Váci Hirlap, 1916 (30. évfolyam, 3-53. szám)
1916-01-16 / 3. szám
armincadift évfolyam 3 *>i ák\x. Vác 1916. január ló. lap, megjeleni!! szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy evre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. s Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz, (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám ! / ü kisleányok a seáesiilieküik. A váci Karolina intézet ifjúsága több előadást rendezett a kárpáti falúak felépítésének céljaira. Az előadásoknak szép erkölcsi és anyagi sikere voll. Utoljára, pénteken délután a váci kórházakban ápolt sebesült katonákat hívták meg a Karolina intézet dísztermébe előadásra. Sokszor olvasunk arról, hogy különböző adományok- érkeznek egyes kórházakba a sebesültek javára: pénz, ruhanemű élelmiszerek, szóval olyan dolgok:, a melyek a halál torkában kiállói! szenvedésektől, nél- külözésektől meggyötört katonáknak pillanatnyi élvezetet, örömet szereznek s csak ! igen ritkán halljuk, hogy a harctér őrületbe kergető zűrzavarában megbontott lelki harmónia helyreállítására történnének a közönségestől elülő, maradandó hatást gyakorló események. Pedig ez is épen olyan szükséges és hasznos területe a jótékonyságnak, mint amaz; az itthon maradottak jó szive itt épen olyan ép és nagy tetteket művelhet, mint ,am ‘u. Lr.nck a líikábaii lapásziarhaiö jótékonyságnak voltunk a tanúi pénteken délután. Az a több száz sebesült katona, a ki az előadáson megjelenhetek, hallhatta és láthatta, hogy az iíthonmaradtak apraja-nagyja egész figyelmével, szeretőiével feléjük fordul ; hogy a bohó kis gyermek lemond legkedvesebb játékáról, ha azzal egy hadi árvának kedveskedhetni; hogy a nagyobbak nemes vetélkedéséi, szorgalmát még nemesebbé teszi az, hogy munkájukkal a hősöknek szerezhetnek örömet; hogy a felnőttek egész gondolkodásában megnyilvánul a velük való együttérzés. A ki erőt, tehetséget érez magában, az mind segíteni akar nekik s a családi életben a gyermekek, a hitves világára annak minden me- legsége, derűje melleit is bizonyos homály, a bizonytalanság kínzó homálya borul, a melyet csak az ő harctérről küldött leveleik reményt keltő sugarai törnek át. Az élet tovább folyik itthon s a szorongató érzésekben megtisztulva legfőbb vigaszla- -lásunk az imádságos hit, a mely, mint az ártatlan lös gyermekek fohásza, a tomboló vérzivaíarban megnyugtat, erősít, felemel. Úgy jól sikerült előadás ügyesen rendezeti válíozatossága, a játék, szavalat, ének, zene szereplőinek keresetlen kedvessége, szeretelre méltó készsége, a rendezők gondos figyelme voltak azok a tényezők, amelyek nemcsak a szép előadás élvezetét, hanem a lelkek mélyéről lelkedzett és a lelkekhez szóló jótékonyság emlékezetességét biztosították. Az előadás egyik számában két földönfutóvá lett kis gyermek sirva-imádkozva keresi anyját, a kit a háború kegyetlensége megfosztott az élettől ; az ijedt-fáradt gyermekek elalszanak a fenyőfák tövében. Álmuk édes volt, szép voll. A tündérek országában voltak, sok szépet láttak, meglátták legnagyobb boldogságukat: édes anyjukat. Vajha minél előbb ilyen álomnak tűnnék fel hőseinknél is az a rettenetes, véres forgatag, a mely már 18 hónapja söpri végig a világot s a sok szenvedés után háborítatlanul élvezhetnék a kegyetlen álom édes emlékét: a családi élet boldogságai 1 Ä fóti nagyasszony, A háború kezdete óta folytonosan halljuk, olvassuk a számtalan jogosult és jogosulatlan panaszt arról, hogy sok helyen nem törődnek a jólétben élők, a hatalmasok a háború okozta nyomorral, nem gyógyítják a sebeket, nem szárítják a könnyeket és hogy sok jóléti bizottság és más hasonló intézmény nem áll feladata magaslatán és nem teljesiti kötelességét, vagy legalább is nem úgy, hogy annak közvetlen hasznát éreznék a háború szenvedői. Azért mondom, hogy néhány szóval, mert ha