Váci Hirlap, 1915 (29. évfolyam, 1-79. szám)
1915-03-03 / 18. szám
VÁCI hírlap A váci múzeum gyűjteményeinek Leiró lajstroma. Emlékezzünk régiekről! . . . Szebben, meghatóbban, de egyúttal céltudatosabban ki mondhatná ezt vájjon, mint a Leiró lajstrom. Mindnyájunknak vannak kedves gyermekkori emlékeink. A nagyszülők, a jó nagybácsi, jó öreg tanitóink s ezekkel ösz- szefüggésben szivet, lelket vidító, vonzó apró történetek. Ha jól tanultunk, jól viseltük magunkat, volt-e örökké emlékezetesebb jutalma, mint egy-egy látogatás a jó öregeknél. Mi mindenen akadt meg ekkor fürkésző gyermek-szemünk ? A falon függő régi kovás pisztoly, egy-egy nemzeti színű szalaggal átkötött rozsdás kard, régi csataképéig családi képek, a szép pipatórium, a remekbe készített bútorok. Mindezekkel összefüggésben ezer színes történet. Volt egy idő . . . Hol volt, hol nem volt ... s mi napsugár!, ozsonnát feledő kíváncsisággal lestük az egyes tárgyakkal összefüggésben előadott meséket s bizony nem egyszer feltettük magunkban, hogy mi is olyan bátrak, mi is olyan önfeláldozók leszünk! Emlékezzünk régiekről! . . , Vegyük kezünkbe ezt a Leiró lajstromot, olvasgassuk többször, minél többször, ismerjük meg az itt összegyűjtött kincseket ismerjük meg a inuzeum történetét, Vác és vidékének ókorát, A 254 lapra terjedő értékes szakmunka figyelmet lebilincselő módon ismertet meg előszavában a muzeum történetével, az általános részben Vác és vidékének archeológiájával s a leiró részben az összegyűjtött ereklyékkel. Megemlékezik mindenkiről, a kinek ezek összehordásában, elrendezésében része volt. Oktat minden sora, oktat a nemesszivű- ségre, mások munkásságának a megbecsülésére, a hazafiságra, a vallásosságra, a szülőföld szeretetére. Miként is van a hangya meséje? Ez a Leiró lajstrom önkénytelenül is eszünkbe hozza. Sok viszontagságot kellett alig néhány évtized alatt elszenvednie a muzeum- egyesületnek, de lankadatlan szorgalommal, kitartással ma már joggal mondható a tudományok felszentelt hajlékának. Lépjünk be a múzeumba, látni fogjuk, hogy mennyi Ízléssel, mily nagy fáradsággal s mennyi szakismerettel tömérdek ereklyét, történelmi és műkincseket halmozlak össze. A folyosón gipsz-domborművek, kilenc darab különböző címer, paizs, kőoszlop-töredék. Az első szobában : neolit kőkori eszközök, kő és csont eszközök, bronzkori eszközök, római uralom idejéből bronz eszközök, őskori edények, szobrok, domborművek, néprajzi tárgyak, modern edények, pecséfnyomók, pecsétek, emlékérmek, természetrajzi tárgyak stb. A második szobában: könyv-és levéltár, céhzászlók, bútorok, órák, fafaragványok és faeszközök, néprajzi tárgyak, képek és különfélék. A harmadik szobában: kardok, vadászkések és törők, lándzsák és alabárdok, nyílhegyek, szuronyok, bárdok, buzogányok, ágyúk, pisztolyok, puskaporlartók, lövegek, paizsok és sisakok, csákódiszek, kardszalagok, régi gyutacsos fegyverek, katonai és vadászfegyverek, ágyúgolyók, váci céhek ládái, váci vonatkozású képek és az értékes éremgyűjtemény. Ugy-e mennyi kincs? Mennyi fáradtsággal, mennyi költséggel és tudással kellett ezeket megszerezni, összegyűjteni. S mint a hangyaszorgalommal összegyűjtötte, sok kutatás, tanulmányozás és fáradtsággal megszerkesztették azok Leirólajstromát. Kezünkbe vesszük e könyvel s kedvet kapunk a muzeum megtekintésére. Látjuk, hogy összegyűjtött ereklyék, történelmi kincsek legnagyobb részben Vác és vidékének múltját, iparának, kereskedelmének, művészetének keletkezését s fejlődéséi ismertetik. Látjuk, hogyVácnak mennyi nagy embere volt a múltban, azok. ereklyéiből a lehetetlennek látszó akadályok leküzdésével is tudott szerezni a muzeum tudós elnöke Mindannyian tudjuk, hogy a váci muzeum- egyesület igazi megteremtője és fentartója Tragor Ignác dr. Volt ugyan a múltban is számba nem vehető kísérletezés, de a muzeumegyesület csak azóta él és virágzik, a mióta annak élére Tragor Ignác dr. került. Látjuk ma már, hogy az ő fáradtságot nem ismerő buzgalma, tiszteletet érdemlő tudós munkássága Vác városának olyan múzeumot adott, a melyről szakkörökben is a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak s a hová oktatni viszik az iskolák ifjúságát. Széles körökben érdeklődést keltett, neki köszönhető, hogy országos hirű tudósok, gyűjtők részesítik adományaikban s hogy Mikszáth Kálmán jólelkű özvegye is juttatott a nagy iró ereklyéiből, ő megszerezte az állam, város, a főpászíor támogatását, de a legnagyobb mecénása a muzeumegyesületnek ő maga. Ő áldoz anyagiakban, ő boldogítja tudós munkásságának legnagyobb részével az egyesületet, a minthogy az összegyűjtőit ereklyék nagy részét is ő szerezte meg s miután azokat szépen, Ízlésesen, szakavatottsággal elrendezte, kiadja Leiró lajstromát, a mely szintén teljes egészében az ő műve s a mely még biztos meghatározásával mint történelmi forrásmű is nagy megbecsülésre tarthat számot. Ilyen Leiró lajstrom az országban kettő sem akad. Esemény ennek megjelenése városunk kulturéletében. Elismerésül kiáltsuk oda : adjon az Isten sok ily lelkes polgárt Vác városának! Kiosztják Vácon a vetőmagvakat. Vác város mezőgazdasági bizottsága a tavaszi vetésre előjegyzett gabonák és magvak kiosztását a rádi-uton levő káptalani magtárból e hó 5-én kezdi meg. Március 5-én a felsővárosiak, 6-án az alsóvárosiak, 8-án a középvárosiak jelenhetnek meg ott, de mindenkor csak délelőtt. A vetőmagvak árai: tavaszi búza 40.5 fill, árpa 32 fill, zab 26 fill, tengeri 24 fill, tavaszi bükköny 54 fill, borsómagvak 240 fill, bab 80 fill, lóhere 270 fill, lucerna 270 fill, muhar 64 fill, répamag 100 fillér és zab bükköny 45 fillér kilogramonkint. Az utalványokat előbb Borbély István anyakönyvvezetőnél kell kiváltani vagy készpénz, vagy válíóbiztositékkal, öt százalékos kamattal. Burgonyáról a bizottság nem gondoskodott, mert a váci piacon van elég. Rézgálicot és rézkénport más napokon fogják szétosztani, erről a bizottság újabb hirdetést tesz j közzé. Beszámoló a Kaszinóról. Vasárnap délután tartotta évi közgyűlését a váci Kaszinó-kör Tragor József elnök vezetése alatt. Borbély Sándor igazgató a kaszinó múlt évi életéről beszámolót adott, melyekből kiemeljük a következőket: A kaszinónak van 157 rendes, 25 vidéki és 8 pártoló tagja. Összes vagyona körülbelül 18 ezer korona, melyre háromezer korona terhük van. A tagok közül hatvanan vonultak be és már hat hősi halált halt katonánkat gyászolja az egyesület. Ezek: Bárdos Ernő, Czermann József, dr. Pintér Zoltán, dr. Czieleszky Vilmos, dr. Remes Sándor és Millmann Aladár. Az elnöki előterjesztések után Török Samu a jövő évi költségvetést ismertette, melynek bevételei és kiadásai az ötezer koronát meghaladják. Megválasztották választmányi tagoknak: dr. Fárnek Lászlót, Szenigyörgyi Gusztávot, dr. Göndör Sándort, (mind a három új) Biró Jenőt, Ivánka Pált, dr. Morlin Zsigát, Péts Ferencet, dr. Zádor Jánost, Sommer Gyulát. Számvizsgálók lettek: Kondra Mihály (új), Pető Bertalan és ifj. AAeiszner Rudolf. Végül dr. Fárnek László mondott köszönetét az elnöknek és a tisztikarnak önzetlen munkálkodásukért. Hősi halált halt. Báró Waldbott huszárkapitány tudatta Vácon lakó özv. Kövesdy Józsefnével, hogy fia, Kövesdy Sándor, ki a 7. cs. és kir. huszárezrednél, a Vilmos-huszároknál mint káplár szolgáit, február 11-én az északmagyarországi harctéren egy puskagolyó által találva hősi halált halt. A huszárkapitány meghatóan Írja, hogy az ezred kiválóan bátor, megbízható, első rendű altisztjét vesztette el a hősben. Az ezredes megbízásából, a szegény anyának, ki múlt évben temette egyik fiát, a harmadik pedig most vonult be, nagyobb összeg pénzt küldött a segélyezésére. Ismeretterjesztő felolvasás. Bánffy Gyula, ki másfél évig járt az Egyesült Államok földjén és a múlt év tavaszán került haza, folyó hó 7-én, vasárnap este hat órakor a kát. legényegylet helyiségében „Amerika, a csiílagsávos ország“ címmel felolvasást tart. Felolvasása tárgyában Amerika vázlatos történetét, alkotmányos kormányzatát, erejét, hatalmát, gazdagságát; törvényeiben a nők védelmét fogja a maga valóságában ismertetni. A kik tehát a dollárok hazáját közelebbről kívánják megismerni, azokat a felolvasó szívesen látja. Koraiakat ültessünk! Gyümölcsfáink ellenségeiről. A kisváci kát. gazdakör kérésére vasárnap délután gazdasági tanítás volt a városházán, mely mindenkor aktuális, de most kétszeresen az, a midőn a több termelés fontosságáról van szó kevesebb munkáskéz mellett. A m. kir. kertészeti tanintézet világlátott fiatal tanára, Lázár István és a rovartani állomás európai hírű vezetője, Jablonovsky József kir. tanácsos jöttek ki hozzánk az előadások tartására. Lázár tanár a kertészeti kérdéseket tárgyalta és a népes hallgatóságot nemcsak arra buzdította, hogy koraiakat ültessünk és minden talpalatlnyi helyet bevessünk, de a területet teljesen használjuk is, ki. Uj és valószínűleg a váciak által is megszívlelt tanácsot adott: a burgonyát már most csíráztassuk ki és úgy ültessük el, ezzel legalább a rendes időnél egy hónappal előbb kapunk
