Váci Hirlap, 1916 (30. évfolyam, 3-53. szám)
1916-07-16 / 29. szám
narmincadiK evrolvau 29 izán Vác 1916. július 16. VÁCI HÍRLAP PolitiKai lap, megjeleniK szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Oercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz, (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szánt 17. Mit terveznek a Kobrákkal? A vármegye határozata. — Negyven évig a rokkantügyi hivatalé a Kobrák, aztán visszaszáll a tulajdonjog a vármegyére. — Ismét cipőgyár lesz a hires telep. — A Kobrák gépei a rokkantaké. — 625 ezer koronát vesz fel a vármegye és három évig mindenki két százalékos pótadót fizet. — Megvásárolták hozzá a Kobrák földjeit is és azon a rokkantak családházait építik fel. — A főispánné szerepe a rokkantak házainak felépítésében. Minden uáci emberi érdekel, hogy a sok | híresztelés után mi is lesz hát a Kobrákból ? Megszereztük a vármegye törvényhatóságának legutóbbi közgyűlésén hozott határozatát s ebből mindenki olvashatja, hogy rokkant katonák váci ipari kereseti telepe lesz és pedig a pestvármegyeieké. A Kobrákra tehát szebb idők következnek el, mert bizonyos, hogy a társadalmi akció nem áll meg és hatalmas agitáció fog megindulni, hogy a váci telep ipari gyártmányait vásárolja mindenki. A vármegye cipőgyár részére engedi át a rokkantügyi hivatalnak a Kobrakot, ezért vásárolta meg a használaton kívül álló gépeket is Cipőt fognak tehát gyártani a megkopott fényű cég telepén, de hogy hányán, arra ma még feleletet nehéz adni. A vármegye határozata némi felvilágosítással szolgál : azt mondja, hogy megvásárolják a telep körül levő közel hat holdas földeket s ezen 400 négyszögöles családházakat építenek a rokkantaknak. így tehát 25 ilyen családház fog épülni s ha egy-egy házra két családot számítunk, aligha lesz több 50—60 rokkant munkásnál több a váci uj cipőgyárban, hacsak a városban is nem helyezik el őket. Igen érdekes, hogy ezeknek a családházaknak megépítésénél megismétlődik a kárpáti-akció. Gróf Ráday Gedeonné, a főispán neje csendben, de annál nagyobb eredménnyel buzgólkodik azon, hogy a pestmegyei tehetősek építsék fel ezt a 25 házat. Hogy szép összeget gyűjtött már össze: a közgyűlés is konstatálta, mely határozatában őszinte köszönettel adózik a főispánné buzgólkodásáérí. A reánk nézve érdekes Kobrak-vételről szóló vármegyei határozatot, mely Kemény Kálmán tb. főjegyzőnek, városunk fiának munkája, ki különben sokat dolgozott a nemes gondolat testté formálásában, itt közöljük: Két határozatunkban megbíztuk az általunk kiküldött rokkantügyi bizottságot, hogy általunk felállítani szándékolt pestvármegyei rokkantak kereseti telepe létesítése tárgyában a m. kir. rokkantügyi hivatallal lépjenek sürgős érintkezésbe és a kereseti telep céljaira a 2 Ízben megtartott bizottsági helyszíni szemle alapján alkalmasnak talált váci Kobrak-gyártelep és ingatlanok megvételére vonatkozó adásvételi szerződésnek, — valamint a m. kir. rokkantügyi hivatallal a telepnek 40 évi ingyenes használatra leendő átengedésére vonatkozólag kötendő szerződés tervezetét készítsék el, és azokat elfogadás végett terjesszék elénk' Ez a rokkantügyi bizottság küldetésének megfelelvén, —lehetővé tette, — hogy megvalósíthassuk a már előző határozatainkban kifejezett azon óhajunkat, hogy a vármegyénk területéről hadbaszállt itteni illetőségű és érettünk vérző dicső harcosaink iránti kötelességünket némi kis részben leróhassuk, és a támogatásra szoruló béna avagy rokkant katonákat ipari munkálatokra kiképezve megélhetésüket tehetségükhöz képest előmozdíthassuk. Ez okból tehát a következő véghatáro- zatot hozzuk : Megvesszük a váci Kobrak cipőgyár r. t. csődtömeggondnokától a csődtömeg tulajdonát képező és a váci 482. számú telekkönyvi betétben I 3 sor 2789. hrsz. alatt, továbbá a 1. sor 2794. hrsz alatt, végül II. 1—2. sor 2797., 2798. hrsz. alatt felvett és telekkönyvileg közadós r. t. nevén álló ingatlanokat összes természetes és törvényes tartozékaikkal, az azokon épült cipőgyári főépülettel, valamint az összes lakó és melléképületekkel együtt, továbbá a csödleltárba foglalt 68535 korona becsértékű gépeket és felszerelési ingatlanokat, tehermentesen és a tehermentességért való szavatottság mellett hatszázezer korona vételárért. 