Váci Hirlap, 1915 (29. évfolyam, 1-79. szám)

1915-01-20 / 6. szám

V A C J HÍRLAP

3

Mégis megkönyörülne a kormány ?

A fogyasztó közönség megnyugtatására közölhetjük — Írja egy kormánypárt kőnyomatos újság, hogy a kormánynak egyik ' szakminiszter tagja kijelentette, hogy a kormány a vidéki ármegállapításokról szóló jelentéseket érkezésük után szigorú revízió alá veszi és általába őrködni fog mindennemű visszaéléssel szemben, amivel a közönség élelmezését megokolat- lanul és mesterséges módon meg akarják drágítani Szükség esetén nem fognak visszariadni hatósági kényszer alkalmazásától sem, ha az élelmiszerspekuláció a közönség kizsákmányolására egészen akarna érvényesíteni olyan érdekeket, amelyek nem jogosullak. A kormány őrködni fog és nem fogja megengedni, hogy a mostani háborús időkben a drágaság súlyosan nehezedjék az amúgy is nehéz körülmények közt élő emberek nagy tömegére. — Bár már látnánk !

Esküvő a iáborban,

Még a múlt év augusztusában hadiszolgálatra behívták Szungyi Gábor miniszteri számellenőrt, a ki azóta a szerb harctéren mint honvédhadnagy harcol. Szungyi jelenleg csapatával Péterváradon van s minthogy ifjú mennyasszonya, Nagy Margit, Nagy Sándor kir. tanácsos, jószágigazgató leánya is úgy akarta, a táborban megtartották esküvőjüket. A bájos ara anyja és anyósa kíséretében leutazott, de a horvát Péterváradon nincs állami anyakönyvvezeíő, ezért az ifjú pár átment Újvidékre, a hol felhatalmazás alapján most, vasárnap az anyakönyvvezető előtt házasságot kötöttek. A fiatalasszony, mig férjét a legfőbb kötelesség nem hívja, lenn marad a táborban.

Előléptetés a harciéren.

A király zempléni Szabó AAiklós 5. honvéd tábori ágyús ezredbeli egyévi önkéntes főtüzért az ősszel tűzmesterré, majd mostan zászlóssá nevezte ki. Szabó Miklós Vácon járt iskolába (néhai Szabó Antal belügymin. oszt. tanácsos fia), innen vonult be 1913. őszén honvédtüzér-önkén- tesnek s most a kárpáti harcokban védi a szorosokat.

Férfi hulla a Dunában.

A hétkápolna alatt 40—45 évesnek látszó férfi hulláját dobták a partra a Duna hideg hullámai. Minthogy külső erőszak nyomait nem konstatálták rajta, a város el- temettette és a személyleirás alapján nyomozza a halott kilétét.

Mi okozta Madár János halálát?

Múlt számunkban megírtuk, hogy Madár János alsóvárosi gazdát Budapesten kocsijával elütötte a villamos. Hazahozták és itthon néhány nap múlva meghalt. Éder Kálmán vizsgálóbíró elrendelte a holttest felboncolását, a melyet Lencsó Ferenc dr. és Neumann Adolf dr. teljesített. Az orvosok akúí agyhártyagyuladást és tüdőlobot konstatáltak, belső zúzódásokat nem. Madár Jánost tehát nem Budapesten szerzett betegsége ölte meg.

Mikor lép életbe a hadó pót-pót adó.

A pénzügyminiszter körrendeletét intézett az összes törvényhatóságokhoz, hogy a 20, 000 koronán felüli jövedelmi adóra a hadi póladó kivetése az 1914. XLVI. te. értelmében január 1-én lépett életbe. Az adót az adófelszólalási bizottság fogja meghatározni.

A váci pékek bajai.

A következő sorokat vettük: Mélyen t. Szerkesztő Ur! B. lapja 5. számában a „A váci kifli f“ cim alatt a váci sütőiparosokai támadó cikk látott napvilágot, a mely úgy látszik, hiányos, vagy rosszakaratú információ alapján nagyon sok részben nem fedi a valóságot, legyen szabad nekem, mint a „Magyar sütők és cukrászok országos szövetsége“ váci csoportja jegyzőjének, erre a cikkre a következőkben válaszolni.

Mi, váci sütőiparosok, nem ijesztgetünk senkit azáltal, hogy a fehér sütemény készítését beszüntetjük, erre semmiféle szerződést nem kötöttünk, a mit legjobban bizonyít az is, hogy 2—3 sütöde még a mai napig is állít elő fehérsüteményt addig, mig a fehér lisztkészlete birja. Csupán egyes mestereket az indította a fehérsütemény készítésének beszüntetésére, mert a malmok nullás és finom főzőlisztet elegendő mennyiségben nem bocsájtanak rendelkezésünkre, sőt — a mint hírlik — a liszt gyártását és eladását buzahiány miatt teljesen beszüntetik. Tehát ez indította némely sütödéknek tulajdonosait arra, hogy a még meglevő fehér lisztkészletükkel spórolva, üzemüket a legteljesebb mértékben redukálják. Azonban dec. 23-tól úgy állott a helyzet, hogy 80 zsák barna lisztet kellett vásárolnunk, hogy 20 zsák nullás lisztet kaphassunk, holott a fogyasztásban eddig 80—90 zsák fehér liszt volt szükséges, mig barna liszt csak 30—35 zsák.

