Váci Hirlap, 1916 (30. évfolyam, 3-53. szám)
1916-06-25 / 26. szám
íiarmincadiK évfolyam 26 szám. Vác 1916. június 25. VÁCI HÍRLAP PolitiRai lap, megjeleni!* szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy evre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. S7, (Iparudvar.) Nvilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. A Váci Patronázs Egyesület. Pénteken délután alakult meg a Váci Patronázs Egyesület. Az a titáni erőfeszítés, a mely minden képzeletet felülmúló len- diileííel folyik a harctereken, az a véresgyászos ködfátyol, a mely nyomasztóvá teszi a jelent és sejtelmessé a jövőt, nem olthatja ki azt a lelkek mélyén élő szikrát, a mely eszményeinktől szítva életre kelt és táplál minden kultűrtörekvést. Ilyen törekvés hozta létre városunkban azt a mozgalmat, a mely társadalmi, nemzeti megújhodásunk jelszavával egész figyelmével, minden képességével a jövő nemzedék felé fordul. Rövidlátók esetleg csak azt látják, hogy ismét egy uj egyesület alakult, de a gondolkodók észreveszik, hogy társadalmunk nemesebben érző tagjainak eme spontán, imponáló összefogásában az egész társadalom szive dobbant meg. Ha job- j bakká, nemesebbekké akarunk válni, kezdjük önmagunkon, álljunk be magunk a munkába. A társadalom gyökeres, eredményes reformálását nem a hivatalos tényezők, hanem önmaga végezheti csak el. E társadalmi reformmunka szervezésére, irányítására alakul ez egyesület. Alapszabályaiban megjelölt célja általában a .gyermek védelme. Gondoskodik az erkölcsi romlás veszélyének kilőtt gyermekek megmentéséről, a bűncselekmények megelőzéséről, az eltévelyedettek megjavitásáról, a megjavultaknak a becsületes társadalomban való elhelyezéséről. Működése részben a bíróság mellett, azzal karöltve megy végbe, részben mindazokon a területeken, a melyeken a gyermek testi, szellemi és erkölcsi világát művelheti, fejlesztheti. így működése kiterjed az anya- és csecsemő- védele.i re, az árvák, elsősorban a hadiárvák gyámolitására s hogy az egész tevékenységnek elméleti megalapozásához is gyűjtsön anyagot, a gyermektanulmányra. Ezekben a tennivalókban benn van mind az, a mi minden idők társadalmi regenerálásának követelménye, benne van minden, a mi ma kell, hogy mindenkit tettre, lelkes munkásságra buzdítson. A patronázs egyesület legjellegzetesebb vonását abban állapíthatjuk meg, hogy tagjaitól elsősorban erkölcsi támogatást, munkát kíván. Ez az alapszabályokban is kifejezést nyer, mert ezek szerint a működő tagok ta sági dij fizetésére nincsenek kötelezve. Akit elfoglaltsága nem enged résztvenni e munkában, az alapitó, rendes vagy pártoló tagsági dij fizetésével támogatja az egyesületet célja elérésében. Akinél a társadalmi együttérzés nem üres frázis, hanem erkölcsi meggyőződés, azt ez a meggyőződése a közös munkában való részvételre sarkalja. Az egyesek, a társadalom, a nemzet élete nem elvont fogalom, hanem egy nagy valóság, a mely újabb és' újabb feladatok elé állít. E feladatok megoldásánál aggályok és melléktekintetek bástyája mögé húzódni nevetséges struccpolitika, komoly dolgod nem komoly értékelése. Előre a munkával, félre a frázisokkal! Önzetlen, becsületes munka termeli az értékeket, a szavak nem leplezhetik a munka elől való kitérést. Minden reményünk meg van arra, hogy a Váci Patronázs Egyesület a legnemesebb buzgóságból, a legtisztább erkölcsi felfogásból keletkezve a munka jegyében a legszebb értékeket fogja termelni. Grófpüspökünk itthoni. Gróf Csáky Károly megyés püspökünk több heti pöstyéni üdülése után csütörtökön délután székvárosába hazaérkezett. A főpásztort a székeskáptalan tagjai, a város polgármestere és az udvari papság fogadták Gedeon Emil előléptetése. A király Gedeon Emilt, a váci kir. orsz fegyintézet közvetítő és államfogház igazgatóját a hatodik fizetési osztályba nevezte ki. A hivatalos lap csütörtöki számából tudta meg a város Gedeon igazgató előléptetését s azóta az