mindent el akarnék mondani, nem volna elég tiely rá ebben a lapban. A régi idők magyar nagyasszonyainak kora elevenedik meg előttem és megerősödik bennem annak tudata, hogy a nagy idck, a nagy események nagy, nemes érzések váltanak ki a telkekből. Csak az szükséges, hogy minden nagyobb községben vagy körzetben akadjon egy igazán nemes lélek, akinek van melegen érző szive, fáradságot nem ismerő buzgalma, tekintélye és némi gyakorlati érzéke annak felismeréséhez, hogy hol és hogyan keli segíteni. A fótiak sőt a más vidéken lakók is, hálát adnak érte a Mindenhatónak, hogy az ő részükre rendelt egy magyar főúri asz- szony személyében olyan jóiervőt, aki szóval, tanácscsal, fáradságos munkával, nem csekély anyagi áldozatta! mindig olt van, aho; segíteni, vigasztalni, gyógyítani kell. Gróf Károlyi Lászióné oz. gróf Apponyi^ Franciska a háború kezdetén jótékonysági irodát állított fel Foton, melynek szerény „Tanácsadó iroda“ címe nem is sejteti, hogy mily áldásos az a tevékenység amit kifejt. Valósággal kinyomozza és nyilvántarja a háború szerencsétlenjeit, a betegeket, az özvegyeket, a gondozó nélkül levő gyermekeket, az áldott álapotban levő és gyer- inekágyat fekvő szegény asszonyokat. Tevékenysége nem merül ki abban, hogy csupán 5 gyakorolja a jótékonyságot, hanem egész jótékony gárdát szervezeti maga köré, úri asszonyok és, leányokból, föld- mives gazdákból, papok, tanítók, jegyzőkből. Az ő megnyerő bájos egyénisége előtt a legelzárlabb szív is megnyílik és olyanok, a kik azelőtt csak a saját ügyeikkel törődlek, az ő vezérlete alatt, mint közlegények derekasan kiveszik részüket a háborús jótékonyságból Minden szerencsétlen! ő maga személyesen kihallgat, gyakran a lakásán felkeresi, ügyét — hogy feledésbe ne menjen — írásba veszi, irodája buzgó titkárnője vezetése mellett gyorsan és pontosan eljár a hadbavonultak mindenféle ügyében. FI tűnt katonákat kinyomoz, hadifoglyokkal levelez, a hadbavonultak jogos kérelmeiben segif, államsegély körüli tévedésekre felhívja a hatóságok figyelmét. El- sorolhatatlan az a sok nagy és kis panasz, a mivel a szegény, családfő nélkül sínylődő családtagok odafordulnak és bizony nem hiába, mert mindenki megkapja a helyes, célravezető útbaigazítást, vagy egy levelet illetékes helyre. A 6000 lelkes község fel van osztva kerületekre, minden kerület szegényeit nyilvántartja a jóléti bizottság egy hölgytagja, aki heíigyülésen referál a Grófnénak, kogy hol mi szükséges és az intézkedés azonnal meg van orvos, gyógyszer, ingyen ebéd, ingyen tej, ingyen tüzelőanyag vagy egyéb szükséges segély utalványozásában. Saját költségén csecsemő otthont aiapi- piloít, hol az apró gyermekek addig, míg anyjuk munkában van kitűnő tiszta, higiénikus ellátást, ápolást kapnak, ingyem A fóti nagyasszony nemes lelke, igazán melegen érző szive azonban nemcsak ezekben nyilatkozott meg. Majdnem azt mondhatnám, hogy boldogság Foton szegény gyermeknek, lenni. „Mindent a gyermekért“, ez a jelszava. Akkor boldog, ha a gyereknek szerezhet örömöt. A karácsonyi Jézuska ajándéka nem maradt el egy szegény fóti házból sem, ahol gyermekek vannak. Tündéri látvány volt mikor karácsony -estéjén a grófi kastély udvarábBT négy ajándékokkal megrakott szekér indult el, mindenikben vilianyszó- rókkal feldíszített szép nagy karácsonyfa. ** A késő órákig járlak a szekerek a szent estén, a falu csendes utcáin elárasztva örömmel, boldogsággal a sok ártatlan gyermeki szivet. Ugyanakkor a fóti Jószivegye- sület egy másik nemesszivű fóti úrhölgy bőkezűsége folytán a jóléti bizottsággal karöltve ruhát, csizmát- cipőt osztott ki a szegény gyermekek között. A nagy idők nagy napjai már sok igazgyöngyöt felszínre hoztak, látjuk napról napra, a magyar férfiak lángoló hazasze- retelét, rá kellet tehát mutatnunk arra, hogy nem csak nagy férfiai, hanem nagy ma*
