Váci Hirlap, 1915 (29. évfolyam, 1-79. szám)
1915-10-24 / 76. szám
VÁCI HÍRLAP Nemcsak a piac kofája egyszerűen kvalifikálhatatlan goromba, ha a „naccsága,“ „a kalapos úri dáma“ alkudni merészel a portékájára s nem fizeti ki szó nélkül a lehetetlen árakat, hanem a hencegő falusi libás, vagy csirkés asz- szony is. Haragszunk reá, mert neki húsz fillér is pénz, ma, mikor a megélhetésért jobban kell küzködni, mint valaha; és — éppen ez az, amit a kofák nem tudnak az urinőknek megbocsájtani. Ha naccsága, hát legyen naccsága! azaz: ne sajnálja a pénzét. Mit keres a kalap annak a fején, aki számolja a krajcárt, úgy filozofál a piac kofája. És a telt zsebü kofa gőgje dühösen fordul azok felé, akik urinők mernek lenni, holott prédáiul való tőkéjük nincs hozzá. Nekünk, a csekély vagyonú vagy részben egészen vagyontalan középosztálynak, mely legtöbbet szenved a háború drágasága miatt, nekünk szól ez a parázs kis hadüzenet, amelyet komikusnak is vehetnénk, ha nem nehezítené meg napról-nap- ra jobban és jobban a megélhetés. Köztudomású, hogy a tisztviselő, még a jobban fizetett is, most valósággal nyomorog. AAert ő a maga munkájának az árát föl nem emelhette, mig minden, a mit másoktól vesz, száz percenttel drágább lett. Vásáros asszonyoknál, munkásoknál szinte elv, ha úriember kérdi, drágább, mint a maguk fajtájának. Ami helyes is volna, ha igazán a gazdagot adóztatnák meg vele: de nem helyes, mikor egyik nyomorúságot különböztetik meg a másiktól. Azokról a bizonyos kalapos urinőkről, akiket inzultálni ma már — ugylátszik — virtus számba megy a váci piacon, tudják-e, mit dolgoznak manapság ? Cseléd nélkül, vagy egy kisebb fajta kisegítő leánnyal (mert a cseléd megkívánja vacsorára a húst, de az uriasszony megelégszik a délről maradt főzelékkel is) elvégez minden házi munkát, kijár a piacra, takarít és főz. És semmi sem nehéz és semmi sem alantas neki; ott segít a mosótekno mellett, mert a mosónők, ha nem figyelik őket, szeretik kefélni a ruhát De ez csak egyik része a dolognak. Ott vannak a gyerekek, akiket rendben kell tartani, akiktől, úri mivoltuknál fogva elvárja az iskola, hogy egy kicsit tanuljanak is. Tehát a gyermekek tanításával is kell foglalkozniok. Azután a ruha. Ennek sem szabad rongyosnak lennie. De ki győz annyi ruhái venni ? honnan ? S előkerülnek a szekrényből ócska ruhadarabok, férfikabát, szoknya. S a nagykabátból kiskabát lesz, régi ruhából uj ruha, rongyos blúzból kalapdisz. Cseléd, varró és nevelőnő s finom uri- hölgy egy személyben : ez a mai tisztviselőasszony, a cifra nyomorúság mosolygó hőse. S ez nem kivétel, ez a szabály / mi akik köztük, velük élünk, tudjuk. Csupán a piac haragos kofa asszonyai és a hatalmassá lett falusi nép nem tudták, ők csak a kalapos, mégis alkudozni merészlő dámát látják, akit szidalmazni, csúffá tenni: virtus. A háború, ez a nagy demokrata, lám, válogatás nélkül ontja a halált fenn ée lenn, urak és parasztok között, munkás középosztályunk vállaira a legnagyobbat helyezve. 4000 korona jótékony célokra. A grófpüspök rrrnden évben névünnepe és a karácsony közeledtével szétosztja jó szívvel adott adományait. Ez idén négyezer koronát kaptak szegények, egyesületek és intézetek. Beszámoló két szép példaadásról. Örömmel jegyezzük fel a nyilvánosság számára ezt a két nemes elhatározást. Megsértenék a nemes intenciókat, ha fölösleges dicsérő szavakkal nyomtatnák le. 1 Ivánka Pálné úrnő arról értesült, hogy mert a hadifogságban levő katonáinknak német szövegű leveleket szabad csak küldeni, városunkban sokan egész jó üzleteket csinálnak a levelek megírásával. Sőt akadnak lelketlenek, a ki csupán az elolvasásért 1—2 korona dijat szednek. Két- három koronát kérnek egy-egy levelezőlap megírásáért, még többet, ha pénzküldésről van szó. Felhatalmazta a Váci Hírlapot írjuk ki : naponta délután két órától négy óráig otthon található, mindenkinek rendelkezésére áll és teljesen díjtalanul megírja a leveleket, a hadifoglyoknak a pénzt elküldi a Kereskedelmi Részvény- társaság utján. A kinek tehát fia, férje, testvére bármelyik országban hadifogoly, ezentúl ne adjon ki pénzt levélírásra, kopogtasson be bátran Ivánka Pálnéhoz szives készséggel és úgy, a mint a szabályok előírják, megírja szeretteikhez leveleiket, az érkezett leveleket pedig lefordítja. II. Bánffy Gyula, kinek most adták egyik színművét szép sikerrel és közel 300 koronát juttatott az elpusztított kárpáti falvaknak, feleségével együtt olvasták, hogy nagyon sok a hadiárva: harcmezőn örök pihenőre tért a hős apa, gondos