Váci Hirlap, 1916 (30. évfolyam, 3-53. szám)

1916-07-09 / 28. szám

HarmincadiK évfolyam 28 S2á(li. Vác 1916. július 9. VÁCI HÍRLAP PolitiKai lap. megjeieniK szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy evre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 k. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: j Szerkesztőség es kiadóhivatal: „ J Gróf Csáky Károly-út 4. sz, (Iparudvar.) Dercsényi Dezső. I rsj^,irter s a 60 fillér. Telefon-szám l/. Az 1916. évi gatoiMsre vsoathozó üonnányrenilBleteli. A kormány, hogy az országnak a jövő évi augusztus közepéig terjedő időre ga­bonával, illetőleg liszttel való zavartalan ellátását biztosítsa, rendeleteket bocsátott ki, a me'yek egyfelől a termelőkre, más­felől a vásárló közönségre vonatkoznak. A rendelet szerint a termelő csak a sa ját házi és gazdasági szükségletére meg­állapított terménymennyiséget tarthatja meg, a többi, mfnt felesleg, zár alá vétetik. A zár alá vett mennyiséget a termelő folyó évi október hó 15. napjáig eladhatja a ha­tósági vásárlási igazolvánnyal rendelkező vevőközönségnek. Minthogy a saját házi szükségletre búzát, rozsot, kétszerest, kö­lest és árpát, gazdasági szükségletre pedig búzát csak annak a községnek, illetőleg városnak a területén szabad vásárolni, a melynek az elüljárósága a vásárlási iga­zolványt kiállítóba, méltányos dolog lesz, ha a váci termelők megfogadják a polgár- mester azon felszóiilását, hogy október j 15-ig még a Hadi Termény Rt-nak se ad­ják el fölös gabonatermésüket; várják meg, mig a váciak befejezik a vásárlásaikat Október 15 után a termelők csak a Hadi Termény Rt-nak adhatják el terményük zár alá vett részét, a melyet bejelenteni s annak idején megvételre felajánlani köte­lesek lesznek. A termelők a vásárlási iga­zolványokat megtartják s terményük hová- forditásáról azokkal számolnak el. A ter­melőnél házi szükséglet címén búzából, rozsból, kétszeresből és árpából együtt­véve fejenként és havonként 18 klgot lehet számításba venni azon személyek után, a kik háztartásában rendszerint természetben ellátást élveznek; gazdasági szükséglet címén csak a természetben kiszolgálta­tandó terménybeli járandóságok (alkalma­zottak, munkások, aratórésze, konvenció), vetőmag és az állatállomány szükséglete vehető számításba. A ki maga nem termelő, továbbá az a termelő, a kinek termése egész évi szük­ségletét nem fedezi, a polgármester által kiállított vásárlási igazolvánnyal október 15-ig vásárolhat a város területén saját házi szükségletére búzát, rozsot, kétsze­rest, kölest, árpát közvetlenül a termelők­től. Házi szükséglet cimén fejenként és havonként búzából, rozsból, kétszeresből és árpából együttvéve 10 klg.; a nehéz testi munkával foglalkozók részére 13 klg; az őstermelők részére 1.8 klg. vehető szá­mításba. Vásárlási igazolvánnyal nemcsak az egész évi mennyiség, hanem annak egy része, de legalább is 100 klg. vásárolható. A hatóság a kiadott vásárlási igazolvá­nyokról jegyzéket vezet; a ki október 15-ig a kapott vásárlási igazolványt a hatóság­nak vissza nem adja, nem vehető fel a hatóságilag ellátandók közé, azért kell, hogy a ki nem lúd vásárolni, adja vissza az igazolványt. A ki betudta szerezni az igazolvánnyal a szükséges mennyiséget, az a polgármestertől kiállított őrlési íanu- sitványnyal őröltetheti csak meg a gabo­náját; e tekintetben a malmok szigorú el­lenőrzés alatt állnak. Fontos pontja a ren­deletnek, hogy a vásárlási igazolvánnyal csak akkora mennyiséget szabad vásárolni, a mennyiről az szól, sem többet, sem ke­vesebbet. Saját gazdasági szükségletre old. 15-ig rozsot, hétszerest, kölest, árpát, zabot a hatósági igazolvánnyal a törvényhatóság egész területén szabad vásárolni közvet­lenül a termelőktől. A gazdasági szükség­letei kellően indokolni kell. A gazdasági szükséglet címen engedé­lyezett mennyiség is megvásárolható rész­letekben is (legkisebb részlet 500 klg. le­het), ebben az esetben úgy kell kérni a vásárlási igazolványt. Mindazok, a kik igazolvánnyal nem vá­sárolnak, hatósági ellátásban részesülnek. ! Később megállapítandó időben jelentkezés alapján fogják ezek jegyzékét összeállítani. Vásárlási igazolványokért már most kell jelentkezni a városi lisztirodában, a hol a jelentkezési felveszik s a mint az alispán­tól az igazolványok megérkeznek, kiállítják és szétosztják. Harangok