Váci Hirlap, 1916 (30. évfolyam, 3-53. szám)
1916-12-31 / 53. szám
4 Jó hirék jönnek a vasutasezredről. Azt hittük, hogy ábrándunk végleg szerte- foszlott, már nem beszélt róla senki, elraktuk fájdalmas emlékeink közé és ime, ügy fordul a sors kereke, hogy nia közelebb eagyüHk hozzá, mint még a legoptimistább is sejtené. A vasutasezredről szólunk, a melyet any- nyiszor elpareníállunk s a mely — szinte félve ejtjük ki a szót — úgylátszik, feltámad velünk! A nagyhorderejű esemény története ez: A város és a hadügyminisztérium tárgyalásai ott akadtak meg, hogy a város á háború befejezte utánra nem tudta garantálni, hogy a Büki körüli földeket a vasutasezred részére a békeidőben meghatározott áron képes lesz megvásárolni. A hadügyi kormány azt kívánta, hogy bármennyibe is kerülnek a földek, a különbözeiét fizesse rá a város a pótadójából, ha mindjárt egy, vagy másfél millióról lesz is szó. Ezenkívül csatornázzon és készít-' fesse el a vízvezetéket. Számadást csinált a város: öt-hat milliós teherről van szó, vájjon egyformán minden lakosa a városnak örömmel fogadná a vasutasezred megtelepítését a pótadó erős emelése és újabb kamatterhek hallatára ? Ennek illetékes helyen kifejezést adtak a város vezetői, a mire az volt a válasz, hogy akkor Vác hagyjon fel minden reménynyel . . . És úgy látszik, még sem kell egészen lemondani. A hadügyminisztériumban újra foglalkoznak Váccal s bár sok a Uonkur- rens, mégis lehet reményünk a vasutasezredhez. A napokban Vácon járt Kopriva Ferdi- nánd vezérőrnagy, ki két év előtt még ezredese volt a 2. sz. vasúti ezrednek. Dr. Galcsek Györgynél jöttek össze ez alkalomból dr. Zádor János polgármester, Nagy Sándor kir. tanácsos és Millényi Aurél s a vezérőrnagy közölte velük, hogy a hadügyminisztérium újra fel akarja venni Váccal a tárgyalásokat. Egy nagy katonai bizottság végigjárta külön hajón az egész Duna mellékét, több alkalmas helyet talált a vasutasezred részére, de ő, mint a bizottság szakértője, ismételten Vácra irányította a figyelmet s a bizottság Vác mellett hajlandó is dönteni. Képzelhető, hogy általános örömmel fogadták a hirt s hálásan köszönték a vezérőrnagynak városunk irányában annyiszor megnyilatkozott jóindulatát. Azóta Kopriva vezérőrnagy levélben is megirla, hogy a hadügyminisztériumban a tárgyalások kedvezően haladnak előre Vác javara. Ennyi eddig a tény. Dizonyos, »hogy reményeink újra élednek s talán már legközelebb határozottan jelenthetjük az örömhírt : a vasutasezredef még is Vácnak adták! A Vjke közgyűlése. Csütörtökön a főszolgabírói hivatalban tartotta évi rendes közgyűléséi a váci járási közművelődési egyesület Ivánka Pál főszolgabíró elnöklete alatl a szép számban összegyűlt tagok és tanítók jelenlétében. A közgyűlés! a választmányi ülés előzte meg, melyen az 1917. évi költség- vetési, tagok felvételét és törlését, tanítók jutalmazását és a jövő évi működési tervet készítették elő. A közgyűlést a HimV A C 1 HÍRLAP nusz eléneklésével kezdték, ezután következett Ivánka Pál elnöki megnyitója, melyet lapunk más helyén egész terjedelmében közlünk. Tárgysorozaton volt a titkári jelenlés, tanítók tagdijának elengedése, anya és gyermekvédelem, végül a tanítói jutalmak és díszoklevelek kiosztása. Jutalmat kapták Karvász János váckisujfalui 150 K, Béllus Lajos kisnémedii, Halmai Károly pestújhelyi, Gubriánszky Emánuel püspökszilágyi, Czeglédy Antal rákospalotai és Ruzsinszky László váchartyáni tanítók 50- 50 K, kik közül Czeglédy Antal az 50 K-t a háborúban elesett tanítók özvegyei és árváinak ajánlotta fel. Díszoklevelet kaptak Karvász János váckisujfalui, Lisziái János acsai, Pohánka Ödön csővári, Krizsek Erzsébet vácdukai, Lánczy Géza veresegyházi tanítók. A közgyűlés! a Szózattal fejezték be. Adományok. Szarnék Manóné 20 koronát, Schneller Miksáné 2 darab nadrágot adományozottá szegény gyermekek felruházására, melyért ezúton mond köszönetét a váci izraelita Montefiore nőegylet elnöksége. Ivánka főszolgabíró bejárja községeit, hogy a rekvirálás sikerüljön. Ivánka Pál főszolgabíró a most folyó rekvirálás alkalmából személyes tapasztalatok szerzése, és járása lakosainak kioktatása végett rövid pár nap alatt meglátogatja valamennyi községét s minden egyes községben értekezletet tart, melyen oktató, buzdiló, lelkesítő beszédben magyarázza meg a rekvirálás fontosságát és az erre vonatkozó rendeleteket. Erre az utra csatlakozott melléje dr. Preszly Elemér országgyűlési képviselőnk is. Kőrútjukat