Váci Hirlap, 1916 (30. évfolyam, 3-53. szám)
1916-08-06 / 32. szám
2 VÁCI HÍRLAP Nem használt semmit A vámhivatalnok egyszerűen kérdést intézett hozzá, mennyit ér a hegedű? Művészünk azt gondolván hogy minél kevesebb összegűnek mondja hangszerét, annál kevesebb vámol fog fizetni; csekélyke értéket jelentett be, mire a főhivatalnok azt mondja, 15 percent ráfizetéssel a hegedű az állam tulajdona: „mehet.“ Alintha a villám csapott volna a művészre, úgy állott, szinte kővé meredten. Minden beszéd hiábavaló volt és semmiféle könyörgés és rábeszélés nem segitetl. A hegedű az állam birtokába ment át. Szomorúan lecsüggeszté fejét és szivet- facsaró zokogásba tört ki művészünk. Végre megszólalt: „Uram! ha két jóbarát egy életen át éli le életét egymás mellett és egyike időközben elválik a másikától, legalább is illik, hogy a válás percében elbúcsúzzanak egymástól. Én és a hegedűm összeforrott jó barátok voltunk, engedje meg tehát azt, hogy elbúcsúzzam tőle és utoljára játszhassam rajta kedvelt dalaimat, aztán Istennek szent nevében útnak indulok. — „Tehát játszék“ mondta, szinte türelmetlen merevséggel a főhivatalnok. Milyen érzéssel fogta tehát hegedűjét és vonóját kézbe!? aztán játszott, odaadással, melegséggel olyan csodálatos módon, mint talán még sohasem. Nem hangokat és csodás varázslatú accordokat adott ki egyedül hangszeréből, hanem szemeiből is csak úgy omlottak ki könnyei. Egyik darabját a másik után, bámulatos benső, művészi ihlettséggel játszta és a hatás annyira fokozódott nyirettyű vonása után, nyirettyű vonásra, hogy nemcsak az épületben levőket csalta oda hallgatásra, hanem még az utcáról is csak úgy tódult be a nép, hogy a csodás, varázsszerű játékot élvezze. Még azok a különben szívtelen vámhivatalnokok is, kik szintén hallgatták a művész előadásait, csodálkozva és megindul- tan adtak kifejezést tetszésüknek, a mikor egy-egy zenemű előadása elhangzott. A mikor aztán művészünk szinte kimerült a sok játszásból, még utolsónak a hires „God save the King“ (Isten tartsa meg a királyt) játszotta, mire a most már százakra összegyűlt hallgatóság olyan lelkesedésbe tört ki, hogy maga a fővámhiva- íalnok is elérzékenyült. Amint ezen hymnusszerű dallamát befejezte Boucher, letette hegedűjét, megcsókolta és könnyezve távozni készült. Azonban a jelenvolt közönség olyan frenetikus tapsolásba tört ki, hogy maga a fővámhi- vatalnok oda lépett a művészhez és azt mondá : „a ki királyunk dicsőítésére is igy tudja kezelni a hegedűt mint ön, az megérdemli, hogy — kivételesen — hegedűjének birtokában maradhasson.“ Saágh József. Gajáry Márta budapesti fellépte. Szerdán este lépett fel először P. Gajáry Márta asszony Budapesten, fővárosi kényes ízlésű közönség előtt. Ráskai Ferencnek bemutató előadásában, a fényesen sikerült „Hivatalnoklány“-ban szerepelt mint a kitűnő Budai Színkör legújabb tagja. A lapok általában elismerő, szép kritikát mondanak Gajáry Márta játékáról, magáról a művésznőről pedig mint „szépalakú, megragadó szőke szendeség“-ről emlékeznek meg. Találkoztam a fiammal. Találkoztam a fiammal a piroli utcán, pajkos gyerekhad közepén állt mogorván, bátran, hetykén, paranccsal az ajkán. Rongyos volt a ruha rajta, cipő se volt lábán, úgy nézett szét sötét szemmel, vad, villogó tekintettel, mint egy kölyök sátán. Vezére volt csapatának, büszke, hős vajdája, fakarddal rohamra indult, szeme lángolt, arca pirult, a többi meg utánna! Nem is tudom mi lett velem, a hogy én ott álltam, sóhaj tört fel a keblemből, könny szivárgott a szememből, a mint én ezt láttam. Oda mentem, megöleltem azt a hős kis vajdát! Eleinte szabadkozott, de aztán megbarátkozott, s kért tőlem egy párát. (Pirot.) Haraszti Ernő. Kinevezés hadnagyokká. A király dr. Csányi László és Csuka E. hadapródokat az érsekujvári m. kir. 4. honvédtályoriágyusezredben tüzérhadnagyokká nevezte ki. Haláleset. Zapletál Margitka, Zapletál István váci posta- és távirdai főpénztáros szelidlelkű, kedves kis húga hosszas és kínos szenvedés után Budapesten, nővérénél szerdán reggel 18 éves korában meghalt. Az ifjan elköltözött leány hűlt tetemeit nagy részvét mellett Vácon az alsóvárosi sirkertben levő Virler-kápolnából helyezték ölök nyugalmára pénteken délután. Ny. b! Huszfilléresek vasból. A hivatalos lap keddi száma