Váci Hirlap, 1915 (29. évfolyam, 1-79. szám)

1915-04-04 / 27. szám

VÁCI HÍRLAP ben a belügyminiszter utasítására közli, hogy a király a jókívánságokat hálásan fogadta és egyben a polgármester is ki­fejezést ad annak a kívánságának, hogy a város öreg polgárát áldja meg az Isten jó egészséggel. Katonák mint fegyörök. Azokat a népfelkelőket, kik harctéri szol­gálatra nem alkalmasak, most egész szo­katlan és uj foglalkozásra alkalmazzák. A váci fegyintézetből ugyanis sok őrt vittek el, katonai szolgálatra. Gedeon igazgató felterjesztést tett a kormányhoz, melyben őrszemélyzetet kér, minthogy a jelenlegi őrség elégtelen. A hadügyi kormány nem régen besorozott népfelkelőket küldött, a kik az igazgatónál tegnap jelentkeztek. A kalona-fegyőrök közt több, nemrégen sorozott váci népfelkelő is van. ß ©«xdák jejfciáltáoa. A váci járásból a hónap elején egy na­gyobb küldöttség ment fel a földművelés­ügyi miniszterhez, mely a járás számára régen kiutalt kedvezményes árú korpa ki­adását kérte. Azóta majd egy hónap telt el, de a gazdák korpa nélkül állanak. Kvassay István nyug. miniszteri tanácsos, őrszentmiklósi földbirtokos, most hosszabb kérvénnyel fordul a miniszterhez gazdatár­sai nevében is és felhívja a miniszter fi­gyelmét azokra a tűrhetetlen állapotokra, melyek nemcsak a váci járásban, de már az egész országban otthonosak. A mi já­rásunkban — mondja Kvassay kérvénye — kétszer rekvirálták a lovakat, ami ököriga van, az a rossz táplálás miatt a földek megmunkálására alig elegendő és a tavaszi munka kénytelen-kelletlen elmarad. Erős hangon kikel a malmok és a közvetítő keres­kedők ellen, akik a gazdák bőrére speku­lálnak, ezért kéri, hogy a kormány telj­hatalmával sújtsa azokat, kik erkölcstelen módon számításba vett vagyonosodásra törekszenek. Az érdekes kérvény, melyet nemcsak az összes miniszterek megkap­ták, de minden vármegye gazdasági egye­sülete is, hogy csatlakozzék hozzá, igy panaszkodik: Életünket, vérünket és pén­zünket készséggel áldozzuk fel a hazáért, csupán azt kérjük, hogy a magas kormány ettől az irtózatos belső ellenségtől, a vért- szivó élelmiszer és takarmány uzsorások­tól tisztítsa és mentse meg ezt a szeren­csétlen országot, hiszen minden eszköz a rendelkezésére áll, ha pedig ezen rend­kívül komoly, még soha át nem élt hely­zetben statáriumot hirdetne ezen mérhetet­lenül közveszélyes, bűnös üzelmek ellen, az egész ország jóravaló, becsületes kö­zönségét örökös hálára kötelezné vele! Szorongatott gazdaközönségünk rövidesen még egy 1000—2000 tagú küldöttséget szándékozik állapotaink felderítése és or­voslása céljából Budapestre a kormány színe elé meneszteni, ha az is sikertelenül fog eljárni, úgy kénytelenek leszünk a jó Istennek és bölcs kormányunknak köz­vetlen gondozására bízni földjeinket, mar­háinkat és jómagunkat is. Néhány krajcár az őszinte levélért. Müller Ignác hengermalmi raktárost az ünnepekre örvendeztette meg katona fia, hogy életben vrn, egészséges, ne ag­gódjanak érte, bárha orosz fogságba is került. Müller Ignác az első honvédgyalog­ezred egyik menetszázadával decemberben ment a harctérre és most Kazán orosz városból irt hosszú levelet aggódó édes . ■ atyjának. A levél azért is érdekes, mert hosszú és magyar nyelven van Írva, holott eddig az orosz fogságba esett katonáink csak németül Írhattak, akkor is csak any- nyit, hogy foglyok és egészségesek. A hosszú magyar Írásnak titkát is megtalál­juk a levél egyik csücskében. Müller ugya­nis odaírta, hogy néhány krajcárt kellett adnia borravalóul, mert az őszinte levelet bizony nem küldte volna el az atyuska katonája szép Magyarországba az aggódó szülőknek. Miért nem t/etik be a huszárok gyakorlóterét ? Az első tavaszi napsugárral jött Német­országból a hir, hogy a praktikus németek az elhagyatott katonai gyakorló tereket felszántják és bevetik. Egyik, másik német képes lap hozta is, a mint katonák szánt­ják a katonák gyakorlóterét. Jó látni, hogy ez a gondos előrelátás a mi népünkre is ráragadt és azóta egyre, másra kapjuk a leveleket: mi lesz a váci huszárok gya­korlóterével ? Kérik, hogy hívjuk fel rá a hatóság, vagy a most alakult gazdasági bizottság figyelmét, de többen egyenesen szemrehányást tesznek, (mert „ilyen ma­radi ez a Vác“) hogy még mindig nincs a gyakorló tér bevetve. A szerkesztői üzeneteket nem kultiváljuk, (nem akarunk okosabbnak feltűnni más szorgalmas és munkás polgártársunknál) ezért itt a nyil­vánosság előtt tkell felvilágosítást adni a levelek Íróinak s azoknak is, a kik a vonatból kitekintve látják a felhasználat­lan nagy területet és talán erősebb hangon kifejezést adnak véleményüknek : Sajnos, a katonai gyakorló tér parlagon marad és nem fogják termőföldnek felszántani. Abból