Váci Hirlap, 1916 (30. évfolyam, 3-53. szám)

1916-02-27 / 9. szám

MarmincadiK évíoiyanu

9. ssám.

Vác 1916. február 27.

VÁCI HÍRLAP

Politi&ai lap, megjelenik szerdán és vasárnap.

Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér.

Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső.

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

Gróf Csáky Károly-út 4. sz, (Iparudvar.)

Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám

17.

Rokkantak háza Vácon.

Eladják a Kobrakot. — Négyszáz rokkant katona menhelye.

Az ország első vármegyéje, Pestvár- megye, mely mindenben vezel, már a háború tartama alatt arról gondoskodik, hogy a háború alatt megrokkant magyar hősöknek a háború után legyen rendes, becsületes megélhetésük, mert tudja, hogy a béna vitéz harcosok a csekély rokkantsági díjból bizony nem igen tudhatnak majd megélni. Vármegyénk eme nemes gondolkodásában első sorban is a Vácon levő Kobrákra vetette szemét s már tegnapelőtt meg is jelent egy előkelő bizottság, Pestvármegye vezetősége, hogy személyesen is meggyőződjék, hogy alkalmas lenne e a Kobrái; a rokkant katonák menhelyéük

A félhármas vonattal jöttek ki gróf Ráday Gedeon főispán, Fazekas Ágoston alispán, dr. Székely György vármegyei főügyész, Kemény Kálmán vm. tb. főjegyző, Í3erecz kir. tanfelügyelő, dr. Krakker Kálmán vm. aljegyző, Beniczky Adám törv. hatósági biz. tag és az államépiíészeti hivatal képviselője.

Az illusztris bizottságot a vasútnál dr. Zádor János polgármester, dr, Galcsek György pénzügyi biz. einök, Milíényi Aurél pénzügyi biz. tag és dr. Horváth Elemér, a Kobrák csődtömeg-gondnoka fogadták, j a Kobrákban pedig a honvédhadi kórház ! parancsnoka, dr. Balogh Jenő törzsorvos üdvözölte a vendégeket.

A bizottság teremről-teremre, helyiségről- helyiségre megvizsgálta a volt cipőgyárat, a jelenlegi nagy kórházat s egybehangzóan, minden céit és tervet figyelembe véve, teljesen megfelelőnek tartották az épületeket a létesítendő katonai rokkantház céljaira.

A terv ugyanis az, hogy a vármegye megveszi a volt Kobrak-gyárat összes helyiségeivel együtt s oda mintegy 400 rokkant katonát helyeznek el családostul együtt.

A rokkantakat a három nagy munkateremben fogják foglalkoztatni, akik katonai (szintén rokkant) felügyelet alatl fognak házi ipart folytatni, a tiszta jövedelem részben az övéké, részben (a fölös jövedelem) a szintén megrokkant bajtársaiké lesz. Itt fogják őket kiképezni a különböző iparágakra s maga a rokkantház értékesíti a gyártmányokat.

Igen meglepte s jólesőleg érintette a bir zottsagot, hogy humánus terveiket már is megvalósuló félben látták, amikor az egyik helyiségben ott találták már a rokkant katonák foglalkoztatóját. Dr. Balogh törzsorvos a kezdeményezője s az ő aranyos lelkületű neje a vezetője ennek a nemrégen létesült foglalkoztatónak, ahol a sebesült katonák a kedves parancsnokné buzdítására, jó szavára már is többféle iparral foglalkoznak. Van ott már kosárfonás,

nyomda, szabóság, cipészség, asztalos ipar,

| esztergályos mesterség, facipő-gyártás,

I srapnell készítés.

Nem is sokat kell tehát már fáradnia a J vármegyének, mert a honvédhadikórház i lassan-iassan szépen átalakul rokkantházi foglalkoztatóvá. Azzal is búcsúzott el a bizottság, hogy hiszen már a nagy munka úgyis jó mederben van, csak az adásvételt s a honvédelmi- és kultuszminiszterekkel való megegyezést kell még megtárgyalniok.

így tehát a cipőgyár a mint átalakult hadikórházzá, úgy fog a háború utánra rokkantházzá alakulni s 40ü családos béna hősnek nem panaszos, de tisztességes kenyeret adni. _______

Előléptetés.

A király Krüllschnitt Pál nyug. főhndna- gyot, ki mint máv. főellenőr hosszabb ideig Vácon lakott, a mozgósilás tartamára íény- egesiíett tisztek csoportjában századossá léptette elő. Krutíschniít Pál Szegeden teljesít katonai szolgálatot.

kütimtetések*

j A király a hadiforgalom terén teljesített kitűnő szolgálataik elismeréseid dr. Schöp- flin Lajos m. kir. posta- és távirdai titkárnak (Vác város szülötte) a koronás arany- érdemkereszíet a vitézségi érem szalagján, Bázár Elemér szabadkai máv. mérnöknek (Velzer Kálmán veje)és Jakabffy Kálmánnak, a íőfábori postahivatalnál beosztott posta- és távirdai tisztnek (Vácon született) az arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján adományozta.