Természetes dolog, hogy a meddig lehetett, addig készítettünk kiflit, zsemlét, de miután a barna lisztekből oly nagy készlet halmozódod fel, hogy többé ilyen arányban lisztet vásárolni nem bírtunk, volt kénytelen több sütöde teljesen, több pedig félig- meddig a fehér sütemény készítését beszüntetni s segédeiket szélnek ereszteni.

Azzal, hogy bennünket a „Kobrák“ kórház kenyérszállitásánál arra nem érdemesítettek, hogy megkérdezték volna, hajlandók-e, eltudják-e vállalni a szállítást ; minden árlejtés kihirdetése nélkül, a legnagyobb titokban, Roller A. és fia lisztkereskedő céggel kötötték meg a szerződést, a mely cég a fegyintézet útján vállalta is a szállítást, nem kívánok bővebben foglalkozni, ezt a kérdést máshol fogják eldönteti .

A hatósági sütőkemence mumusától sem félünk, talán nemes Vác városa is ki fog bírni még 15—30 százalékos pótadóemelést.

Igazat adunk a 1. cikkíró úrnak abban, hogy a kifli és a zsemlye drágább és rosz- szabb lett. Elismerjük, hogy a közönség zúgo.lógik és jogos is a panasza, de egyszersmind vissza is utasítjuk, mert az áremelkedést lisztnél, fánál, sónál, élesztőnél, tejnél nem mi idéztük elő, sem pedig a búzalisztnek árpaliszttel való keverését.

Legyen szabad mellékelnem a következő kimutatást, hogy milyen mértékben emelkedtek ezen nyersanyagok 1914. julius közepétől napjainkig :

A liszt 0 ás alapon métermázsánként 37 K, a fa ölenként 6 K, az élesztő kgr.-ja 36 fillér, a só 04 f, a tej literje 04 f. Ezenkívül a malmok a csomagolásért (zsákért) métermázsánként 1 K 80 f, a fuvarért 20 f-t számítanak fel s még a szokásos 1—1'5 percenttől is elesünk.

Mindezekhez még a liszt minősége gyengébb. erre pedig minden kenyérsütő gazd- asszony is tanú. Nem szabad és nem lehet hirtelen ítélni, ha egy pár gourmandnak nem is ízlik a hadi kenyér, hát csináltasson magának egy új — gyomrot.

Ezek után is tudom jól, hogy némelyik lap ütni fog bennünket, de ehhez hozzá vagyunk már szokva, hiszen nem lenne érdekes a lap, ha a sütőket, ezeket az állandó és jó laptöltelékeket nem tennék köznevetség tárgyának. — Vagyok tisztelő hive: ifj. György Mihály.

A háború szélhámosa.

Hidassy Ferenc hentes Ferenc nevű fiáról szeptember hó elejétől semmiféle hir nem érkezett. Szemtanúk állították', hogy a lembergi csatában esett el s hogy azóta levél nem jött tőle, a bánatos szülők is hitelt adtak a szomorú hírnek. Hétfőn azután egy nagyszombati hentes állított be Hidassyékhoz. A hentes mint huszárőrmester harcolt s hogy megsebesült, hazakerült Nagyszombatba. Az ottani iskolai kórház— mondotta — súlyos sebesiillje kérte, értesítené szüleit. A fiatal Hidasy a sebesült. Izgalmas kaland és csupa életveszedelem az, a min szeptembertől a fiatal katona keresztül ment. A lembergi csatában sebesülten elfogták az oroszok és kórházba vitték, Mikor felépült, hat társával összebeszélt, hogy kiszabadítják magukat az orosz fogságból. Az elhatározást tett követte : megszöktek. Két hétig a legnagyobb veszedelmek és nyomorúságok között bolyongtak. Minden percben el lehettek rá készülve, hogy az oroszok elfogják. A sok szenvedésben azonban erőt adott nekik az a tudat, hogy végül is meg kell találniok seregünket. Nappal barlangokban, erdőkben bujdostak, éjszaka pedig gyalogoltak. Végre egy osztrák ezredre találtak, a hol újra fölfegyverezték és a lövészárokba küldték őket. Egy rohamnál gépfegyver több golyója találta az ifjú Hidasyt, kór- házvonaíra került és Nagyszombatba vitték. Lába két helyen van átlőve, karját is átfúrta a golyó. Képzelhető, hogy a Nagyszombatból hozott hir nagy örömet keltett a Hidasy-családban és a hős katona nagy ismeretségében, mert mindenki már halottnak tartotta. Hidasy Ferenc még hétfőn este elutazott Nagyszombatba, vele ment a hirthozó nagyszombati hentes is. Pozsonyig nem történt semmi, Pozsonyban a leszál lásnál az idegen eltűnt. Hidasy elutazott azért Nagyszombatba, de fiát nem találta. A háború szélhámosa ellen megtették a a feljelentést.

Az iparosok bemeneti dija a vásáron.

Az iparosközönségre nézve érdekes leiratot intézett a kereskedelemügyi miniszter Bars- és Honímegyék alispánjaihoz a vásári helypénzszedés ügyében. Eddig a vásártartó községbe bevonuló fogat után. mely az iparost szállította árujával, úgynevezett bemeneti dijat szedtek. Ezenkívül még külön helypénzt is szedtek az iparosoktól. Sok helyen még a fuvaros üresen várakozó kocsiját is megadóztatták. A miniszter most a lévai iparosok panaszára leiratában kijelenti, hogy a községek bemeneti dijak szedésére nem jogosullak, vásári helypénzt pedig ne a községek bejáratánál, vagy a vásártérhez vezető útakon és utcákon, hanem csakis a hatóságilag kijelölt vásártérül szolgáló területeken szedjenek.