Dunakeszin kezték meg A községháza tágas tanácstermében 4-500-an férfiak, asz- szonyuk vegyest gyűltek össze az értekezletre, Ivánka Pál főszolgabíró igen szép beszéddel magyarázta meg a rekvirálás fontosságát. Úgy jöttem — úgymond — mint a jó atya a családjához, ha az bajban van. Már pedig most midőn e nehéz történelmi idők sebeket ütnek, terhekkel, nélkülözésekkel sujjnak mindenkit egyaránt, akkor jól tudja, hogy a jó atya buzdító szava jói esik a töprengő családnak. Majd megmagyarázta az élelmiszer szükséglet hiányának okait. Körülzárt várhoz hasonlította a szövetségeseket, kik hősiesen küzdenek a várban, diadalt-diadal után aratva, mit vitéz fiaink vívnak- ki a frontokon. De ha ők oly hősiesen állják meg helyüket, oly híven teljesítik kötelességüket ott kint, akkor nekünk is helyt kell állanunk és meg kell tenni kötelességünket itt bent, amely pedig alig valami ahhoz a tengernyi szenvedéshez, mit vitéz fiaink élnek át. Ez a legújabb rekvirálás sem kíván, tőlünk egyebet, mint az élelmiszer igazságos elosztását. Ne legyen ez egyiknél fölöslegesi bőség akkor, amikor a másiknak éppen e miatt alig jut valami. Osszuk meg tehát fölöslegünket. A magyar ember őszinteségével tárjuk fel készletünket a rekviráló bizottság előtt s a jó hazafi lelkesedésével adjuk át készletünkből a fölösleget. Végül annak a reményének adott kifejezési, hogy járása, mely e nehéz időkben többször bebizonyította áldozatkészségét, most is méltó lesz jó nevéhez és a várakozásnak megfelelően fo ja beszolgáltatni a fölösleges élelmiszert és termést. Dr. Preszly Elemér orsz. képviselő szavai nemcsak mély érzelmeket ébresztett a szivekben, hanem csillogó könnyeket is fakasztott a szerbekből. Szívesen festetté le a kaföriák szenvedéseit De' az a sok-sok szenvedés kevésbbé fáj nekik, mint fájna az a ludat, hogy az otthoniak hálátlanok hozzájuk. Majd egy pár igen laláló mesével szemléltette ellenségeink kiéheztető célját s ezzel szemben ami összetartásunkban rejlő érkötési és anyagi erőt. A község nevében Richter Béla plébános köszönte meg b anka Pál főszolgabírónak és Preszly Elemér képviselőnek megjelenéséi s egyben megnyugtatta őket, hogy Dunakeszi község népe áldozatkészséggel és teljes erejével vesz. ki részét a nemzet e nehéz küzdelméből! Az értekezlet után a főszolgabíró és a képviselő folytatták útjukat és Alagra mentek át. A következő napon Ivánka főszolgabíró és dr. Preszly képviselőnk Veresegyházán jelenték meg. A községi tanácstéréin zsúfolásig megtelt. Az elöljáróság, kéyviselőlestület és a nagyszámú polgárság szeretettel hallgatta tőszóig a birá j á t és felvilágosító, buzdiló szavai után még mélyebb gyökeret vert lelkűkben a ludat, hogy áz átengedett gabona minden kilója a becsületes békét biztosítja. Viszont a főszolgabíró is meggyőződhetett — és ezen meggyőződésének kifejezést is adott — hogy Veresegyház község, — bár nem gabonatermő hely — a legsiiányabb terméseredmény dacára is, kényszer alkalmazása nélkül, jó szívvel bocsátotta rendelkezésre készletéből azt a mennyiséget, a mit a rekvirálási rendelet feleslegnek minősített mintegy 130—150 mélermázsát Ivánka után a kerület képviselője tartott beszédet, és arról szólt, hogy az itthon lévők munkájukkal támogatják a sokat szenvedett, de babérokban gazdag hőseinket. Végül Nagy Imre ref. esperes a közönség nevében a megjelenésért köszönetét mondott s azon óhajának adott kifejezést, hogy a község szeretett vezetőit minél sűrűbben láthassa falai között. A Horganyhengermü gazdát cserélt. Az osztrák-magyar horgany-hengerművek r.-t. (Oderfurf, Morvaország, fiókgyártelep Vácon) részvényeinek többségét a bécsi Allgemeine Deposition bank vásárolta meg. A társaság részvénytőkéje hat millió K. 1200 adag ingyen ebéd. A város a koronázás napját azzal tette emlékezetessé, hogy a szegényeket az Iparudvarban levő menekült-konyhán ingyen ebéddel látta el. Mindenki jelentkezhetett, nem kértek tőlük semmiféle igazo- ’ lást: ezerkétszázra szaporodott fel a számuk, a kik az ebédért elentkezfek. Kaptak kitűnő gulyást és mákospatkót. Sokakat érdekelhet, hogy ehhez az ebédhez mit és mennyit használtak fel. íme a hiteles statisztika: A gulyáshoz 280 kg. marhahúst, öt mm. krumplit vettek. A tésztához 125 kg. lisztet, 45 kilo mákot használlak fel és 150 drb. másfél kilos kenyeret is kiosztottak. Eladó hgy jó karban levő utazóbunda egy míkádó és egy lábzsák jutányos áron. Megtekinthető Szekerka Mihály szűcsmesternél Vácon, a Bu d a.pest i~főúton.
