Váci Hirlap, 1916 (30. évfolyam, 3-53. szám)
1916-08-13 / 33. szám
váci hírlap 3 a szakaszvezető, meri a hadapród úr — ő úgy tudja — már egy társától kért 10 K-t kölcsön és ezt meg is kell adnia. Amikor mindent megkapott a szélhámos csaló katona, sok sok üdvözlettel is terhelve tovább állt. —Az anya csak ezután kezdett gondolkozni azesetfelett sröglön beszaladta a helybeli kórházakat, hogy jöttek e aznap sebesültek Dorna Vatráról. Pesze minnenütt azt a felvilágosítást kapta, hogy ne.u érkezett ma sebesült szállítmány. Most tudta csak meg a váci asszony, hogy szélhámosságnak esett áldozatul, de nem sajnálja a pénzt és csomagot, mert inkább örül annak, hogy a fia sebesülellenül orosz fogságba került, minthogy jobb karját keresztül lőtték és mozdulatlanul sínben kell tartania, mint ahogy a csaló szakaszvezető előadta. A szélhámosnak persze a kiábránduláskor már hült helye volt, valószínűleg még a délelőtti vonattal tovább utazott, hogy újabb csalást kövessen el va'amelyik más városban. Csomagot nem szabad küldeni a harctérre. A polgármester értesíti a város közönségét, hogy hadbavonull hozzátartozói részére élelmiszert csomagban ne küldjön, mert az nem kézbesittetik, hanem elkobozzák és megsemmisítik. Rossz zsákban szállítják a drága gabonát. Sok panasz van amiatt, hogy a Hadi Termény rt. által megvett gabonát rossz és hibás zsákokban szállítják. A polgármester értesíti a gazdaközönséget, hogy a zsákokat nem a Hadi Termény rt., hanem a bizo Hiányosok adják, miért is felhívja a gazdákat, hogy a szállításokat a legéberebb figyelemmel ellenőrizzék. Amennyiben meggyőződést szereztek arról, hogy a szállítás rossz zsákokban történik, a szállító bizo mányos nevét és lakását haladéktalanul jelentsék a polgármesteri hivatalbanKét hajó csodálatos kalandja. Már a háború elején is óriási feltűnést keltettek az Emdennek és Ayeshanak hőstettei, melyeket Mücke sorhajóhadnagy teli finom humorral, költői leírásokkal, meglepő fordulatokkal, egy nagy íróhoz méltó művészettel tudta előadni. Ez a regénysze- rűseg és művészi köntös az, a mi ezt a két könyvet eddig is oly keresetté tette (5 millió példány fogyott el néhány hét alatt) s a mi kiemeli a közönséges hadi irodalomból és hisszük, hogy klasszikussá fogja tenni. Az Emdennek, valamint az Ayesliá- nak ára 2 K 40 f. Kapható és megrendelhető a kiadónál, Rózsavölgyi és Társa cs. és kir. udvari zenemű és könyvkereskedőnél Budapest, IV., Szervita-tér 5. A fényűzés ellenszere Németországban. A múlt napokban érdekes kis hir járta be a lapokat. Müchenben egy mézesheteket élő fiatal asszonykát a rendőrségre kisértek, mert a szemfüles rendőr észrevette, hogy esőköpönyege alatt selyem ruhája van; — tekintettel az enyhítő körülményre, nem büntették meg, csak megdorgálták s köny- nyek között megigértették vele, hogy jövőben óvakodni fog a fényűzéstől. Milyen más a helyzet nálunk! Itt senki sem bot- ránkozik meg, ha bármily fényes selyem és bársony vagy csipkediszes ruhákban jelennek meg a hölgyek; sőt határozottan mondhatni, hogy éppen a háború óta sokkal nagyobb a nők ruházatában a fényűzés, mint a béke idején volt. A fényűzés elleni liga fáradsága, fájdalom, nem ért el ez ideig látható eredményt. Megtalpalt népdalok. Eladtam a kakasom, tizenhárom forinton. Érik a ropogós cseresnye, két forint egy kiló belőle. Káka tövén költ a ruca, ölven korona a búza. Piros kukorica szár, meg vagy maximálva már. Be szeretnék rámás csizmát viselni, kétszáz pengőt, ha ki tudnék gircelni. Csurog a hajamrul a zsir, egy kilója tiz koronát ir . . . Nem mossa már a holló se