. A megboldogultat, kinek két gyermeke , maradt, nagy részvét mellett csütörtökön temették káptalan-utcai lakásából. — Ugyancsak kedden este szenvedett ki Miokovich Antal váci rkaí. tanító édesanyja, özv. Miokovich Mátyásné szül. Schmirala Mária 80 éves korában. — Nagy csapás érte Kovács Sándor fehérneműtisztiló iparos polgártársunkat. Forrón szeretett hitvese, született Medgyessy Erzsébet munkás életének 60-ik évében szerdán hajnalban megboldogult. — Nyugodjanak békében! A múzeumnak. Dr. Huber Józsefné 50 koronát adott ú - évi üdvözletek megváltása címen a múzeum vezetőségének, mely ezúton is köszönetét mond a nagylelkű adományért. Kitüntetés. A király a harmadosztályú katonai érdemkereszttel tüntette ki az északi harctéren hősi halált halt ifj. báró Andreánszky István tart, huszár hadnagyot.
