Váci Hirlap, 1915 (29. évfolyam, 1-79. szám)
1915-11-14 / 79. szám
MűszónKilencediK évfolyam 79. szám. Vác 1915. november 14. VÁCI HÍRLAP PolitiKai lap, naegjelemR szerdán és vasárnap Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 IC, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptuiajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) ilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17 Ä iis£fíigir» Lapunk hasábjain sokszor esett már szó arról, hogy miképen lörténik városunk liszttel való ellátása, de mert a lakosság körében lépten-nyomon kétségek merülnek fel, jónak látjuk értesüléseink alapján a tények megállapításával és jövő kilátásaink feltárásával a való helyzetet a közönséggel megismertetni. A régi utalvány-rendszer augusztus közepén lejárt. A kormány, a megyei és városi hatóságok eleve figyelmeztették a közönséget, hogy egész évi gabonaszükségletéről gondoskodjék. így történt nálunk is. A Közönség adott megbízásokat a malomnak közvetlenül és közvetve a kereskedők által ; a kik ilyenképen nem gondoskodtak magukról, azok a városhoz fordultak, a város tanácsát bízták meg gabonaszükségletük beszerzésével. A gabonavásárlás nehézségei hamarosan evidensekké lettek úgy, hogy a vármegye területén nem lehetett rövid idő múlva gabonát vásárolni. A város kért és kapott is engedélyt a szomszédos vármegyékre, sőt Bács- és Torontói megyékre is. A kik nem a város tanácsát bízták meg mindjárt kezdetben, most azoknak is hozzá kellett fordulni, hogy kenyerük legyen. így történt, hogy nem nagy rész leszámításával a városnak kell gondoskodni az egész lakosság liszíszük- ségleíéről épen úgy, mint a tavasszal. A polgármester gondos előrelátásból az ellátatlanok összeírása előtt kért a kormánytól elóleges vásárlási engedélyt s kapott is 45 vaggon búzára. A hengermalom, a mellyel a városnak a lisztügy lebonyolítására kötése van, elsőrangú búzát vásárolt s a kukorica kenyér után egyszerre gyönyörű fehér kenyeret kaptunk, igen Szép főző- és nullás lisztünk volt. A minisztérium mostanában küldött a kiőrlendő egyes lisztfajtákból mintát. Összehasonlítással kitűnik, hogy jóval szebb lisztünk volt, mint a milyen a küldött minta. (Mindjárt itt megjegyezzük, hogy ezentúl sem lesz sokkal barnább a liszt.) A kenyeret, illetőleg a három fajta (kenyér-, főző-, nullás) lisztet különböző színű utalványra lehet vásárolni, péksüteményt utalvány nélkül. A fogyasztás, mint ismeretes, miniszteri rendelettel korlátozva van. Minden fogyasztóra havonként 10 kgr. búzából kiőrölhető liszt van engedélyezve. Ennek a rendeletnek megfelelően van kiállítva a háromféle utalvány. Mikor a város az utalványokat kibocsáj- tolía, tekintettel arra, hogy a beszerzendő nagy gabonamennyiség bevásárlásába hatalmas összeget kellett volna egyszerre befektetnie azért, hogy minél kisebb legyen a rizikója egyfelől, hogy a gabona és lisztraktározás kev«sebb munkaerőt vegyen •génybe másfelől, az utalványokra nyomtatott figyelmeztetésben az egész lisztmeny- nyiség egyszerre való beváltását is megengedte. Mikor azonban nyilvánvalóvá lett, hogy más törvényhatóságok területén sem lehet gabonát vásárolni, ezt az engedélyt a hatóság akként módosította, hogy a kenyér utalvány szelvényeiből havonként 4, a főző- és nullás iiszlufalványok szelvényeiből havonként 1 — 1 váltható be. A város összesen 280 vaggon gabona vásárlására kapott engedélyt; e mennyiségből körülbelül egy negyedrész volt bevásárolható eddig. Ismeretes az országos panasz' hogy sok búza nem került piacra; a nagyobb árakra számitó termelők azonban nem érték el céljukat az el nem adással, a mint tudjuk, a kormány megtette az intézkedéseket arra, hogy a fölös gabona- mennyiséget ki-ki eladja. Most már csak a Haditermény r.-í. vásárolhat gabonát. A város már régebben kérte gabonaszükségletének a Hadiíermény r.-í. útján való kiutalását; e kérelmének már eddig is meg van az eredménye úgy, hogy a városnak liszttel való ellátása elé nyugodtan nézhetünk Előnyünkre van a hengermalom közreműködése, mint a mely a Haditermény r.