búcsúja. Ismeretes, hogy az egyházak felajánlot­ták harangjaikat a hadvezetőségnek. Ké­sőbb kimondották a nélkülözhető haran­gokra a rekvirálást, a mit most foganato­sítanak. Többek között elviszik városunk­ból a piaristák gyönyörű csengésű Szent Anna harangját, a melyhez a jámbor hivők ezreinek igaz kegyelete, a mostani és volt diákoknak sok édes-bús, kedves emléke fűződik. A harangot Benedek Ágoston né­hai váci kanonok adományozta a templom­nak 1802-ben, a templom legkisebb harang­jával együtt, a melyet szintén elvisznek; a rend ujraöntette 1866-ban. Ma este utoljára szólalnak meg imádságra, szép csengésű hangjuk búcsúszó lesz; szeretetet hirdet­tek eddig, ezután a gyűlölet eszközei lesz­nek; áldásra hívtak, ezután halált oszta­nak. A székesegyházban meghagyják egyebek között a Roskoványit és az úgy­nevezett „kopott“ harangot. Megmarad az egyházmegyében egy bús magyar nótából annyira ismeretessé vált kecskeméti öreg templom nagy harangja. Halálozás. A napilapok hozták, hogy dr. Bodnár Mátyás ügyvéd Budapesten a héten meg­halt. Az elhunyt ügyvéd a budapesti ön­kéntes őrsereg egyik parancsnoka volt s Vácon sokan ismerték, mert mintegy 20 évvel ezelőtt a Vácvidéki egyetemi ifjak körének elnöke volt s mint ilyen a váci honvédemléknél beszédet mondott. Képviselőnk beszéde a tisztviselők érdekében, a drágaságról s a liszt mizériákról. Dr. Preszly Flemér orsz. gyűl. képvise­lőnk Kedden délután az országházban hosszabb beszédben szólt hozzá a köz- szolgálati alkalmazottak újabb háborús segélyéről szóló törvényjavaslathoz. A be­szédnek egy részét ilt közöljük: T. Ház! A háborúnak kétségtelen nagy igazsagtalanságai vannak. Vannak emberek, kik legdrágább kincsüket, életüket áldozzák fel a hazának oltárára, vannak emberek, kik addig, mig ott künn a harctéren erős karral védelmezik a hazát, mikor hazatér­nek, családi tűzhelyüket, vagyonukat, üzle­tüket feldúlva találjak és vannak emberek, kik a háború konjukturái következtében milliókat milliókra halmoznak és vagyont gyűjtenek. Államnak és társadalomnak egy­aránt elengedhetetlen kötelessége az, hogy a háború sértő igazságtalanságait, a meny­nyire csak lehet megszüntetni iparkodjék. Államnak és társadalomnak egyaránt kö­telessége az, hogy az igazságtalanságok megszüntessenek az által, hogy uj adóne­mek létesítésével, azokból az egymásra halmozott milliókból az állam számára, a tönkrement családok számára legalább garasokat elvegyen. (Helyeslés.) A magyar tisztviselői kar a háború nehéz éveiben megtette a maga kötelességét, dacára annak, hogy csak a front mögött, a Hinterlandban teljesili mindennapi munká­ját; azonban azt hiszem, a képviselőházban valamennyien egyetértünk abban, hogy ez a munka magasztos, ez a munka a magyar nemzethez méltó, ez előtt a munka előtt valamennyiünknek kalapot kell emelni.(Igaz! Úgy van ! balfelől.) A háború igazságtalanságai!, a háború nehézségeit, talán egy társadalmi osztály sem érzi oly erősen, lalán egy társadalmi osztály vállára sem nehezedik oly súlyosan a megélhetés nehézsége, mint épen a tiszt­viselői karra. A tisztviselői kar most az országgyűlés kapuján kopogtat és a tör­vényhozástól ezeknek a kétségtelenül meg­lévő nagy nehézségeknek, válságának or­voslását kérelmezi. A t. pénzügyminiszter úr, midőn módosítását bejelentette, azt a kijelentést tette itt nekünk a képviselőház­ban, hogy többet nem adhat, mert az állam pénzügyi ereje meg nem engedi. Én a magam részéről a legteljesebb mértékben osztom azt az álláspontot, a melyet Rakovszky t. képviselő úr előliem hangoztatott, hogy nekünk jogunk van kérni és kivánni azt, hogy az állam valódi pénz­ügyi helyzetére vonatkozólag felvilágosítást kapjunk. Egyáltalában minden tekintetben őszinteséget kérünk. Ez a nemzet eléggé érett arra^ és a háború alatt oly magaszto­san viselkedik, a nemzet rétegei minden tekintetben annyira a helyzet magaslatán állanak, annyira a kötelességteljesités tu­datában vannak, hogy itt nem kell ellep­lezni semmit és sokkal nagyobb baj az elleplezni akarás, mint az ősziníe szó. (Úgy van! Úgy van! a bal-és a szélsőbaloldalon.) Hogy csak egyebet ne mondjak, ha a mi ujságjank közük az orosz vezérkar jelenté­seit és ezekben a jelentésekben százezernyi foglyokról esik szó, az itt Magyarországon nem rémit meg senkit. De ha az orosz

Next

/
Thumbnails
Contents