a fiát, mert a szappan ára az égbe kiált. Egyszer esik esztendőben vizkereszt, a számomra a tarlókon nincs kereszt. Megfogták a szent geróti hörcsögöt, [hörcsögöt, a disznóhús ára mégis fölszökött, föl sző köti. • Vékony héja, de vékony héja van a piros [almának, vennék árpát a tyúkomnak, hogyha olcsón [adnának. Részeg vagyok rózsám, mint a csap, dohányt, szivart az ember csak ritkán kap. Szomorú fűz hervadt lombja, az állam a vaspénzt nyomja. Kitették a holttestet az udvarra, nincsen, a ki Nikitát megsirassa. ^-Árvalányhaj a süvegem bokrétája, boldog ember, kinek van liszt utalványa! Gyere be rózsám, gyere be, látsz egy szép sertést ide be! Uccu bizony megérett a meggy, jött a hernyó s maradt rajta egy. Sújt az átok, mert szerettelek, drága tyúkom mind megettelek. Kalapom szemembe vágom, mért is nincs zsir e világon. Zöldre van a rácsos kapum festve, csak sült krumpli járja minden este. Végigmentem az orinódi temetőn, nincsen szappan, nem mosom a keszkenőm. Maros vize folyik csendesen, nullás lisztet kérek kedvesem. Fürdik a hold világ az éj tengerében, keresgél a finánc padlás sűrűjében. Oly bús vagyok ne csodálkozz te azon! künn jártam most a baromfi piacon. Van nekem egy adókönyvem, bele nézek, hull a könnyem, Valamit súgok magának, nagy ára van most a fának. Meg ne mondja komám asszony az uramnak, hogy eladtam a zabomat a zsidónak. Kerek volt a zsemlye, befért a zsebembe! Hogyha nekem száz forintom volna, a kilincsem sárgarézből volna. Ha benyúlok a kis lajbim zsebébe, Jaj de kevés száz forintos van benne! Hét csillagból áll a göncöl szekere, Hétszer néztek, katonának kellek-e ? Jaj de nagyon régen volt és soká lesz, Mikor a hús, zsir és tojás olcsóbb lesz! Boldog az az anya, kinek fia csizmadia ! Ha bemegyek a csárdába bort inni, Hej de sok pénzt kell magammal elvinni. Nem átkozlak téged, ez ném a szokásom, pedig te csináltad az új talpalásom! Cserebogár, sárga cserebogár, nem kérdem én tőled: mikor lesz nyár? azt sem kérdem, sokáig élek-e? csak azt mondd meg, gálicoí kapunk-e? Akkor szép az erdő, mikor zöld, jaj de szép a koflós, mikor költ! Bús az idő, bús vagyok én magam is, az én rózsám, túró, tej, vaj mind hamis! Atyafi, atyafi, hej atyafi, azt a kis pej lovat, hej adja ki! Be sok falut, be sok pusztát bejártam, amig néhány liter árpát találtam. Hajnalban, hajnal előtt, internált járkál a kapum előtt. Jaj de szennyes a maga keszkenője, talán azért, hogy a szappant kímélje ? Zavaros a Tisza vize nem tiszta, kosdi tejet váci ember megissza. Bogár Imre hová olyan szaporán ? sorozásra vágtatok e paripán. Azért hogy kend kicsit ragyás, mit bánom én, úgy sincs most más. Az alföldön halász legény vagyok én, Tisza partján sincs rézgáiic, nincsen kén. Széna terem, széna terem a réten, a réten, drágább a tej, drágább a vaj e héten, e héten. El mennék én, de nem tudom hová, hová, úgy sem élek liszt nélkül én soká, soká. Ily késő éjszakán, ki jár ott künn a temetőn, cukrot akartam én venni s a boltos néma lön. Faggyú gyertyát égetek én, gyúlna meg a Hadi Termény! Csicsónénak három lánya, őket majd ki rekvirálja ? Zenetanárok saját érdekükben közöljék címüket Rózsavölgyi és Társa cs. és kir. udari zeneműkiadóhivatalával, Budapest, IV. Szervita-tér 5. A szerkesztő távolléte alatta szer- kesztésért felelős: BORBÉLY ISTVÁN. HÁLA kásáiét engem, hogy minden tüdő- 4» torokt*Jbwi szenTedovel uimaii 4* díjtalanul kóadljam, mily módon ssabadult mólt mér tanító flam egy egyss.rti, olcsó ás hatásos termák által hossaadalma^ saan- vedásákől. K. Banmgartl, BHftwirt in lí»BÍ«kb^KMUb»d^
