Váci Hirlap, 1915 (29. évfolyam, 1-79. szám)
1915-03-31 / 26. szám
vAci hírlap Megszűrt egy katonát. A vásár napján a vásártér tömegében nagy dühvei vetette magát a nép egy suhanc- gyerekre. Meg akarta boszulni, hogy egy katonát megszűrt. Virág Józsefnek hívják a merénylőt, a kinek a haragja régikeletü. Liska Ferenc városi rendőr volt, mielőtt bevonult katonának. Még februárban történt, hogy Liska egy cirkálása közben ráakadt Virágra, a ki nagyon hangos és duhaj volt akkor. Rendre intette őt, de mert nem engedelmeskedett, kardjának lapjával végigvágoít rajta és fel is jelentette, mire a rendőrkapitány elzárással büntette a rakoncátlan legényt. Ezt a feljelentést nem felejtette el Virág és mióta Liska katonának bevonult, vásárkor találkozott vele először a külső soron. Virág egy hatalmas kést rántott elő és rárohant a volt rendőrre, a kit a nyakán szúrt meg. Dőlt a vér Liska nyakából, úgy támogatták be az irgalmasok- hoz, a hol Alagas dr. konstatálta, hogy a katona szerencsés, mert ha a szúrás csak egy centiméterrel megy tovább, a fő ere! éri és Liska menthetlenül elvérzik. A merénylő Virágot, minthogy könnyű testi sértésről van szó, a rendőrkapitány szabadlábon hagyta, Liska Ferenc pedig visszatért az ezredéhez. Fáraó rsémberei Évakoszt^mbeit. Nagy és látványos cirkusz volt a vásár előtti napon a Kossuth-uícai Kis csillagban. Kangyai János, a püspök uradalom hires parádés kocsisa ép aznap kapta meg' a havi bérét, a melyet a másik pénzével együtt egy nagy zsebkendőbe burkolva dugott zsebre. Hazatérőben egy spriccerre betért a Kis csillagba, a mely zsúfolva volt cigányasszonyokkal. Mig szürcsölte a jóféle nedűt, évelődött Fáraó népével, a mely ott dörgölődött hozzá dévajkodva. A tréfának is, spriccernek is vége volt, fizetni akart, ámde eltűnt a zsebéből minden pénze. Akkor rohant ki az ajtón egy cigány legény. Kangyai nem azért volt katona, hogy rögtön rendet ne csináljon. Azonnal kutatást tartott a cigányasszonyok zsebeiben és szép, vagy nem szép, de bizony meztelenre is vetkőzíette Fáraó némbereit. Azok ugyan egy cseppet sem szégyenkeztek, de viszont Kangyai sem találta meg a száznegyven koronáját. Egy negyedóra múlva két igazi cigányszépséget vittek a rendőrkapitány elé. Kangyai azt mondta, hogy ezek lopták el a pénzét, a cigány legénynek adták tovább, a ki megszökött. Rendőrkapitányunk akármily helyre legény, nem volt arra kiváncsi, a mire Kangyai János és hivatalos komolysággal fogta fel az esetet, a mi azt jelenti, hogy a Lakatos Márikat örökre kitiltotta Vác város területéről, és átadta őket a bíróságnak, a cigányt pedig körözteti. Meghalt egy internált. A váci internáltak közül egyik halott. Bécsben tartoztatták, le a háború kezdetén Merchesinsky Ferenc 48 éves nős szobafestőt. Vácra hozták, a külső kaszárnyában élt csendesen jó ideig társaival. Nemrég súlyos beteg lett, a városi korházba zzállitották, a hol tegnap kiszenvedett. Halálát delirium okozta. Merchesinsky az oroszlengyelországi Csenstohovába való volt, rom. katholikus, több gyermek apja. A város temettette el. As utolsó football. A váci footballistáknak érdekes mérkőzésük lesz vasárnap. Az alagi sportegyesület legénysége jön fel és mérik össze erejüket. A váci labdarúgóknak, ki oly rég nem játszhattak, ez lesz az utolsó mécsesük. Majdnem mindegyik bevált ugyanis katonának és jövő hónapban már viszik őket. A ki látni akarja a váci fiuk egyelőre utolsó mérkőzését, vasárnap délután három órakor menjen ki a sertéspiaci pályára. Milyen zöldséget termeljünk. Nagyon kedvelt és korai zöldfőzeléket szolgáltat a cukorborsó. A cukorborsónak számtalan faja van, de tapasztalat nyomán legjobban ajánlom a fejthető Velőborsót, mely legértékesebb, piacon legkedveltebb és legkiadóbb. Vethető nagyon kora tavasztól egész nyáron és így folyton finom főzelék félét szolgál. Talajban nem nagy igényű, szereti a porhanyó, jó erőben levő mésztartalmú földet, melybe 50 cm. sortávolságra vetjük. — Ugyancsak finom főzeléket szolgáltat a Viaszbab is, mely talajban hasonló igényű a borsóval, de veír i már csak fagyok szünésével lehet. Téli zöldségfélék közül teljesen nél- külözhetlen minden háztartásban a sárgarépa. Termesztésre ugyanoly talajviszonyok mellett, mint azt a korai fajtánál leírtam, legjobban ajánlom a Braunschweigi sárgarépát, mely színre és Ízre a legjobb, alakja sima és nagyon tartós. A petrezselyem gyökér termesztésénél a hosszú síma fajtának adok előnyt. Eltevési módja egyszerű. Lehet verembe töltve és pincében száraz homokban rakva eltenni. Ez utóbbi esetben nem ári kénnel kifüstölni a pincét az eltevés előtt, úgy hogy a homokot is járja át a kénfüst. Paradicsomnak télire való termesztésére legjobban