üdvözlők és gratulálok serege jár fel a fegyházba. A fegyin- tézeti igazgatók közül ő a második, ki a hatodik rangosztályba jut be s benne a nagy szervező munkaerőt kívánta a király jutalmazni. Ismeretes, hogy országszerte hire van a váci fegyintézetnek, (most is egy porosz katonatiszt, ki békés időben börtönügyi főliszf, van itt tanulmányozni.) Beruházásokkal, újításokkal Gedeon igazgató az intézet jövedelmét meghatványozta s ma közel félmillió az az összeg, melyet mint jövedelmet mutat ki a váci fegyház, a mit Magyarországon egy intézet sem produkál Legújabb alkotásai közé tartozik a katonai ruhák és felszerelések átdolgozása, a melynek szervezését a miniszter Gedeon igazgatóra bízta s rövid néhány hónap alatt kiderült, hogy a katonai kincstár mily hatalmas összeget takarít meg, hogy a harctereken összegyűjti a katonai felszereléseket és újra feldolgoztatja a fegyházakban. Ő létesítette a közel 30 holdas kerti telepet, melynek gyönyörű gazdasági berendezését messze földről jönnek nézni. Ezt a felsővárosi plébániától bérli s innen a székesfőváros és a váci igazságügyi tisztviselők kerlgazdasági szükségletét látja el a mai drágaságban nem hallott olcsó árban. Kifelé ma ezeket látni uj alkotásaiból s Gedeon érdemei előtt minisztere is meghajolt, midőn a királynak előléptetése iránt előterjesztést tett. Kitüntetés. A király Snapp Lajosnak, Szód nagyközség jegyzőjének nyugalomba vonulása alkalmából sok évi hű és buzgó szolgálata elismeréséül a koronás arany érdemkeresztet adományozta. Schubert és emlékei Magyarhonban. Irta és a »Váczi zeneiskola« zenetörténeti délutánján felolvasta : Kisfaludi PIKÉTHY TIBOR. (2. folytatás.) A „Modern Könyvtár“ kötetei közt megjelent Schubertnek „A szép molnárleány“ című dalciklus, mely húsz örökké szép dalnak Wilhelm Müller által írott kedves szövegét Lányi Viktor nyújtja nekünk művészi fordításban. A könyvecskéhez Molnár Géza egyetemi és zeneakadémiai tanár irt egy, a nála megszokott, mély tudásra valló bevezető tanulmányt. Olvasva e kedves kötetet, felelevenülnek lelkemben kedves emlékeim, melyeket szerezni szerencsés voltam ezerkilencszáz- tizenőt augusztus havában, a mikor a Bars- megvében levő Zseliz községben nyaraltam. Egy nekem, a drágánál drágább barátság révén jutottam e bájos fekvésű, Garam partján magát szerényen meghúzó falucskába. Nem közönséges falu ez! Van több feltűnően csinos háza. Kalho- likus temploma sok százados falain vele egyidős, de még teljesen ép freskókkal. A benne lévő főoltár egy ősrégi római kőkóporsö. A falu szélén, hatalmas, gondozott park, a parkban egy édes, kicsiny kastély s a kastély nagytermében egy ócska, kopott zongora. Erről s még egyébről óhajtok írni. Schubert 1818, és 1824. évek nyarát itt, e kastélyban töltötte. A zselizi birtok akkor az Eszterházy grófoké volt. Schubert náluk élt, mivel a grófkisasszonyok zene- tanitója. A grófi család Bécsben lakott, de a nyarat rendesen magyarországi birtokán töltötte. Így került Schubert Zselizre. Sok szép műve látott itt napvilágot. A „Divertissement á la hongroise“ (Op. 54.) thé- máját egy zselizi pásztorleány dalos ajkairól vette. A kastélybeli társaság minden tagja mu= zsikális volt. Napirenden volt esíénkint a zenélés. A társaság egyik tagja, báró Schönstein Károly, lágyan csengő tenorhangjával kedveskedett a meghitt muzsikus körnek. Az ő hangjához irt itt Schubert több dalt, mint pl. „Blondei zu Marien.“ „Der Einsame“. Mindezeknél fontosabb az, mit Breunner és Condenhove grófnék társaságában hallottam a zselizi kastélyban. A „Szép molnárleány“ dalciklus állítólag itt, a mi hazánkban született. Magyarhon leánya, csevegő patakja, kattogó malma s a patak tükrében magukat nézegető virágok fakasztották ama hangokat a nagy zeneköltő leikéből. A mű báró Schönsíeinnek van ajánlva. Könnyen lehet tehát való az, hogy e dalok, ha nem is itt születtek, de itt fogam- zottak meg a költő lelkében s az itt átélt