anya pedig nem ápolja az ártatlanokat. Nekik nincs gyermekük, szerényen élnek, de szívesen megosztják betevő falatjukat egy harmadikkal. Hajlandók egy hadiárvát örökbe fogadni, teljesen ellátják és felnevelik. A ki tehát ily hadiárváról tud, közvetítse Bánffyékhoz. * Örömmel és boldogan irtuk le ezeket a nemes tettekről szóló sorokat. Most az egyszer nem dicsérünk, önmagukban hordják ezek az elhatározások mindannyiunk csendes elismerését. Nemcsak a „Váci Hírlap“ szálló mondását: kövessük a jó példát, teszszük hozzá, de szeretnők hinni, hogy a két nemes példának csakugyan követői is akadnak! Kitüntetés. A király Aszódi István táviró ezredbeli hadnagynak, Aszódi Sándor máv. főellenőr fiának, az ellenség előtt tanúsított kitűnő és önfeláldozó szolgálata elismeréséül a Signum Laudist adományozta. Vác városét hadifoglyokat kér a váci gazdáknak. A hadügyminisztérium tudvalevőleg 30 katonai fogolynál kevesebbet nem ad ki mezőgazdasági munkára s igy a kisgazda- társadalom az olcsó munkaerőből semmi hasznot sem tudott profitálni. A városházán most jó gondolat érlelődött meg, melyet igen szívesen fognak városszerte fogadni. A terv az, hogy legközelebb Vác városa fog a hadvezetőségtől 30—50 orosz foglyot kérni s ezek ellátásáról a város fog gondoskodni. A foglyokat azután napról napra, úgy a hogyan bárkinek a városban, főleg pedig kisgazdáknak szükséges, kiadnák munkára akár egy-két napra és a mi nagyon kedvező, akár egy-két személyt is. A városházán azonban nincsenek tájékozódva aziránt, hogy kik azok, a kik hadifoglyot hosszabb-rövidebb időre foglalkoztatni tudnának. Ezért lapunkat kérték fel, hozzuk nyilvánosságra, hogy azok a gazdák és más foglalkozásúak (esetleg iparosok, kik ipari munkára kérnek szakmunkást) egyelőre kötelezettség nélkül jelentsék be a polgármesteri hivatalban, hogy hadifoglyokat rövidebb, hosszabb időn át foglalkoztatni tudnának-e. Kinevezés. Az igazságügyminiszter dr. Ernst Lajos váci kir. járásbirósáyi joggyakornokot a sásdi kir. járásbírósághoz jegyzővé nevezte ki. A pasaréti lövészárokbatí. A főgimnázium ötödik osztályának tanulói dr. Károlyi János tanár vezetése alatt a héten Budapesten jártak és megtekintették a pasaréti lövészárkot és hadikiál- iiíásl. Halottak napjára ízléses és szép koszorúkat szállít a ,,Flóra“ élővirágkereskedés Vácon (Szentháromságtér, telefon 28. sz.) Nemcsak városunkban, de messze vidéken ismerik a Flóra szolidságál, ezért ma már mindenki itt rendeli koszorúját szerettei sirjára. Jön az általános rekvírálás ! Néhány napon belül meg fog jelenni a gabonanemüek országos rekvirálásáról szóló rendelet, mely értesülésünk szerint a Haditermény Részvénytársaság szervezetére bízza a rekvirálás foganatosítását. Nagy érdeklődéssel várják mindenütt ezt a rendeletét, amely talán helyreállítja a gabonaforgalom rendjét és véget vet a mai tarthatatlan helyzetnek. A malmoknak nincs elég őrölni valójuk és bár még nagyon távol vagyunk attól, hogy a lisztkészleteket elegendőnek mondhassuk, minden malom kénytelen az üzemét redukálni. Hüvelyeseket, főleg babot és lencsét nem lehet kapni, mert a termelők a maximális áron nem hajlandók a készleteiket piacra hozni. Pedig azt halljuk, hogy van legalább 10.000 vaggon bab az országban. A termelők azonban arra számítanak, hogy a mostaninál magasabb árakat is fognak még kapni a készleteikért, ha ügyesen spekulálnak és nem adják még el az árujukat. Aki maximális áron akar zabot vásárolni, annak egyszerűen a szemébe nevetnek a termelők és a kereskedők, akik maguk is az előirt árnál drágábban vették meg a zabot. Burgonyából alig van valami készlet a piacon, mert a termelők ezzel is spekulálnak, keveslik a hatóságilag megállapított árakat és abban bizakodnak, hogy fel fogják emelni a maximális árakat. Ilyen körülmények közt csakugyan nem marad más hátra, mint az országban található minden élelmicikk és gabona lefoglalása. És pedig olyan módon, a mely mellett nem lehet majd segítségül hívni a tavalyi tapasztalatokkal szentesített különféle módját a kibúvásnak. Felháborító, hogy éppen az idén, a mikor nagyon kielégítő termése volt az országnak és a magyar föld jóvoltából bőven el lehetnénk látva mindenféle élelmiszerrel, a termelők és a különböző közvetítők spekulációja miatt a fogyasztóközönség nélkülözéseknek és állandó zsarolásnak van kitéve. Nyilttér. Köszönetnyilvánítás. Mindazok, kik kedves férjem, Váry Ágoston temetésén személyese/i megjelentek, fogadják ezúton is hálás kö- szönetemet. Vácon, 1915. október 24-én. Özv. Váry Ágostonná.