-í. búzáját is őrli. Már a múlt számunkban jeleztük, hogy a polgármester és rendőrkapitány erélyes intézkedései megvédik a közönséget a kenyér- és lisztdrágitók ellen. Tájékoztatásul itt is közöljük az árakat: a kenyér 48, a kenyérliszt 48, a főzőliszt 68, a nuliásliszt 90 fillér kilogrammonként egyelőre. Értesülésünk szerint ezeket az árakat hamarosan leszállítják. üis eSesiére. Vasárnap reggelre a siketnémák intézetén négy lobogó hirdette Nis bevételét. Legfelül lengett a magyar nemzet zászlaja, lejebb a fekete-sárga, a félholdas török lobogó és a német nemzet színei. Sokaknak feltűnt, hogy miért hiányzik éppen a bolgár nemzet trikolórja, a mikor pedig övéké a íöérdem, mert ők foglalták el Nist? Megmondjuk. Mert még nem küldte meg hivatalosan a vármegye alispánja. Hösök fatála. F Mészáros Ferenc, a m. kir. t. honv. huszárezred tényleges közhuszárja, 21 éves, r. k., nőtlen váci föidmives Püzniki mellett, Galíciában orosz golyótól találva, február 20-án hősi halált halt. Ugyancsak hivatalos értesítés adta tud- tul, hogy Kurdi Béla 19 éves, ref. nőtlen, váci ácssegéd, mint hadimunkás, Odaje mellett, f. é. szeptember 11-én a Dnjeszter folyóba fúlt. Sztolár Dezső váci születésű, cs. és kir. 7. huszárezredben őrvezető Iwankovkánál (Oroszország) ez év szept. 15-én kozák csapattól megtámadtatván, dum-dum golyótól homlokon találva, hősi halált halt. Emlékezzünk szebb időkre! Széles e hazában minden jelentősebb sport-ember előtt ismeretes a váci Sport Egyesület, de különösen annak evezős osztálya. Már jó tiz év óta évről évre egyik diadalt a másik után aratta, szebbnél szebb dijakat hozott haza. És mi büszkeségtől dagadó kebellel tekintettünk a váci névnek dicsőséget hozó egyesületre. Az elismerést, a dicséretet, melyben evezőseinket minden verseny alkalmával jelentős evezősegyletek és sporíférfiak részesítették, jóleső örömmel zsebre raktuk, boldogan sütkéreztünk az evezőseink szerezte dicsőség fényében és mindezt a sok büszkeséget, boldog örömet a Sportegylet javára el is könyveltük, szentül fogadván, hogy a virágzásnak indult mindinkább erősbödő egyletet anyagilag is, erkölcsileg is állandóan támogatni fogjuk. A büszkeség és örömszülte fogadkozás azonban csak szalmalángnak bizonyult. Mert ma, amikor sportegyesületünk majdnem minden működő tagja az édes Hazáért ontotta, ontja, vagy fogja ontani vérét, amikor az egyesület igazán rászorul a támogatásra amikor joggal követeli a javára elkönyvelt sok, sok dicsőség ellenértékét, mit kell tapasztalnunk? A drága pénzen építtetett csónakház hős sportifjainknak a békés időkben kiküzdött dicsőségeinek kutíorrása, anyagi eszközök hiányában a megsemmisülés előtt áll. Rösíelkedés és fájdalom kell, hogy el- töltsön mindnyájunkat, ha olvassuk azt a levelet, melyet a harctérről sebesülten hazatért egyik sporttestvérünk 20 korona készpénz adománynyal az egyesület elnökségéhez intézett. „Kedves Alelnök Ur! — igy szól a levél. — A galíciai harctéren kapott súlyos sebesülésemből felgyógyulván első sétámat szeretett szülővárosom dunai' korzóján tettem. Végtelenül boldognak éreztem magam amikor végre — az általunk ott fenn oly sokszor emlegetett — szőke vi- vizét a Dunának megpillantottam. A megsárgult, lehullt falevelek közt sokáig jártam le s fel. (Még mindig a vizen a Váci Sport Egyesület csónakdája. Tépi, szaggatja a vihar, pedig ilyenkor már a védett újpesti kikötőben volna a helye. A Váci Hírlap legutóbbi száma is a csak pár esztendővel előbb fénykorát élő egyesületről sötét, szomorú híreket közöl. Nem. Az lehetetlen, hogy a városunkra annyi dicsőséget hozott vörös-kék lobo- gós egylet veszendőbe menjen csak azért, mert tagjainak legnagyobb része immár másfél esztendeje véres csatamezőkön küzködve nem teljesítheti az egyesülettel szemben vállalt kötelezettségeit. Úgyszólván minden vácinak kötelessége, hogy