Licenirra-esi.

Országos nevű tudós, dr. Riedl Frigyes egyetemi tanár tartotta az első előadást szerdán a líceum estém A világháborúnak az irodalom fejlődésére gyakorolt hatását fejtegette. Riedl szerint, mint egyéb téren is, az irodalomban önállóbbak leszünk a világháború után, mint voltunk eddig. Előadását tulajdonképen Petőfi mint katona címen tartolta, de erről az általános bevezetésen kivid alig beszélhetett, mert az előadás idejét a vonaíindulás határozta meg. Előadását nagy tapasztalat, s még nagyobb tudományos háttér tették a figyelőre élvezetessé, tanulságossá. Rónay Petra a szociális missió társulat tagja a szociális élet jövő feladatairól tartott kellemes, meggyőződésből fakadó, lelkes előadást. A felebaráti szeretetnek az élet minden mozzanatában való gyakorlásáról, a keresztény nő ideális hivatásáról, társadalmi szervezettségéről beszélt s a missió társulatnak ebben a munkakörben kifejtett munkásságát ismertette. A hálás közönség mindkét előadást lelkesen megtapsolta.

Előléptetés a harctéren.

A király br. Andreánszky Istvánt, a cs. és kir. 2. számú huszár ezred zászlósát hadnaggyá léptette elő. A vitéz hadnagy már több kitüntetésben részesült a fronton teljesített szolgálataiért.

k mult szombati hangverseny.

A Közhivatali Kezelők és Dijnokok Egye- süleíének múlt szombati hangversenye várakozáson felül, igen jól sikerült. Az öreg Kúria nagyterme egészen meglelt díszes, előkelő közönséggel. A társadalom minden rétege sietett hozzájárulni a jótékony célra rendezett este sikerének emeléséhez, mely úgy anyagilag, — közel 400 korona jut a kárpáti falvak egyikében felállítandó üdülőház javára — mint művészi szempontból fényesnek mondható.

A központ elnökének és titkárának bevezető beszéde után Geiger Miksa, István fia és K. Pikéthy Tibor Schubert „Phre- giera“-jáf, utána Hummel „Arióso“-ját, végül Mozart „Menuet“-jét adták elő a tőlük már megszokott művészi átérzéssel és precizitással. A közönség szívesen és melegen tapsolt nekik. Majd Matkovich Mimi énekelte ugyancsak K. Pikéthy zongora kísérete mellett: „Nem értem lehet-e hinnem“ és „A rózsa és a liliom“ cimü dalokat. Igazán kellemes csengésű hangja nagyon tetszett, úgy, hogy ráadást is kellett énekelnie. Ennek a bájos fiatal leánykának azt ajánlanánk, hogy képezze ki a hangját, igen sokra viheti. A programm 4-ik száma Dussek-Burmester „Menuet“-je és Gluck-Burmester „Gavotte“-ja volt. Mindkét hegedű számot Juracsek Béla játszotta K. Pikéthy zongorakisérete mellett. Az ifjú zenész derekasan megfelelt a várakozásnak. Igyekezete komoly, játéka öntudatos. Sok tapsot kapott, ráadást is kellett játszania. Alost következett a hangverseny | fénypontja: P. Gajáry Márta szavalatai. Ezt a gyönyörű művésznőt dicsérni, előadása és íeknikája fölött bírálatot mondani neves kritikusok feladata. A keret, melyben ez este mozgott, szépségének és tehetségéjiek szűk volt, de minket, a kik őt néztük és előadását hallgattuk, olyan illúzióba ringatott, mintha Duse-t néztük és hallgattuk volna. Természetesen szűnni nem akaró taps volt a jutalma a hálás közönség részéről. A tiz perces szünet után Wolkóber János, Geiger Miksa és K. Pikéthy Tibor adták Mozart „Symphonie conceríaníe“-jáf remek összhangban. Ezeket az urakat dicsérni fölösleges, ha ők a pódiumra lépnek, csak élvezetet és gyönyörűséget szereznek hallgatóiknak. K. Pikéthy zongora szólója művészi volt. Saier „Concert etu- de“-ját játszotta és beigazolta, hogy mestere ennek a hangszernek. A felzúgott taps után ráadásul saját szerzeményű darabját adta elő művészi lendülettel. Ezután Dobó Katóka és Szép József ének kettőse következett. Mindkét énekesünk tudásuknak egész javát nyújtották ez este. Szép, fülbemászó hangjukkal művészi élvezetet szerezlek hallgatóiknak. A programm utolsó számára vállalkozó Prónay Árpád időköz-