2. Az általunk ekként megvásárolt ingatlanokat, azok tartozékait és az ingóságot kát, továbbá a gépeket és a felszerelési tárgyakat a pestvármegyei rokkant katonák cipész, illetve a bőripari oktatása és kereseti telep létesítése céljából a m. kir. kincstárnak, illetve a m. kir. rokkantügyi hivatalnak, 40 évi időtartamra, vagyis 1957 évi december hó 31-ig teljesen díjtalanul kizárólagos használatra tulajdonjogunk fen- tartása mellett átengedjük. Minthogy azonban úgy a most átadandó ingóságok, valamint a gépek 40 év alatt teljesen el fognak kopni és pusztulni, ez okból úgy ezek tulajdonjogáról, valamint a gyártelep mellett fekvő 2789. hrsz. 5 hold és 1026. négyszögöl területű ingatlan tulajdonjogáról a m. kir. rokkantügyi hivatal és meghatalmazásunk folytán a vármegye alispánja által aláirt és nekünk bemutatott szerződésben foglalt feltételek mellett a rokkantak javára lemondunk, illetve beleegyezésünket adjuk ahhoz, hogy ezen 5 hold és 1026 négyszögöl területű telek 400 négyszögöles parcellákra felosztassák és azon családi házak építtethessenek. 3. Elfogadjuk a vármegye alispánja és a m. kir. államkincstár, illetve a m. kir. rokkantügyi hivatal által előirt és a gyártelepnek 4J évi ingyenes átengedésére vonatkozó szerződést és az abban foglalt kikötéseket magunkra nézve kötelezőnek elismerjük. 4. Elhatároztuk, hogy a vételár és az át- iraíási költségek kifizetése céljára a Pesti hazai első takarékpénztár egyesülettől, az Osztrák-Magyar Bank mindenkori bank kamatlába felett egy százalékkal magasabb és negyedévenként utólag esedékes kamat fizetésének kötelezettsége mellett 625.000 azaz hatszázhuszonötezer korona folyószámla kölcsönt veszünk fel és a kötelezvény biztosítékául a vármegye összes vagyonát, közjövedelmeit közjavadalmait és a részünkről kivethető pótadókat lekötjük. 5. Az igy létesített kereseti ipartelep megszerzési költségeinek fedezésére a Pesti Hazai Első takarékpénztár egyesülettel fölveendő hatszázhuszonötezer korona folyószámla kölcsön visszafizethetése céljából elhatároztuk, hogy az 1916., 1917. és 1918. évekre évenkint 2 % pófadót vetünk ki miért is ezen javaslatunk szavazás alá bocsájtat- ván, nemmel nem szavazott senki, — igy tehát a szavazás eredménye alapján a fentemlitett kölcsönnek és kamatnak 3 év alatt leendő visszafizethetése céljából az 1916., 1917. és 1918. évekre állami egyenes adókra kivetendő 2-2 %,-os pótadó kivetését megszavazzuk és azt az 1916., 1917., 1918. évek adó alapján kivehetni és behajtatni rendeljük, a vármegye alispánját pedig felhívjuk, hogy a befolyandó összegeket a fentemlitett 625.000 koronás folyószámla tartozásunk csökkentésére fordítsa. 6. Végül a közöttünk és a m. kir. rokkantügyi hivatal között létrejött és általunk a 4 pont alatti határozatunkkal elfogadott gyártelep átengedési szerződés I. pontjának utolsó bekezdésében foglaltak szerint kötelezettséget vállaltunk arra vonatkozólag, hogy a telep körül 400 négyszögöles területeken körülbelül 2500 kor. építési költséggel telepíttetni szándékolt családi házak építési költségeinek gyarapítása céljából társadalmi akciót fogunk indítani és az igy begyülendő adományokat a m. kir. rokkantügyi hivatalnak át fogjuk adni. Mivel azonban tudomásukra jutott, hogy úgy a vármegye főispánja, mint alispánja» az általuk kiadott és a vármegye minden egyes lakosához címzett kérelemmel, e tekintetben már intézkedtek, igy ez okból e tárgyban további intézkedés szükségességét fennforogni nem látjuk, egyedül mély hálánkat akarjuk leróni főispánnénk gróf Ráday Gedeonné Öméltóságával szemben, a ki nemesen érző lelkének sugalatát követve, igaz hazafias buzgalommal karolta fel ezen családi házak építésének eszméjét, a gyűjtést megindította és már is igen nagy anyagi sikert ért el, miért is neki ezért jegyzőkönyvi köszönetét szavazunk és erről őt levélileg értesíteni rendeljük.