vált be vidékünkön a Francia sima paradicsom, melyet 100 cm. távolságra ültetünk, kihónaljazzunk, karózzuk és ha nem tudjuk öntözni, feltöltjük mint a kukoricát szokás. Eltevési módja oly közismert, hogy felesleges leirni. A torzsás növényeink nagy szerepet játszanak téli háztartásunkban, ennélfogva nagyobb mennyiségben is termesztik mint a nyáriakat. Termesztési módjuk, talaj igényük azonos a nyáriakéval, csak későbben vetjük és palántázzuk ki. Öntözést szintén nem okvetlenül igényelnek, kicsiben való termesztésnél azonban kár volna elmulasztani. Ezek közül legfontosabb a káposzta, mert magyar háztartást káposzta nélkül elképzelni képtelenség. — A számos fajta között mindenesetre előnyt ád e sorok írója a Királykáposzta és a kései Braunscweigi káposztának, melyet ha 50 cm. sor és növény távolságra trágyás fészekbe palántázzuk 2—3-szor megkapáljuk sőt egy keveset fel is töltjük, remek termést ad még öntözés nélkül is. Hernyó kár ellen hamu hintéssel védekezhetünk. Télire való közönséges eltevése szintén közismert, de talán nem lesz érdektelen, ha frissen való eltartásról megírom, hogy gyökeresen vesszük ki a földből, alsó nagy leveleitől megtisztítjuk és szellős, fagymentes pincében egymás mellé, de úgy hogy ne érintkezzék — homokba ültetjük, amint a földben volt. Ily módon késő tavaszig, majdnem az uj káposztáig folyton friss káposztával rendelkezünk. Kelkáposztának már elég 30 cm. sor és növény távolság a káposztával hasonló talajviszonyok között. Termesztésre legjobban ajánlom a Norvégiái kései kelt. Nem okvetlenül szükséges télre a földből kiszedni, de hogy nagy hóban is hozzá férjünk, egy helyre szorosan egymásmellé ültetjük gyökeresen és kevés lombbal letakarjuk. — Kalarábé szintén ily körülmények között ily sor és növény távolságra ültetendő. Télre egy kél középső levelét kivéve megfosztjuk levelétől és gyökeresen fagymentes pincébe homokba lerakjuk, de úgy, hogy csak a gyökere legyen takarva. Legjobban bevált a Góliáth kék kalarábé. E sorok Írójának még júniusban is volt zsenge kalarábéja, mely öntözés nélkül sem volt fás. A kartifiólban a Fehér rózsát ajánlom, melyet úgy a korai miíit téli termesztésnél amint virágját köt, kezdi első leveleit azonnal összekötjük, hogy rózsája fehér maradjon. Talaj igénye egyenlő az előbbiekkel, sor és növény távolsága 50 cm. Télre való eltevésnél ugyan úgy járunk el, amint azt a káposztánál leírtam és ezt nem índom eléggé ajánlani, már csak a téli magas ára miatt is. Az ugorkánál nagyobb termést egyik kerti növényünk sem ad, különösen ha rendesen öntözzük. Akár bőven portrágyázott (vagy teljesen érett trágya) fészekbe, mely a vakondkár ellen jobban véd; akár bakházakba ültetjük a magvakat 15 cm növény és 100 cm. sortávolságra, naponta szedhető terméssel szolgál. Nyári salátául a kevés magú nagy ugorka való, mig télire a zölden maradó fürtös ugorkáf ajánlom, mely akár ecetben, akár vízbe éltévé télen értékes salátául szolgál, de ennél még becsesebb a hámozott mustár ugorka. A háború kilencedik hónapjába lépünk az előfizetési uj évnegyed küszöbén. Ki nélkülözhetné ma egy napilap járatását? És melyik lap elégíti ki jobban az olvasóközönség igényeit, mint a Pesti Hírlap? Hazánk e legelterjedtebb és méltán legkedveltebb napilapja ma is, a háborús viszonyok dacára, legnagyobb terjedelemben, vagyis legbővebb tartalommal jelenik meg, járatása tehát egyenlő előfizetési ár mellett legelőnyösebb. A Pesti Hírlap minden harctéren külön haditudósítót tart. A Pesti Hírlap munkatársai ezidőszerint hazánk legnépszerűbb, legkedveltebb elsőrangú irói. A Pesti Hirlap külön kedvezményeket is nyújt előfizetőinek. A Pesti Hirlap Naptárát az 1915. évre — amig a meglevő készlet engedi — minden uj előfizető megkaphatja, ha egyszerre negyedévre fizet elő. Továbbá kedvezményes áron rendelhetik meg a Divatszalon című pompás kiállítású és gazdag tartalmú divatlapot is. A Pesti Hirlap előfizetési ára egy hóra 2 korona 80 fillér, negyedévre 8 korona. A Divaíszalon-nal együtt negyedévre 10 korona 50 fillér. Az Érdekes Űjság-gal együtt negyedévre 10 korona 80 fillér. A Képes Újság című uj képes szépirodalmi hetilappal együtt negyedévre 10 korona 50 fillér. A Pesti Hirlap kiadóhivatala, hová az előfizetést legszélszerűbb postautalványnyal küldeni: Budapest V. Vilmos császár-ut 78. szám a 1 att van. On károsodik hogy hanem hirdettet: jSBi hogy van eladó háza, telke, !'J|f hogy van kiadó lakása, szobája, J|f hogy van eladó bútora, S hogy eladó a szalmája, trágyája, Iffl hogy eladó a gabonája, W hogy van eladó bora, káposztája a Vád Hirlap « szerez vevőt, bérlőt, lakást, bú- $nE)g| tort, ruhát és minden szükségest. |j|j« Hirdessen a Váci HiHo&a ^an.