rendeletét közöl, amelynek értelmében a magyar és az osztrák kormány ötven millió koronát meg nem haladható összegig húsz filléres váltópénzérmeket veretett vasból. Egy kilogramm vasból háromszáz darab husz- fillérest vernek. A huszfilléresek átmérője j huszonegy milliméter. Ez érmeket mindkét államban csakis az illető állam számlájára verik. Az érmek mennyiségéből a magyar szent korona országaiban tizenöt millió koronát és a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban harmincöt millió koronát vernek. A vashuszfilléres a nikkel husz- filléres érméktől külsőleg csak annyiban tér el, hogy a huszfilléresek képlapján a magyar szent korona, illetőleg a császári sas kisebb. A vashuszfilléresek kiadása augusztus harmadikán kezdődött. Egy ugyancsak most megjelent kormányrendelet 1917 január elsejével forgalmon kívül helyezi a huszfilléres nikkelérmeket. A hadikórliáz halottja. A honvédhadikórházban vasárnap délután hősi halált halt Damjanovics Luka 21 eves, g. kel. vallású nőtlen földmives, ács. kir. 79. gyalogezred népfelkelője. A hősi halált hall katona Lika-Krbava vármegyében, Alsólapacon született és tüdőgümő- kórban szenvedett ki. A szőlők állása. A helyzet képét a levél- és fürtperonosz- pora pusztítása alkotja. A földmivelésügyi minisztérium által kilátás..a helyezettkataszt- rális holdankénti 15 kiló rézgálicnak Vácra például eddig csak a 81 százaléka érkezett meg, az is öt részletben, apródonkint és különösen a két utolsó részlet elkésve. Maga a rézgálic sem volt a régen kipróbált, jó aussigi gyártmány. Ámde ha a földmivelésügyi minisztérium elegendő mennyiségű és kifogástalan minőségű rézgálicot is osztott volna szét, az idén ez sem használt volna, mert az ölször-halszor permetezett és többszörösen porozott, szóval a legjobban ápolt szőlők is tönkre vannak téve a peronoszpora által. Nem is csoda, Reggelenként sűrű, fojtó köd ereszkedik alá, úgy, hogy ember és állat nem képes kár nélkül a szabadban megmaradni. Mire a nap kisüt, a szőlő lombozatja, mintha le volna forrázva, rosdás vörös szint kap, összezsugorodik, elszárad és lehullik. Leszáradnak a fürtök szárai és gerezdjei is, a bogyók megbámulnák és az egész fürt lehullik, helyenkint néhány szem még zölden marad, hogy egy ujabbi köd után a többiek sorsát ossza. A hegyvidéki szőlők állása valamivel jobb, de azok is peronosz- porálva vannak, a homoki és síkvidéki szőlőkben azonban, melyek a tömegborokat szolgáltatják, tehát Magyarország bortermésének értékére mértékadók, az idén nem igen lesz mit szüretelni. Itt említjük meg, hogy szőlőtulajdonosaink különösen a legutóbb küldött rézgálic minőségére panaszkodnak s azt mondják, hogy amikor ezt a gálicol hazavitték, egy-kéf napra rá a zsákot teljesen kiette az, ha pedig napos helyre tették, fehér porrá, szódaszerű anyaggá vált a gálic. Vannak többen, akik éppen e miatt kártérítési pert akarnak indítani a gyáros ellen. Hazajött orosz fogságából. Bulejsza András 41 éves kőműves, honvéd népfelkelő az első Vácról, a kit mint rokkanttat hazaküldtek orosz hadifogságából. Bulejsza 1915. év márciusában Prze- mysl elestekor került orosz hadifogságba, 14 hónapig volt fogoly s mikor Oroszországba szállították, az úton fázott át, ott szerezte betegségét és kint állandóan kór- ■ házban volt, Zanziban. Fogságára nem panaszkodik, jól bánlak vele, hazatérésének útjáról elragadtatással beszél. Az ő transzportjával 72-en jöttek, útjuk diadalmenet volt s különösen örökké emlékezetesen fényes volt a fogadtatásuk Svédországban, a hol a királyi család tagjai megvendégelték őket, pénzt adtak nekik s az egyik főhercegnő minden egyes magyar rokkantnak virágokkal feldiszitett nemzeti zászlócskákat ajándékozott sajátkezűleg. Bulejsza május 7-én érkezett Budapestre, de ma már mint rokkant itthon van Vácon, tüdő-, máj- és szívbaja miatt végleg elbo- csájtva. A cigányok patronusa. Sándor János belügyminiszter a cigányügy tanulmányozásával megbízta dr. Hermann Antal egyetemi tanárt, a ki országos körútra indult. Tapasztalatairól érdemleges előterjesztést fog a miniszter elé terjeszteni és ezután a cigányügyet törvényható- ságilag fogják rendezni. Dr. Hermann Antalt Vácon sokan ismerik, gyakran kijár ő ide, nincs az az ünnepély, vagy nevezetesebb mozgalom, melyen ő Vácon meg ne jelenne.
