Váci Hirlap, 1916 (30. évfolyam, 3-53. szám)

1916-06-04 / 23. szám

2 VÁCI HÍRLAP Dr. Balogh Jenő törzsorvos kitüntetése. A király dr. Balogh Jenő törzsorvos!, a váci honvéd hadikórház parancsnokát a Ferenc József rend lovagkeresztjével tün­tette ki. A háborús kitüntetések sorában jóleső örömmel tölt el bennünket váciakat dr. Balogh Jenő kitüntetése, mert abban legfelsőbb elismerését és szentesítését látjuk annak a tiszteletnek, a melyet hábo­rús tevékenysége minden a komoly munka iránt érzékkel biró emberben keltett. Dr. Balogh Jenő a háború elején, mind­járt az első mozgósítás alkalmával Szer­biában teljesített szolgálatot. Az előnyomulás alkalmával szerzett baleseti sérülés miatt 1914. szeptemberében a harctérről vissza­jött s a budapesti helyőrségi kórházban volt gyógykezelés alatt. Felépülése után bizonytalan időre szabadságolták, de mun­kás hazafisága tettekre sarkalta s önként jelentkezett szolgálattételre, a mikor is a váci honvéd hadikórház vezetésével bízták meg. Már a háború elején szó volt arról, hogy a Kobrák cipőgyár helyiségeit fel lehetne használni háborús célokra, hogy az alkalmas volna egy nagyobb kórház számára. A terv csak később valósult meg. Mikor Balogh Jenőt megbízták a kórház szervezésével, egy félig leszerelt gyárat talált nagy összevisszaságban. Gondos körültekintéssel, céltudatos irányítással, annyira előrehaladt az 1914. decemberében megkezdett munka, hogy 1915. febr. 6-án a kórházat át lehetett adni rendeltetésének. A kórház 415 ágyra van berendezve, 90 100 segédszemélyzete van. A berendezés cél­szerűsége, az általános rend, fegyelem a kórházparancsnok előkelő gondolkodásá­nak fényes íanujele az első naptól kezdve. A betegek egy atyai módon gondoskodó parancsnok jóságát, a kórházhoz tartozók a figyelmes vezető szeretetreméltóságát, a látogatók a szívesen, fogadó kedvességet tisztelték csodálattal benne, annál inkább, minél többször és minél jobban megis­merték. Hogy a hivatalos felsőbbségek Ítélete milyen a vezetése alatt álló kórházról, azt megtudjuk abból a hivatalos jelentésből, a melyben a honv. minisztérium a közvetlen vezetése alatt álló 18 hadikórház mintaké­péül a váci honvéd hadikórházaf állítja. A betegekről, azok jövőjéről való nemes gondolkodása érlelte meg benne az eszmét, hogy foglalkoztatót szervez, a melyben a rokkantakká vált katonák megtanulhatják, hogy becsületesen végzett munkájukkal, hősökhöz méltó önérzettel, miképpen eny­híthetik, sőt meg is szüntethetik a háború­nak velük szemben való mosíohaságát. 1915. év végén lassan kialakult a kosárfo­nás, állítottak fel nyomdát, szerveztek asz­talosműhelyt, a melyben főleg kerti és diszbuíorokaí állítanak elő, bevezették a bársony égetést,, játékok készítését. A fog­lalkoztató létesítésében fáradhatatlan segítő társa, a rokkantak ügyét a legnemesebb módon szivén viselő hűséges neje, akinek kedvessége, meggyőző képe sége szelid- lelkű munkásokká változtatja ál a csaták zordon fiait. A tavasszal a telepek mellett két magyar holdnyi területen valósággal mintaszerű kertgazdaságot rendezett be, hogy a bel­terjes gazdálkodásra megtanítsa a külön­böző vidékről való katonákat. A telep kör­nyékét parkiroztatla, maradandó módon utakat csináltatott, úgy hogy a hol szemét­dombok voltak, oda vezetése mellett gyö­nyörű kis ligetet varázsoltak a katonák. Szélesebb körű társadalmunk arról a líceumi koncertről ismeri dr. Balogh Jenőt,, a melye! az ő buzgóságára a váci kórhá­zakban levő sebesültek karácsonyfájára rendezed a líceum. Hatalmas beszédével csodálatot és tiszteletet keltett. A milyen szeretettel gondol katonáira, azzal a sze­retettel érdeklődik városunk ügyei iránt. Érdekli az egyesületek és egyesek tevé­kenysége s szép képzettségével és tapasz­talataival nem egy ügynek volt már hasz­nára. Dr. Balogh Jenőt itt tartózkodása alatt tetteiből ismertük meg s e tettek min­den kommentár nélkül a legmélyebb tisz­teletet parancsolják. Ebből a tiszteletből fakad az az őszinte örömünk is, a melyet kitüntetésén érzünk. Első mise. Sári József galgamácsai segédlelkész, özv. Sári Pálné fia, ki Vácon végezte kö­zépiskoláit és a teológiát, s kit egyházi és tudományos szerepléseiért papi körökben épp úgy, mint kedves és szimpatikus mo­doráért a civil társadalomban is igen meg­kedveltek, vasárnap tartotta első szent mi­séjét édesanyjának falujában Váchartyán- ban. Az ujmisés áldozárnak ünnepélyén úgy Vácról, mint a környékből igen sokan jelentek meg az ő tisztelői. A szent misét az ifjú lelkész a templom téren felállított oltár előtt mutatta be az Urnák az egész község-, a nagy környék- és számos ven­dég jelenlétében. Manuduktora