Váci Hirlap, 1916 (30. évfolyam, 3-53. szám)

1916-03-26 / 13. szám

Líceum est. Szerdán volt az idei líceumi cikitts utolsó estéje. Dr. Márffy Oszkár fővárosi tanár Madonna festőiről tartott vetített képek kí­séretében előadást. Történeti sorrendben ismertette nemzetek szerint Szűz Mária festőit, illetve azok alkotásait. Magyaror­szágon a Mária kultusz inkább csak az írókat inspirálta. Az élvezetes előadást nagy tetszéssel fogadta a közönség. Dr. Buda Margit a csecsemő és az anya védelméről beszélt rövid, világos, szép előadásában. Elsőrendű hazafias kötelessége a magyar intelligenciának, hogy tudásával és szivével siessen a szerencsétlen kis gyermekeknek és anyáknak segítségére, a kiknek sokféle betegsége, sokszor halála igen gyakran nemtörődömségből s tudatlanságból szár­mazik. A két előadás előtt és után Babies Vilma énekművésznő adott elő több dara­bot, operarészletet zongora kíséreltél. Kel­lemes hangja, művészi éneke lelkes tapso­kat váltott ki a figyelmes hallgatóságból. A gazdag estén csak kevés idő jutott dr. Galcsek György elnöknek a zárszóra. Aleg- köszönte a szereplőknek és a hallgatóság­nak a részvételét a lezárult cikluson. Mig a hallgatóság lelkében ott zsongott a sok szép előadás színes emléke, az elnök sza­vaira felzugott taps és éljenzés az őszinte hála és köszönet előtörése volt. Március 15-ike Kisnémedin. A kisnémedii községi iskolában szép ünnepségek keretében tartották meg a kis falusi gyermekek az idén március 15-éf. Az ünnepség délelőtt volt, melyen meg­jelent Gosztonyi Miklós cs. és kir. kama­rás, az iskolaszék elnöke, ki lelkes és hazaszeretettől áthatott beszedet intézett a növendékekhez s a szülőkön és érdek­lődőkön kívül ott volt a község érdemes bírája, Máté Mihály is. Az ünnepi beszédet Bellus Lajos tanító mondotta, mely előtt és után az iskolás fiuk és leányok szám­talan hazafias verset szavaltak és énekel­tek. A szép kis ünnepség különben Bellus Lajos és Bellusné Beszedits Hermin községi tanítók érdeme, akik fáradhatatlan buzgalommal állították össze az egészet. Az uj villamosvasút Újpesttől Nagymarosig. A Ganz-féle villamossági vállalat Vác érintésével Újpest várostól Nagymarosig terjedő viliamosvasutat szándékozik építeni, melyre vonatkozólag az előmunkálati en­gedélyt a kereskedelmi miniszter egy évre megadta. Az uj villamosvasút az Újpesti Istvántérről kiindulva végigszelné Megyert, majd pedig Vác város érintésével Nógrád- verőcén keresztül Nagymarosra érne. Az uj villamosvasút ügyéről a Ganz-féle villa­mostársaságnál a következőket mondták : „Az ügy egyelőre még a kezdet stádiumá­ban van. A kereskedelmi miniszter egy évre megadta a vasútépítés előmunkálata­inak engedélyét, ami azt jelenti, hogy egy éven belül előkészíthetjük az építés meg­kezdését és nehogy közben másnak is eszébe jusson ugyanezen a vonalon vasutat építeni, ezért a kereskedelmi miniszter engedélyéből önként folyik, hogy egy éven belül kizárólag csak nekünk van jogunk ezzel foglalkozni. A vasút megépítésének műszaki, illetve technikai része ezután fog következni. A pontos határidőt még nem lehet tudni, mert hiszen előbb sok más kérdést tisztázni kell. Valószínű, hogy a háború után azonnal megkezdhető lesz a VÁCI HÍRLAP I vasútépítés. A várossal még nem tárgyal­tunk ez ügyben. Az egész, a mit tettünk ez ügyben, privátjellegü volt, érdeklődés és puhatolódzás, hogy az uj vállalkozásnak volna-e létjogosultsága. Azt hisszük ebben nem csalatkozunk.“ Bánffy elkészült vígjátékéval. Még az ősszel emlékeztünk meg lapunk­ban, hogy Bánffy Gyula egy vígjáték meg­írásához fogott. Most arról értesít bennün­ket Bánffy, hogy nagy munkájával elké­szült, melynek címe „A zöld magyar“ és négy felvonást tölt be amerikai cselekvés­sel. Tudjuk Bánffyról, hogy a háború kitö­rése előtt jött haza Amerikából, a hol éve­ket töltött s igy az Óceánon keresztül ma­gával hozta az újvilágból vígjátékénak té- má;áf, melyet maga tapasztalt, maga látott. A szerző tudja, hogy a mely műben azt az életet tükrözi vissza, a mit maga látott, az nagyobb hatást tesz a szemlélőre, mint olyan mű, a mi az Írónak lelkében inkább csak olvasmányai hatása alatt s a fantázia játékából forr ki. Ezt értették meg a fővá­ros szakemberei is, midőn a Vígszínház bemutatásra elfogadta Bánffynak „A zöld magyar“-ját. Most még csak a szokásos magán ügyek elintézése van hátra s ha az egyezség megtörtént, a jövő