az egyszerű okból, mert a gyakorló tér már régen szántóföld lenne, ha azt fel le­hetne használni. A nagy területet alig bo­rítja ugyanis 10-15 centiméteres húmúsz, alatta méterekre mindenütt kavics fekszik. Az eke tehát mindenütt kavicsot vet fel. nem is gondolhatnak a nagy kiterjedésű föld gazdasági megmunkálására. Sfine^esés a statiszttckánsál. A kereskedelmi miniszter Farkasfalvi Sándor dr. fizetéstelen statisztikai hivatali segédfogalmazót, Farkasfalvi Imre iró fiát fizetéses segédfogalmazóvá nevezte ki. {Kiöl cenzurálják az internáltak leveleit? A háború kitörésével Bécsben megkezdte működését a levél-cenzúra. A bécsi levél- cenzúra a hadifoglyok és hozzátartozóik levelezéseire vonatkozik. Ausztria és Ma­gyarország minden részéről ide érkeznek az Oroszországba,Szerbiába, Montenegróba, Franciaországban, Angliában és Japánban címzett levelek. Kétszáz önkéntes cenzor, továbbá tisztek és államtisztviselők látják el a nagyon fontos szolgálatot. A cenzúra csoportokra van osztva. Naponta körülbelül 40.000 levél érkezik a cenzúra elé. A leveleket először a csoportosító csoport kapja. Itt nyelvek szerint osztják szét a beérkezett levélanyagot. A más-más nyel­ven irt leveleket más-más csoportok kap­ják. A csoportok élén csoportvezető áll. Minden olyan levelet, amelynek a tartalma a hadviselés szempontjából tiltott, a cso­portvezető elé terjesztik. A csoportvezető havonként jelentést készít, amelyet a cen­zúra vezetője elé terjeszt. Ezzel a cenzúra vezetője teljes tájékozást nyer az öszszes csoportok anyagáról. A cenzúra vezetője egyesíti a jelentéseket és a hadügyminisz­tériumnak terjeszti elő. Négy orosz, egy- egy cseh, magyar, német, tót, szerb, horvát, olasz, román, ruthén, lengyel, francia és angol csoport van. A cenzúra közvetíti az osztrák-magyar hadseregből hadifogságba jutott katonák hozzátartozóinak levelét is. Fontos része a cenzúrának a titkos Írások megvizsgálása. A hadifoglyok szívesen közölnek magukról lehetőleg mindent s közlésüket sokszor furfangos formában teszik. A cenzúra feladatai közé tartozik, hogy a hadifoglyok panaszait megvizsgálja és lehetőleg orvosolja. Iskolásak a kórházban. Múlt hó 28-án, vasárnap délután a refor­mátus középiskolai növendékek a honvéd hadikórházban szórakoztató délutánt ren­deztek a sebesülteknek. Sáfár Béla lelkész üdvözölte a korház elöljáróit a zászlót és a sebesülteket, utána az ifjúsági énekkar énekelt, majd Matkovich János szavalt. Győri Eszter, Fehér János szavalata után Matkovich Emi 'énekelt, Fülöp Hermin Együd László, Kazár Aranka'szavalata kö­vetkezett, Dömény István víg monológot mondott, Feke Kálmán rektor pedig éne­kelt. Majd Dömény István vig monológot adott elő, Füstös Eszti, Kurcz Hermin, Matkovich János szavaltak. Végül az ifjú­sági énekkar énekelte a „Csonka honvé­det“. Sáfár lelkész néhány szóval berekesz­tette az estélyt s a jelenlevők a sebe­sültekkel.' elénekelték a himnuszt. A peciköPMyékbali;vendéglők sírórája. Fazekas Ágoston alispán felterjesztésére a belügyminiszter Pest vármegye egész területére esti kilenc órában állapította meg a zárórát. A megye községeiben pla­kátokon is kihirdették, hogy esti kilenc órakor minden vendéglőt, korcsmát és ital­mérő helyiséget be kell zárni. A székesfő­városi államrendőrség a közbiztonságot tudvalévőén több pesímegyei községben is ellátja: még pedig Kispesten, Erzsébeffalván, Pestszentlőrincen, Pestújhelyen, Rákospa­lotán. Az e községekben működő kerületi kapitányságok a belügyminiszter rendeletét szintén kihirdették. Dr. Boda Dezső főka­pitány azonban a belügyminisztériumnak előterjesztést tett, amelyben kifejtette, hogy e községekben a fővárosban késő estig dolgozó munkás elemeknek feltétlen ér­deke, hogy a zárórát meghoszszabbitsák. A munkások nagy része ugyanis este nyolc és kilenc óra tájban ér haza, szükséges tehát különösen a nőtlen munkások miatt, hogy a vendéglők nyitva legyenek. Előter­jesztésében rámutatott a főkapitány még arra is, hogy a záróra meghosszabbításá­val a fővárostól a fogyasztóközönség egy részét elvonnák s ily módon esetleg az élelmiszerek árai mérsékeltebbek lennének. A belügyminiszter most arról értesítette a főkapitányt, hogy előterjesztésének helyes indokainál fogva helyt ad és Pestmegyébe kihirdetett rendeletének érvényességét a a budapesti rendőrség működési terüle­téhez tartozó községekre nézve felfüg­geszti. Ezekben a falvakban tehát minden italmérő helyiség este tiz óráig marad­hat nyitva. A Váci Hírlap kézbesítése körül gyakran hangzanak fel panaszok. Kiadóhivatalunk csak az esetben tudja ezeket orvosolni, ha akár telefon, akár levelezőlapon azt minden egyes eset­ben bejelentik t. előfizetőink.

Next

/
Thumbnails
Contents