Váci Hirlap, 1916 (30. évfolyam, 3-53. szám)
1916-06-04 / 23. szám
2 VÁCI HÍRLAP Dr. Balogh Jenő törzsorvos kitüntetése. A király dr. Balogh Jenő törzsorvos!, a váci honvéd hadikórház parancsnokát a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntette ki. A háborús kitüntetések sorában jóleső örömmel tölt el bennünket váciakat dr. Balogh Jenő kitüntetése, mert abban legfelsőbb elismerését és szentesítését látjuk annak a tiszteletnek, a melyet háborús tevékenysége minden a komoly munka iránt érzékkel biró emberben keltett. Dr. Balogh Jenő a háború elején, mindjárt az első mozgósítás alkalmával Szerbiában teljesített szolgálatot. Az előnyomulás alkalmával szerzett baleseti sérülés miatt 1914. szeptemberében a harctérről visszajött s a budapesti helyőrségi kórházban volt gyógykezelés alatt. Felépülése után bizonytalan időre szabadságolták, de munkás hazafisága tettekre sarkalta s önként jelentkezett szolgálattételre, a mikor is a váci honvéd hadikórház vezetésével bízták meg. Már a háború elején szó volt arról, hogy a Kobrák cipőgyár helyiségeit fel lehetne használni háborús célokra, hogy az alkalmas volna egy nagyobb kórház számára. A terv csak később valósult meg. Mikor Balogh Jenőt megbízták a kórház szervezésével, egy félig leszerelt gyárat talált nagy összevisszaságban. Gondos körültekintéssel, céltudatos irányítással, annyira előrehaladt az 1914. decemberében megkezdett munka, hogy 1915. febr. 6-án a kórházat át lehetett adni rendeltetésének. A kórház 415 ágyra van berendezve, 90 100 segédszemélyzete van. A berendezés célszerűsége, az általános rend, fegyelem a kórházparancsnok előkelő gondolkodásának fényes íanujele az első naptól kezdve. A betegek egy atyai módon gondoskodó parancsnok jóságát, a kórházhoz tartozók a figyelmes vezető szeretetreméltóságát, a látogatók a szívesen, fogadó kedvességet tisztelték csodálattal benne, annál inkább, minél többször és minél jobban megismerték. Hogy a hivatalos felsőbbségek Ítélete milyen a vezetése alatt álló kórházról, azt megtudjuk abból a hivatalos jelentésből, a melyben a honv. minisztérium a közvetlen vezetése alatt álló 18 hadikórház mintaképéül a váci honvéd hadikórházaf állítja. A betegekről, azok jövőjéről való nemes gondolkodása érlelte meg benne az eszmét, hogy foglalkoztatót szervez, a melyben a rokkantakká vált katonák megtanulhatják, hogy becsületesen végzett munkájukkal, hősökhöz méltó önérzettel, miképpen enyhíthetik, sőt meg is szüntethetik a háborúnak velük szemben való mosíohaságát. 1915. év végén lassan kialakult a kosárfonás, állítottak fel nyomdát, szerveztek asztalosműhelyt, a melyben főleg kerti és diszbuíorokaí állítanak elő, bevezették a bársony égetést,, játékok készítését. A foglalkoztató létesítésében fáradhatatlan segítő társa, a rokkantak ügyét a legnemesebb módon szivén viselő hűséges neje, akinek kedvessége, meggyőző képe sége szelid- lelkű munkásokká változtatja ál a csaták zordon fiait. A tavasszal a telepek mellett két magyar holdnyi területen valósággal mintaszerű kertgazdaságot rendezett be, hogy a belterjes gazdálkodásra megtanítsa a különböző vidékről való katonákat. A telep környékét parkiroztatla, maradandó módon utakat csináltatott, úgy hogy a hol szemétdombok voltak, oda vezetése mellett gyönyörű kis ligetet varázsoltak a katonák. Szélesebb körű társadalmunk arról a líceumi koncertről ismeri dr. Balogh Jenőt,, a melye! az ő buzgóságára a váci kórházakban levő sebesültek karácsonyfájára rendezed a líceum. Hatalmas beszédével csodálatot és tiszteletet keltett. A milyen szeretettel gondol katonáira, azzal a szeretettel érdeklődik városunk ügyei iránt. Érdekli az egyesületek és egyesek tevékenysége s szép képzettségével és tapasztalataival nem egy ügynek volt már hasznára. Dr. Balogh Jenőt itt tartózkodása alatt tetteiből ismertük meg s e tettek minden kommentár nélkül a legmélyebb tiszteletet parancsolják. Ebből a tiszteletből fakad az az őszinte örömünk is, a melyet kitüntetésén érzünk. Első mise. Sári József galgamácsai segédlelkész, özv. Sári Pálné fia, ki Vácon végezte középiskoláit és a teológiát, s kit egyházi és tudományos szerepléseiért papi körökben épp úgy, mint kedves és szimpatikus modoráért a civil társadalomban is igen megkedveltek, vasárnap tartotta első szent miséjét édesanyjának falujában Váchartyán- ban. Az ujmisés áldozárnak ünnepélyén úgy Vácról, mint a környékből igen sokan jelentek meg az ő tisztelői. A szent misét az ifjú lelkész a templom téren felállított oltár előtt mutatta be az Urnák az egész község-, a nagy környék- és számos vendég