szezonban hozzákezdenek a darab premiérjét előké­szítő munkálatokhoz. Az élet közvetlen ka­cagását hozta magával Bánffy, a mikor hazajött Amerikából s hogy ezt miképen dolgozta föl, megtudjuk mi is a darab be­mutatásakor. Mert hálás akar lenni váro­sunk közönségének több Ízben tapasztalt elismeréséért: újabb művét először itthon mutatja be az ő megszokott, ügyesen játszó kis műkedvelő társaságával. >Mgga -fogja tanítani, rendezni s hisszük, hogy az ér­deklődés most sem lesz kisebb, mint ed­dig bemutatott színművei iránt. A gazdaközönség figyelmébe. A váci mezőgazdasági intéző bizottságok a héten ülést tartottak, melyen elhatároz­ták, hogy mindkét intéző bizottság heten- kint egyszer (vasárnaponkint délelőtt 11 — 12-ig) összülésre összejönnek a városháza kistanácstermében s a gazdaközönség ilyenkor előadhatja panaszait, kérelmeit, felvilágosítást kaphatnak a tudnivalókra és tanácsokat kérhetnek. Hogy pedig a halasz­tást nem tűrő ügyekben azonnal érintke zésekbe léphessen a gazdaközönség az intéző bizottsággal, ennek tagjai naponkint inspekciót tartanak a városháza kis tanács­termében délután 6—7-ig. Az inspekciós napokat a következőképen osztották be : Hétfőn dr. Forgó Kálmán, kedden Gavaldik Béla, szerdán Sáfár Béla, csütörtökön Podhorányi József, pénteken Bartoss F., szombaton Nagy Sándor kir. tan. és vasár­nap (d. e. 11—12) Králik József. — Az intéző bizottságok hatáskörébe tartoznak az orosz fogoly hadimunkásokra való felügyelet, a napszámbérek megállapítása, a kincstári katona-lovak kiadása, a nem munkákra szabadságolt katonák ellenőr­zése s egyéb gazdasági ügvek, panaszok és kérelmek Honvédhadi kórházunk halottai. Barabás Elek 29 éves, nős, földmives, r. k. vallásit lebencenémetfalui (Zalamegye) születésű, cs. és kir. 61. gyalogezredbeli tart. gyalogos hétfőn éjjel szivgyöngeség következtében hősi halált halt. Temetése a szokásos katonai dísszel szerdán délután ment végbe. — Ugyanekkor egy orosz ha­difogoly is meghalt a honvédhadi kórházban, Maujko Filip 21 éves, nőtlen, földmives, g. kel. vailásu, Szirobabina községi (Harkov- szki kormányzóság) születésű, az orosz hadsereg 206. gyalogezredének katonája, a kit Putits Arzén fegyintézeti g. kel. lelkész temetett el. Mágnás Miska. Február tizenkettedikén ünnepi külső­ségek között lezajlott az idei szezon első nagy operett szenzátiója: a Király Színház bemutatta Szirmai Albert uj operettjét, a Mágnás Miskát. Szirmai Albert uj bűbájos zenéje, a „Mágnás Miska“ egyszerre meg­lepte a nagyközönséget szépségével. Ez a muzsika az inventió és tudás szerencsés egymásratalálása. Szirmai Albert azokat is meglepte, akik már régen és nagyon sokat vártak tőle. Olcsó, triviális eszközök nélkül is megtalálta a zenei megszólalás módját, sőt az operettben nélkülözhetetlen utat a népszerűséghez. Muzsikája buja gazdaság­gal virágzik és melódiák végtelen folyon­dárét futtatja. Ritmusérzéke a felszabadulás leleményességével tör utat magának és egy sereg bravúros ének és íáncszámmal tűzdeli tele a zenekönyvet, mely finom Ízléssel és könnyed izmossággal megépí­tett finálékban kulminál. Nagy sikere, mely- lyel a közönséget is megnyerte, csak zajos és külsőségekben is megnyilvánuló igazo­lása annak az elismerésnek, mely Szirmai Albert tehetsége iránt eddig benső tiszte­lői körében megnyilvánult. „Hopsza Sári!“ és „Cintányéros nóta“ a cime a „Mágnás Miska“ legzajosabb sikerű két számának. Az operett két gyönyörű keringője „A nő szivét ki ismeri ?„ és „Úgy szeretnék bol­dog lenni!“ örök, kedves nyomot hagy a hallgatónál. Nagy sikere van még az „Oh suhogó selyemszárnyak“ cimü dalnak is. A végtelen bájos operett teljes zenéje két füzetben jelent meg. Egy-egy füzet ára 3 korona kapható a kiadónál: Rózsavölgyi és Társa cs. és kir. udvari zenemű és könyvkereskedőnél, Budapest IV. Szervita­tér 5. A szerkesztő távolléte alatta szer­kesztésért felelős: BORBÉLY ISTVÁN. 3 Nyiltíér. Köszönetnyilvánítás. Mindazok, a kik felejthetetlen kedves leányunk, Erzsikénk elhnnytával rész­vétükkel és szeretett halottunk teme­tésén való megjelenésükkel szülői szivünk mély fájdalmát enyhiteni ke­gyesek voltak, fogadják őszinte szívből jövő hálás köszöneíünket. Vác, 1916. március 24. Tóth család. HIRDETÉSEK Schmidt Ferenc templomfestö és aranyozó, szobafestő és mázolómester Vácon, Burgundia-u. 3. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents