Váci Hirlap, 1915 (29. évfolyam, 1-79. szám)
1915-02-03 / 10. szám
íriuszonKilencedih. évfolyam 10. szám. Vác, 1915. február 3VÁCI HÍRLAP Politiliai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy éyre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és iaptulajdonos: Dercsényi Dezső. Ny Szerkesztőség és kiadóhivatal : Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) iltter sora 60 fillér. t Telefon-szám 17. A pápa és a püspök levélváltása. Megyés főpásztorunk minden évben, karácsony táján felkeresi a római szentszéket szívből jövő jókivánataival. Ez idén ez a levélváltás nyer jelentőségében, mikor az aggódó főpap soraiból kisír a fájdalom és bánat milliók vérének pusztulása miatt. Az érdekes két levelet ime, itt közöljük. Gróf Csáky Károly Emmánuel, a váci egyházmegye vezére ezt irta Krisztus földi helytartójának: Szentséges Atya! Bár soha sincs oly idő, melyet az Úr Isten kegyelmével nem gazdagítana s melyben az Úr Irgalmasságához kegyelmei révén nem juthatnánk, mégis most nagyobb bizalom kell, hogy lelkesítsen bennünket, mikor az ájtatosság fokozottabb gyakorlására hi fel bennünket azon napnak visszatérte, melyen az egész világ felett „mézzel- folyókká lettek az egek,“ a honnan az igaz béke száiit le e földre, hogy az elveszett embert az egek országába visszahívja. Figyelmezvén ezen az isteni szeretet mysteriumával gazdagított napra, a mely a megváltás s örök boldogság napjának mondható s végignézvén az egész föld kerekségén, mely fegyverek zajával, haldoklók jajszavával, özvegyek s árvák köny- nyeivel telt el, mi lehet nekem más kötelességem, mint szivem legbensőbb érzelmeit Szentséged trónja elé helyeznem, hogy a mindenható Kisded, kinek keze műve az Ég s a kit a „nagy tanács Angyalának“ neveznek, Szentségedet mindenféle kegyelmeivel s áldásaival gazdagítsa s növelje, hogy Anyaszentegyházunk nagyobb hasznára minél több éven át egészségben élhessen s terveit valóra válthassa. Az egészségen kívül a minden jónak Adományozója a világ magán s közügyeinek annyi balsorsa s keserűségei között, melyekkel sújtaííunk, adjon Szentséged terveinek szerencsés kimenetelt, hogy az Egyház hajóját, mely viharoktól hányaítatik, de összezúzva sohsem lesz, az üdvösség kikötőjébe vezérelhesse és kiesdhesse imáival a Mindenhatótól, hogy a béke az egész föld kerekségén mihamarább visszaállíttassák s igy a félelem, aggodalom s gyász mihamarább örömre s örvendezésre válhassak s igy a föld kerekségén visszhangozzék a világnak visszaadott béke felett elzengő Te Deum dicsének hangjaitól. Mig szivem ezen legbensőbb érzelmeit megújítom, Szentséged áldását magamra, papjaimra s rám bízott hívekre kérvén, maradó k Vácon, 1914. december 4-én. Szentséged előtt térdreboruló hálás s hű gyermeke gr. Csáky Károly Emmánuel váci püspök. A szent Atya a következő választ küldte: Kelt 1915. jan. ió-án a Vatikánban. Nagyméltóságú s Ftdő Uram! Kedves soraidat, melyekben Jézus Krisztus születése ünnepének hajnalán a szentséges Atyának szivedből minden jót kívántál, a szentséges Atya bizonyos lelki örömmel olvasta át. Lelki vigaszul szolgált a legfőbb főpapnak arra a monumentumra való emlékezés, hogy mikor Üdvözítőnknek kegyessége és emberek iránti érzülete megnyilvánult, akkor ugyanazon gondokat, aggodalmakat s terveket táplálod, melyek az övéivel közösek. Bízván abban, hogy a Te, a papjaid s a hívek imádkozni fognak, reményű a szentséges Atya, hogy a mely békét Jézus születésekor az angyalok kara énekelve hir- j detett, ugyanaz jön el nemsokára a mai nagyon viharos zivatarok után s ajándékait is elhozza magával. Jókivánaíaidat viszonozva, Őszentsége azt kívánja, hogy az apostoli áldás, mit atyai szeretettel ad reád s a te hiveidre, a béke ezen ajándékait bőségesen érlelje is meg számotokra, A nekem kifejezett szívélyes jókivána- taidért szívből hálát adok én is s hasonlókép számos boldog újévet kívánva vagyok és maradok nagyrabecsülőd s az Urban hived Gasparri Péter bíboros. Hálásak a katonáink. A dunakeszi! Katolikus kör hadbavonult katonáinknak 130 hósapkát sok érmelegi- tőt és más meleg ruhát küldött. Alkalmas módon vászon-bélyegekkel megjelölték mindenegyes ruhadarabon az ajándékozó egyesület nevét és helyét. A küldemény szerencsésen a harctérre érkezett s a 3l-es magyar tüzérek kapták meg, a kik a minap a ruhadarabokon levő vászonbélyegek adatai után a dunakeszii Katolikus körnek tábori kártyát írtak a következő nagyon kedves köszönő sorokkal: Tekintetes vezetőség! A hozzánk küldött ajándékokat megkaptuk nagyon jól esett, az összes bajtársaknak szétosztottuk. Áldja Isten érte a reánk gondolákat, itt az idegenben százszorta jobban érezzük a reánk gondoló áldott kezeket. Ismételten kifejezzük köszönetünket az összes bajtársak nevében Qrosz-Lengyelországból. Szulimán Mihály szakaszvezető, Vékás feuernk. Álló József vormeister. A piros tábori kártya most a dunakeszii Katolikus körben aranykeretbe foglalva hirdeti azt a régi, jól ismert igazságot, hogy a magyar fiúk a milyen hős katonák, ép oly háladatosak is. Kinevezés a népfelkelésnél. A király Eörsler Lajost népfelkelő hon- védhuszárhadnagyot (b. főszolgabírót fö- hadnagygyá nevezte ki. CzieSeszkf WiBmos dr. f Vasárnap délben ismételten megdöbbentő hir szárnyalta be a várost: Czieleszky Vilmos dr. kir. járásbiró, népfelkelő hadnagy, társadalmunk szeretett és becsült tagja, Sarajevóban hirtelen meghalt. Ez a híradás megpecsételése volt annak a kinzó, néma jelentéseknek, melyek az elmúlt hét utolsó napjaiban sorra érkeztek Boszniából. Czieleszky dr. ugyanis élénk levelezést tartott fenn barátaival, kiknek levelei az utolsó napokban Sarajevoból ezzel a fájdalmas, rövid jelentéssel jöttek vissza: „Gestorben. Retour “ Roller Gusztáv, majd Fárnek László dr kir. közjegyző sürgönyt menesztettek a sa- rajevoi kórházparancsnokságához, mely ezt a választ adta: Czieleszky hadnagy f. évi január 13-án szivbénulás következtében meghalt. Még egy sürgöny ment az ottani osztrák-magyar bank egyik főtisztviselőjéhez, ki Czieleszkynek személyes jóbarátja volt és többször felkereste őt a kórházban. Ez is megerősítette a szomorú hirt azzal, hogy az özvegynek még január 14-én küldött távirati értesítést, de az mint kéz- besithetetlen (?) visszaérkezett. A megdöbbentő hir városszerte mindenütt általános részvétet keltett. Életerős férfi kelt útra október közepén, hogy a harctérre menjen. Nem kellett volna mennie, de ő forszírozta. Eleinte a hadbírósághoz készült, csak később, mikor ez nem sikerült, osztatta be magát csapathoz. Azzal az utasítással küldték el, hogy a boszniai Visegrádon fogja beosztását megkapni. Leveleiből tudjuk, hogy hadtápzászlóaljhoz nyert ott beosztást. Rögtön Szerbiába irányították és részt veit több ütközetben. Egy éjjeli őrjáraton heves harc volt csapatja és a szerbek között. A szuronytámadásban egy szerb katona irtózatos ütést mért Czieleszky karjára. Ekkor vitték őt is több sebesült katonával a sarajevoi állami leányiskolában levő katonai kórházba. A Röntgen-vizsgálat megállapította, hogy sebesülése nem járt csonttöréssel, de baját tetézte, hogy kinzó gyomorbajt kapott s e miatt nem térhetett vissza csapatához. Eddig szólnak értesítései, melyeket családjának és barátainak küldött, most már érthető, miért szakadtak meg hirtelen a kedves hangú levelek. Czieleszky debreceni származású volt és hogy Tolnából Vácra került, rögtön megnyerte az egész város rokonszenvét. A legkiválóbb magyar bírák közt emlegették nevét, bizonyos, hogy halála a legszebb karrierek egyikét törte ketté. A mily neves biró volt, oly szereted társadalmi férfi fenn és lenn egyaránt. Mindenkivel barátságos tartott és közvetlen, kedves modora mindenkit megejtett. Egy Ízben hallottuk., hogy a munkapárt képviselővé választatja. Bizonyos, hogy a magyar parlamentnek is dísze lelt volna tudásával és modorával.