jelenlétében. Manuduktora Kiss József váchartyáni plébános volt, az ünnepély egyházi szónoka pedig dr. Galcsek György pápai prelátus, ki könnyekig megható beszédet intézett az ünneplőkhöz. A szentmise után a vendégek barátságos ebéden voltak együtt az ujmisés lelkész nagybátyjának, Benkó János gazdának vendégszerető házánál. Holiy óh vasúti Ilii?! Egy arasz volt Ki a hidbol. Úszott az alsó DeáKvár. A vasárnapi és hétfői óriási zápor rengeteg kárt csinált a szőlőkben s a kültelkeken. Lehordta a földet, kimosta a szőlőtőkéket s a krumplit, beiszapolta a réteket, elrontotta a hegyi utakat és sok helyen megdöntötte a gabonát. Alsó Deákvárban megteltek a pincék vízzel s kiöntötte a lakókat a szobáikból is, úgy hogy már a bútorok is úsztak. Az árvíz a honvéd-hadikórház raktárhelyiségeibe is behatolt s a felhalmozott kórházi anyagban tetemes károkat is okozott. A Kobrák melletti vasúti aluljáró természetesen mindkét napon megtelt vízzel, úgy, hogy a felső kőből alig állt ki egy arasznyi. Hiába volt ott a megnagyobbított nyílású csatorna, még sem birt lefolyni az iszapos víztömeg. A hid alatt persze napokig ne o lehetett közlekedni s volt forgalmi akadály bőven. Mindezek dacára azonban a máv. még mindig nem tudja rászánni magát, hogy végre csináltatna egy olcsó vasúti felüljárót, legalább is olyant mint van a többféle, apró Gödökön. Hol is van az az idő, mennyien emlegették a héten, amikor egyszer a deákváriak 10000 koronát ajánlottak fel a máv-nak. hogy csináltassa meg a vasúti felüljárót, de akkor a máv. a város megkérdezése után azzal utasította el a deákváriak kérését, hogy neki nem érdeke a 30000 koronás felüljáró megépítése. Ugyan meg lesz-e egykor, hogy le tudják majd vezetni a hegyekből jövő vizet a hid alatt s lesz-e valamikor vasúti felüljárónk? Talán, ha majd a vasúti ezred Vácra jön és úgy katonai gyakorlatképen elkészítik az öblös vízlevezető csatornát a városnak és a vasúti felüljárót a máv-nak. Addig azonban még sokszor fogunk úszni a hid alatt s gyakran fogunk játszani könnyelműen az életünkkel a vasúti sínek között. Halálozás. Dr. Helcz Antal ügyvéd, Helcz Ferenc váci kir. nyug. táblabiró bátyja Esztergomban hosszas szenvedés után, kedden délután 73 éves korában meghalt. Az elhunyt öreg úr Esztergom városának közszeretetben és közbecsülésben álló vezérférfia volt, ki pályáját rövid papi működése után (a Pázmáneumnak volt elsőrendű hallgatója), mint törvényszéki aljegyző kezdette szülővárosában, Esztergomban, majd ugyanott városi tiszti ügyész, később polgár- mester, aztán hercegprimási ügyész és ügyvéd. Esztergom városa köz- és társaséletének egész életén át kitűnő tényezője volt, ragyogó szónoki képességű ellenzéki pártállású vezérférfiú, kiváló történettudós s minden szépért és nemesért rajongó idealista. Hősi halál. A tábori lelkész hivatalosan értesítette Együd István váci nyug. főfegyőrt, hogy fia, Együd András m. kir. 1. honvéd gyalogezredbeli népfelkelő, 19 éves, nőtlen, ref. vallású, péksegéd az olasz harctéren (St. Midiéinél) folyó évi április hó 15-én hősi halált halt és ő temette el a Vállöve völgyében, a görzi grófságban. A bánatos atyának ez már a második fia, a ki elesett, a másik az. orosz harctéren halt hősi halált. Együd András hős honvédért ma lesz gyász istenilisztelet a helybeli református templomban. A legényegylet sziinielöadása. Az elmúlt két utolsó vasárnap szűknek bizonyult a kát. legényegylet helyisége, a mikor az egylet tagjai előadták a Mindnyájunknak el kell menni c. háromfelvonásos színművet, melynek tárgya 1848.-ban játszik. Nem volt senki, a ki a magyar szabadság- harcért kardot ne fogott volna a kezébe, még a kispap is, hogy segítségére legyen a honvédeknek, a kik lerázták a béklyót a magyar kezekről. Nem maradtak el a színműből a megható jeleneteken kívül a derűsebb alakítások sem, melyek mosolyt csaltak a nézők ajkára. Hallottunk gyönyörű énekszámokat is előadni, ezeket Érti Gábor karnagy tanította és kisérte az előadáson. Csak általánosságban emlékezhetünk meg a műkedvelőkről, a kik egyenkint és összesen legjobb tudásukat vitték a színpadra, mégis ki kell emelnünk Weiszbarth Etuskát, a ki minden jelenésében a színpadon való otthoniasságát árulta el. A férfi szereplők közül dicséretet érdemel Csep- regi József, ki a Csárdás gazda szerepét alakította kifogástalan játékával. Csemniczky József pedig Rákóczi szellemét idézte elő. korhű jelmezében, mely valóságos dísze volt az estéknek. Az előadások jövedelmet hazafias célra szánták : emléktáblát állítanak a háborúban résztvevő egyleti tagok nevének megörökítésével.