Kiss József váchartyáni plébános volt, az ünnepély egyházi szónoka pedig dr. Galcsek György pápai prelátus, ki könnyekig megható be­szédet intézett az ünneplőkhöz. A szentmise után a vendégek barátságos ebéden voltak együtt az ujmisés lelkész nagybátyjának, Benkó János gazdának vendégszerető há­zánál. Holiy óh vasúti Ilii?! Egy arasz volt Ki a hidbol. Úszott az alsó DeáKvár. A vasárnapi és hétfői óriási zápor ren­geteg kárt csinált a szőlőkben s a kültel­keken. Lehordta a földet, kimosta a szőlő­tőkéket s a krumplit, beiszapolta a réteket, elrontotta a hegyi utakat és sok helyen megdöntötte a gabonát. Alsó Deákvárban megteltek a pincék vízzel s kiöntötte a lakókat a szobáikból is, úgy hogy már a bútorok is úsztak. Az árvíz a honvéd-hadikórház raktárhelyisé­geibe is behatolt s a felhalmozott kórházi anyagban tetemes károkat is okozott. A Kobrák melletti vasúti aluljáró termé­szetesen mindkét napon megtelt vízzel, úgy, hogy a felső kőből alig állt ki egy arasznyi. Hiába volt ott a megnagyobbított nyílású csatorna, még sem birt lefolyni az iszapos víztömeg. A hid alatt persze na­pokig ne o lehetett közlekedni s volt for­galmi akadály bőven. Mindezek dacára azonban a máv. még mindig nem tudja rászánni magát, hogy végre csináltatna egy olcsó vasúti felüljárót, legalább is olyant mint van a többféle, apró Gödökön. Hol is van az az idő, mennyien emlegették a héten, amikor egyszer a deákváriak 10000 koronát ajánlottak fel a máv-nak. hogy csináltassa meg a vasúti felüljárót, de ak­kor a máv. a város megkérdezése után azzal utasította el a deákváriak kérését, hogy neki nem érdeke a 30000 koronás felüljáró megépítése. Ugyan meg lesz-e egykor, hogy le tudják majd vezetni a he­gyekből jövő vizet a hid alatt s lesz-e valamikor vasúti felüljárónk? Talán, ha majd a vasúti ezred Vácra jön és úgy katonai gyakorlatképen elkészítik az öblös vízlevezető csatornát a városnak és a vasúti felüljárót a máv-nak. Addig azonban még sokszor fogunk úszni a hid alatt s gyakran fogunk játszani könnyel­műen az életünkkel a vasúti sínek között. Halálozás. Dr. Helcz Antal ügyvéd, Helcz Ferenc váci kir. nyug. táblabiró bátyja Esztergom­ban hosszas szenvedés után, kedden dél­után 73 éves korában meghalt. Az elhunyt öreg úr Esztergom városának közszeretet­ben és közbecsülésben álló vezérférfia volt, ki pályáját rövid papi működése után (a Pázmáneumnak volt elsőrendű hallga­tója), mint törvényszéki aljegyző kezdette szülővárosában, Esztergomban, majd ugyan­ott városi tiszti ügyész, később polgár- mester, aztán hercegprimási ügyész és ügyvéd. Esztergom városa köz- és társas­életének egész életén át kitűnő tényezője volt, ragyogó szónoki képességű ellenzéki pártállású vezérférfiú, kiváló történettudós s minden szépért és nemesért rajongó idealista. Hősi halál. A tábori lelkész hivatalosan értesítette Együd István váci nyug. főfegyőrt, hogy fia, Együd András m. kir. 1. honvéd gyalog­ezredbeli népfelkelő, 19 éves, nőtlen, ref. vallású, péksegéd az olasz harctéren (St. Midiéinél) folyó évi április hó 15-én hősi halált halt és ő temette el a Vállöve völ­gyében, a görzi grófságban. A bánatos atyának ez már a második fia, a ki elesett, a másik az. orosz harctéren halt hősi halált. Együd András hős honvédért ma lesz gyász istenilisztelet a helybeli református templomban. A legényegylet sziinielöadása. Az elmúlt két utolsó vasárnap szűknek bizonyult a kát. legényegylet helyisége, a mikor az egylet tagjai előadták a Mindnyá­junknak el kell menni c. háromfelvonásos színművet, melynek tárgya 1848.-ban játszik. Nem volt senki, a ki a magyar szabadság- harcért kardot ne fogott volna a kezébe, még a kispap is, hogy segítségére legyen a honvédeknek, a kik lerázták a béklyót a magyar kezekről. Nem maradtak el a színműből a megható jeleneteken kívül a derűsebb alakítások sem, melyek mosolyt csaltak a nézők ajkára. Hallottunk gyönyörű énekszámokat is előadni, ezeket Érti Gá­bor karnagy tanította és kisérte az előadá­son. Csak általánosságban emlékezhetünk meg a műkedvelőkről, a kik egyenkint és összesen legjobb tudásukat vitték a szín­padra, mégis ki kell emelnünk Weiszbarth Etuskát, a ki minden jelenésében a szín­padon való otthoniasságát árulta el. A férfi szereplők közül dicséretet érdemel Csep- regi József, ki a Csárdás gazda szerepét alakította kifogástalan játékával. Csemniczky József pedig Rákóczi szellemét idézte elő. korhű jelmezében, mely valóságos dísze volt az estéknek. Az előadások jövedelmet hazafias célra szánták : emléktáblát állítanak a háborúban résztvevő egyleti tagok nevé­nek megörökítésével.

Next

/
Thumbnails
Contents